Ma egy Panasonic kétkazettás rögzítős telefon esett áldozatul

Lóg a szobám falán egy Panasonic üzenetrögzítős telefon. Ott van már jó tíz éve. Mi tagadás meg is látszik rajta. Nosza szedjük szét, mossuk ki. (tessék utánam csinálni) Ilyen távolságból is látszik az idő nyoma, hát még ha közelebb megyünk!
Íme egy porcica. Nem egy nagy darab. Minap a heverő alatt takarítottam, közben találkoztam egy harminc centis pormacskával. Simán átharapta a porszívócsövet. No ha akkor történetesen nincs rajtam a tüzérségi vasaltorrú házi papucsom, hát oda is lett volna néhány lábujjam!
Egy kis füst szűrődött át a lyukon, pedig a dobozban nem is égett semmi. Azok a dolgok amik valamilyen magasabb elektromos potenciálon vannak vonzzák a port. Tipikusan a TV, de a telefon is ilyen a maga 48 voltjával.
Ujjnyomos ragacs...
Ilyesmiben a konyhai telefonkészülékek járnak az élen.
Az alja sem tiszta, pedig azt nem fogdosta senki.
Ezt a nyomot meg a falon hagyta. Ezt a legnehezebb eltávolítani. Figyelem! Ha nem sikerül a műtét után összeszerelnünk, illetve felélesztenünk a telefont, akkor egy legalább ekkora másikat kell beszereznünk a nyomok eltüntetése végett!
A mechanika sem úszta meg szennyeződés nélkül. Ezt a részt nem mossuk ki. Helyesbítek.
Ezt a részt ne mossuk ki!
Elég neki a porecset. Ha kimossuk akkor újra kell kennünk a forgó részeket. Nem lehetetlen, de nem szeretem feladat. Persze vannak elkerülhetetlen esetek. Például mikor hűtővizet kap a kocsiban a rádiósmagnó. Vagy ha elmerül a kakaóban a walkman.
A kézibeszélő alja is magán viseli
- az elmúlt tíz év
- és néhány ragacsos pracli nyomait.
Mielőtt azt gondolnád koszosan lakunk, nézd meg a saját telefonodat!
A készüléket kibontva a szokásos kép tárul szemünk elé. Panel... Tekerjük ki a csavarokat, majd próbáljuk meg nem szétszórni őket. Általában nem sikerül, de ne adjuk fel!
A panelt lebontva meglepetésnek egy újabb panel, és a mechanika kerül elő. Jegyezzük meg mit honnan szedtünk ki. Ha nem kívánjuk a későbbiekben összerakni a készüléket, akkor ez a fárasztó lépés kihagyható.
Ez egy tüskesor. Van neki párja is, azaz anyja. Próbáljuk megőrizni a formáját. A képen a hím tag látható, s mint olyannak üzemszerűen állnia kell. Összeszereléskor (ha eljutunk odáig) passzolnia kell az ellendarabba, azaz az anyába. Innen van az összeszereléskor felhangzó mondás: Mennyé már anyádba!
Mikor eljutunk az alábbi állapotig, megjelenik házastársunk, s az eddigi nagyszerű műszaki teljesítményünket női egyszerűséggel a "pusztulás nyomai"-nak értelmezi. Forróbb vérmérsékletű asszonytárs a "mit csináltál megint te szerencsétlen" szófordulatot fogja bevetni ellenünk. Ne törjünk le, arra majd ráérünk összeszereléskor.
Nem, nem írtam el az előbb...
A mechanika tényleg nem szereti a nagymosást!
A kézibeszélőn egyetlen csavar nyoma sem látszik, mert nem csavarok tartják össze. (és nem is a kapitalista öntudat) Undok egy technológia de ne törjünk le. (majd az akasztó pöckök megteszik) Némi kitartással, leleménnyel, és csavarhúzóval mindent szét lehet szedni. A lényeg, hogy ne lépjük át a visszafordíthatósági határt. Ezt tudni kell meghúzni. Erre mondták kiskorunkban szüleink:
Tudd már fiam hol a határ!
Hát ez behorpadt! Szerencsére lágy anyag, vissza lehet igazítani. Innentől nem kell csavarhúzóval feszegetni mert csak kárt csinálunk. Legyünk vandálok és kreatívak. Egyetlen erőteljes mozdulattal ketté kell tépni és kész. Nem vicc, tényleg így nyílik ki!
Lehetőleg óvakodjunk ilyet tenni
Mérgesek fogunk magunkra lenni
Mikor a nyomást fokoztam
Ezt a nyomot okoztam
Eltüntethető fizikai erővel
Finom mintájú reszelővel
Ne utólag legyünk okosak
Inkább előre óvatosak
Óvatosan kitépjük a beszélőben rejtező értékesebb dolgokat. Ezek az alkatrészek antihidrófób tulajdonságúak. Mondhattam volna nem állják a vizet, de úgy elsőre érthető lenne.
Válogassuk szét a dolgokat. Az alábbi képen látható összetevőkkel induljunk el a fürdőszoba felé. Szedjük össze amit szétszórtunk, majd folytassuk utunkat.
Ezen a képen a fürdőszobai akciótól elhatárolandó alkatrészek láthatók. Na jó, tulajdonképpen a paneleket is ki lehet mosni. Az LCD kijelző csatlakozójának én nem szívesen adnék vizet. Ha visszatarthatatlan késztetést érzünk a panelfürdetés gyakorlására, akkor távolítsuk el az érzékenyebb részeket mint: LCD, hangszóró, mikrofon etc. Mostam már ki nagyképernyős tévét hangszóróstul, de nem rólam kell példát venni!
Tegyük el valami nyugodt csendes helyre a pihentetett alkatelemeket. A szobámban leginkább magamtól kell félteni a berendezést. Nekem biztos hely a képen látható polc. Nem vagyok pánikbeteg, de ha leviszem a szemetet már honvágyam van. Igazság szerint már az előszobában kényelmetlenül érzem magam. A képen látható "Világjárók lexikona" láttán felmegy az adrenalin szintem. Na szóval ahol:
- gyerek
- rendrakó beállítottságú nej
- hát ez meg mi kérdéssel dobálódzó kolléga
van a közelben, ott egy biztonságos fiók vagy egy cipős doboz nagy segítség lehet. Munkahelyen javaslom például az elintézendők mappát.
Ezek a csavarok. Jól nézzük meg, mert lehet most láttuk őket utoljára. Próbáljuk megőrizni őket. (emlékezetünkben) Valamikor később mikor évek múlva megtaláljuk őket valamihez még jól jöhetnek!
Szórjuk be a mosdatandó részeket a csapba. Automata mosógépet nem javaslom. (az nem fér be a csapba)
Szórjuk meg ízlésesen ultra mosóporral. Nekem ez vált be. Olcsó és nagyon jól oldja a mocskot.
Lehetőség szerint ne olvasszuk el az alkatrészeket. Engedjünk inkább kézmeleg vizet a csapba. Ezt néhány másodperc múlva kezünk is meg fogja hálálni. Ne roppantsuk össze az érzékenyebb alkatrészeket vaktában a vízben markolászva. Ne használjunk VIM-et vagy bármiféle súrolóport mert karcol. Figyeljünk oda az apróbb darabokra, ne ússzanak el a lefolyóban.
Kiskefe, fogkefe, ecset.
Ezzel a hárommal hozzá fogunk férni a koszhoz.
A képen látható alkatrész Panasonic szürke színű. Ezt azért írtam le, hogy be tudjátok lőni a kompozíció tónusát. A víz sárga színe onnan származik, hogy dohányoztam. Oldott nikotin és kátrányköd.
Ne feledd, a tüdődet nem lehet kimosni!!!
Én a cserépkályha tetején szoktam szárogatni a vizes alkatrészeket. Még jó hogy nincs begyújtva a kályhába. Ismételten ne olvasszuk el az alkatrészeket. Különösen veszélyes a gázkonvektor. Én egyszer nem figyeltem, és rásimult a bukósisakom...
Ha te (aki olvasod) vagy a gyerek, azaz apukád szerelte szét a telefont, akkor húzd ki apuka nyomógombos fiókját, tegyél be néhány hasonló gombot a száradó alkatrészek közé nagy vicces kedvedben. Később, az atyai pofon után, jusson eszedbe milyen jót mulattál mikor apu három különböző variációban is előadta káromkodásgyűjteményét.

