380 Megás Maxtor HDD boncolása
(200 forintért miért ne)

	200 forint volt a Verseny utcai Novák piacon. Két gombóc fagyi ára. Már ahol még adnak ennyi pénzért két gombócot. A fagyit seperc alatt elnyalom, ezzel viszont órákig képes vagyok elszórakozni. A fagyi végeredményéről ne beszéljünk, bár van ilyen oldal is az interneten. Szóval ez a HDD éppen a szétszedtem rovatba való.
	Ez a kép csak a méret érzékeltetése miatt készült. 5,25 colos dupla magas, azaz két nagymeghajtó helyére fér be. Nem egy kisdarab! A súlyát nem mértem le, de nagyszerű nehezék vált volna belőle. Vicsorogtam is, mikor a piacról hazafele jövet véletlenül belerúgtam a szatyorba amiben a HDD ült.
	Ez az kedvenc AST gyártmányú tápom. Ezzel, illetve erről szoktam kipróbálni a bizonytalan vacakokat. Azért szeretem, mert alacsonyabb felépítésű mint a többi, ezért simán befér a könyvespolcba.
	Ekkora a panel. Bizony bizony, ez két tenyérnyi méretű. Manapság már annyira össze van integrálva egy HDD vezérlő kártyája, hogy alig van rajta néhány alkatrész. Már nem is szükséges teljes méretű panel.
	Egy közeli kép az alkatrészekről.
	És egy másik közeli kép.
	Jumperok. Tele van szórva velük a panel. Gondolom valóságos művészet lehetett bekonfigurálni ezeket a masinákat. Kíváncsi lennék, miket lehetett állítgatni rajta. Valaki tudja írja meg szép összeszedetten, és idelinkelem. Köszönet ifj. Petri Andrásnak a jumperelési leírásért ami innen letölthető. (fél mega pdf)
	Torx csavarhúzókészlet nélkül manapság semmit sem lehet szétszedni. Ez a wincseszter egy jó régi darab, de televan ezzel a hülye fejű csavarral.
	A doboz teteje. Erőt sugároz. Nem szeretném ha megdobnának egy ilyen méretes fémtömeggel.
	Áttételes értelemben mondom, hogy a wincseszterben nagyon fontos a mechanikai illesztés. Ezért most beillesztem az angolkulcsomba a torx csavarhúzómat, és áttételt képezek a szerszámkombinációból.
	Nem vagyok benga barom, Erős izmos mindkét karom. E csavart kinyitni akarom, Elég hosszú az erőkarom.
	Bocsánat az előzőért... Íme a meghajtó belseje. Egyszerűen gyönyörű! Persze csak annak aki szereti az ilyen technikai szépségeket. Csillog villog, minden a helyén van benne.
	A fejek erősítő panelje a lemezekkel. Elektromechanikai műremek.
	Ez egy lineáris motor, ami a fejeket mozgatja. Majd megpróbálok róla jobb képeket is készíteni miközben elpusztítom. Kár hogy nem láthatjuk mozgás közben.
	Ez a kis elektromágnes biztosította, hogy álló helyzetben masszívan a parkoló pályán maradjanak a fejek. A parkoló pálya a lemeznek egy adattárolásra nem használt része. Itt áll a fej, ha áll a wincseszter. Ha már felpörgött, és a fejek és a lemezek között kialakult a légpárna, csak akkor engedi az elektronika a kis tekercs által a lemez adattárolós része felé a fejeket.
	10-es villáskulcs kell a HDD kinyitásához. Ráadásul ez a csavar nem is a mechanika összetartó valamije, hanem a mechanika, és az egész HDD-t tartó vaslemez között található. Masszív az biztos. Sajnos nem pörgött fel a motor, így nem tudom megvizsgálni hogyan bírja a mechanikus igénybevételt.
	Gumírozott felfüggesztés. Dobáltam volna kicsit, majd megnéztem volna mi marad az adatokból. Azt a szép nagy zéger gyűrűt azért kimentem, csak van ebben a tömegben valami használható alkatrész!