Vizes alkatrészekből ne építkezünk!!!
Az elektromos dolgok az ilyesmit általában:
- áramütéssel
- füstjelekkel
- hattyúdallal
reagálják le, amely jelek semmiképp sem a pozitív végkifejlet irányába mutatnak. Néhány nap után megszáradnak az alkatrészek.
Amennyiben  három nap után nem emlékszünk mi hová való:
  • - legközelebb jobban figyeljünk oda szétszedéskor
  • - legközelebb csináljunk magunknak robbantott rajzot
  • - esetleg ne is legyen legközelebb, tudni kell feladni
  • - hát sajnos ezt már nem tudjuk megjavítani, mondjuk sajnálkozva családunknak (esetleg egyből vegyünk is egy újat, ez sokat javít helyzetünkön)
  • - "no fiacskám lássuk mit tudsz" felkiáltással bízzuk rá a gyerekre az összeszerelést (nekik játék, örülni fognak neki, hogy "apa megengedte" délután van, mi pedig meg lehetünk elégedve a gyerekkel, "az én fiam" (lányom) hangoztassuk büszkén)

Egyszer egy fúrógépet mostam ki. Máskor meg mást, mikor mi kerül karmaim közé. Kénytelen voltam, mert olyan pörköltszaftos állaga volt. Nagy valószínűséggel tényleg pörköltszaft volt a gépben. Na jó, esetleg gulyásleves. Szóval nem vártam meg amíg a forgórész kiszárad. Az első gombnyomáskor a kezemben robbant szét a masina!
Tudom hogy hihetetlen de akkor is így van, a fentebbi alkatrészekből az alábbi telefon állítható össze.
Ez a nő meg azt kérdezte: Nincs jobb dolgod ?