	A fejek csatlakozó sora.
	A motorvezérlő IC. Takarja a hűtőbordája, de csak addig amíg le nem feszítem róla. (és le fogom feszíteni)
	Ez a kép egészen művészi lett a tükröződő asztali lámpámmal. Amúgy a képen az látható, hogy lecsavaroztam a lemezeket tartó fedőlapot.
	Ezt a kis alumínium akármit el kellett görbítenem, különben nem jöttek ki a fejek a lemezek közül.
	A háromfázisú fejmotorhoz tartó kábelek, és valami néhány alkatrész.
	A fejszerelvény kiemelve.
	Valami IC a fejszerelvény hátán.
	A fejek sora. Mint látható nyolc lemez volt a dobozban.
	A fejekről egy közeli.
	A fejerősítő flexibilis panelja.
	A fejek vezetéke a fejeket tartó vékonyka lemez élén fut.
	Ezen a képen, ebből szögből talán jobban látszik.
	A nyáklap hajlékony és ragasztós. Le lehet tépni.
	Így néz ki leszedve.
	Ez a fejsort mozgató lineáris motor. Nem forog, csak azt a két centit teszi meg oda s vissza, amennyit a mágnesek között mozogni képes. Rémesen erős mágnesek vannak benne. Ezek értéktelenek, mert görbék. No de az egyenes oldalú mágnesek. Ez az igazi hűtő mágnes! Ezt nem tépi le a gyerek a hűtő ajtajáról, legfeljebb az ajtóval együtt!
	A tekercset nem lehet (tudom) rombolás nélkül kiszedni.
	De rombolással ki tudom szedni! Persze minek? Illetve ugyan miért ne?
	Ez egy szűrő. A mégiscsak valahogy bekerült port gyűjtötte össze. Persze egy szem por sem volt benne.
	A lemezeket forgató motor.
	Ezt innen le kell feszegetnem. Ott is hagyhattam volna, de ellenállhatatlan késztetést éreztem.
	Még jó hogy van zéger gyűrű fogóm.
	És még egy zéger jól elrejtve, de rajtam nem fognak ki.
	Kitépem innen tövestől. A motor persze ettől még egyáltalán nem jött ki a helyéről. Végül is kiütöttem kalapáccsal a tengelyét az alumínium öntvény házból.
	Ezek itt hárman a pozíció érzékelő hall szenzorok. Ezeket azért később kiforrasztom, ezek még egyszer talán jók lesznek valamire.
	A motorból a tengely a nagyobbik pontozómmal ütöm ki.
	Ami azonmód bele is szorul.
	Van ebben a fiókban minden, az egyik mindennel kiütöm a pontozómat a motorból.
	Ez a motor tengelye. Itt ment bele, vagy mondhatjuk úgyis, hogy jött ki a három szál drót a motorból.
	A panelről feltépett vezérlő IC.
	Tájkép csata után.
	Nem sok mindent tartottam meg ebből a szerkezetből. A kiszedett dolgok jó része megy a kukába.
	A lemezeket visszaszereltem a motorra.
	Ezt a két alkatrészt kiszedtem a panelből. Az elkó örök darab, és a szép nagy dióda is jól jöhet még hűvös téli estéken...
	Ennek a tápcsatlakozónak a kitermelésén is gondolkodtam, de aztán arra a következésre jutottam hogy nem éri meg a fáradtságot.
	A motor tengelyét az ellenkező oldalról belevertem kalapáccsal a házba. Megkérdeztem az asszonyt, de nem kellett neki a felkínált ajándék. Pedig én igazán jó szívvel adtam...
	Néhány használható csavar.
	Na! Hát ezt majdnem elfelejtettem kitépni az előlapból. Egy szem zöld LED. Ez még kellhet valamire. Mindössze ennyi maradt a technika csúcsából.