Megjavítok egy DVD-t
(Mert Szuda Zoli kollégám szerint értek hozzá)

	Itt egy újabb alany a szétszedtem rovatba. Nem, nem a háttérben megbúvó riadt képű nyúlról van szó, hanem az előtérben vékonyság okából kifolyólag alig látszó DVD lejátszóról. Kollégám szerint én ezt meg tudom javítani. Hogy miért fantáziálnak rólam az emberek?
	Ez a típusa, vagy márkája, vagy csak a neve? Ki tudhatja ezt a mai világban? Elsőre nem volt benne semmi élet, de aztán észrevettem a bekapcsoló gombot. Hiába no, a tudás és a tapasztalat sokat számít!
	Az előlap jobb oldala. Jól fel van sorolva miket tud a masina. Az előlap amúgy valami tükör szerű anyagból van. Jópofa. Még a fényképezőgépet tartó kezem is látható benne.
	De jöjjön maga a hiba, illetve az ő elhárítása. Ha a képen látható módon jó erősen megnyomom a panelt, akkor pörögnek a motorok, különben nem. Már eleve ezzel a jelenséggel kaptam. De vajon honnan jött rá a gazdája, hogy ha beletenyerel a panelba akkor jó lesz?
	Valószínűleg csatlakozó kontakthiba mondta Szuda Zoli, hiszen ő telefonszerelő, a drótokhoz csatlakozókhoz ért. Valószínűleg csatlakozó kontakthiba mondtam, hiszen telefon szerelő vagyok, a drótokhoz csatlakozókhoz értek.
	Kicsit meghúztam a jobb szélső kábelt. Egyből kijött. Vagy itt van a baj, vagy csak egyszerűen erős vagyok.
	Ezt a kis sarut kell visszaforrasztanom a kábel végére. Elővettem a pákát, bekapcsoltam, előszedtem néhány szerszámot, erre eltűnt a kis saru. Míg a páka melegedett kint voltam a konyhában kávéért. Ennyi idő elég is volt hogy majdnem elfelejtsem, hogy valami kis ónszemetet bedobtam a páka törlő szivacsára. No ez volt a letépett saru.
	Előkaptam a gyorssatumat, kombinált fogó és gumikarika kombinációja. Pontosan megfelel arra a célra, hogy megfogjon valami apró mozgékony dolgot míg ráforrasztom a drótot.
	Kiszedtem a csatlakozóból az összes drótokat. Ezek mentek a motorok felé. Igen nagy valószínűséggel tényleg itt a hiba, tehát végül is nem itt volt. Gondoltam első menetben nem forrasztgatom át a sarukat, csak rásegítek a krimpelésre csípőfogóval. Már az első sarut sikerült egyetlen jól irányzott nyomással kettévágnom. Akkor mégis inkább forrasztok.
	De akkor már az egész csatlakozót kihagyom a játékból. Egyszerűen megblankoltam a drótokat, és beforrasztottam őket a panelra alulról. A szomszédos tüskesort is feltöltöttem ónnal. Most legyél kontakthibás kiáltottam fel, és bekapcsoltam a gépet. A motorok álltak mint a cövek!
	Gondoltam megnézem közelebbről a dolgokat. Kb. így látok. Ami közel van az homályos, ami messze van az ugyan éles, de már túl apró. Erre a problémára megoldás a balra látható szemüveg. Ki merészelte azt állítani, hogy nem áll jól nekem?!
	Talán nem látszik a képen, de ennek az integrált áramkörnek a bal felső lábát sikerült odébb mozdítanom a bonctűmmel, azaz nem volt rendesen beforrasztva a panelba. Meg is van a hiba, már csak be kell forrasztanom egy IC lábat.
	Talán ezzel a pákaheggyel? Nem, ez túl vastag, és hideg is.
	Ez lesz a jó, vékony hegyű, és 8-as, azaz meleg hegy.
	Apróbb probléma, hogy vékony hegy ide vagy oda, ennek a hegye bizony akkora mint az IC-nek három lába. El is követtem egyből egy szép méretes rövidzárat. Egyetlen jól irányzott (no persze) mozdulattal egybeforrasztottam az IC hét lábát és a hűtőzászlót. Elmondhatom hogy a kontakthiba megszűnt. Lecseréltem rövidzárra!
	Tehát most a rövidzárat kell megszüntetnem. Ki kell szednem a felesleges ónt az IC lábai közül. Erre való a balra látható ónszippantó. Használtam már sokszor, mert tele volt ónnal.
	Kihúztam az összes csatlakozót a panelből. Sajnos nem férek hozzá a pákával és a szippantóval az IC lábaihoz, ezért ki kell szerelnem egy csatlakozó sort. Ki is téptem a helyéről, de ennek már a lábait is kiforrasztottam, hogy ne legyenek útban.
	Megpróbáltam eltaknyolni a rövidzárat. Hát ez egyre rosszabbul néz ki. Nagyon nem nyomkodhatom neki a pákát, mert vagy a fóliát nyírom ki, vagy a szerencsétlen IC fog hőgutát kapni.
	Gondoltam nyomok neki egy valag ónt, meg a balra látható gyantát. Szép kövér rövidzár lett, ezt talán már ki lehet szippantani a helyéről.
	Ha valamit nem ért vagy tud biztosan az ember, hát vegyen elő egy könyvet. Én ezt választottam. Ha Jedlik Ányos kitalálta a dinamót, akkor most is segíteni fog.
	Betettem a könyvet a DVD lejátszóba, rádobtam a panelt, így biztosan masszívan ül a fenekén, nem tolom el a pákával és az ónszippantóval. Valljuk be, tudott ez a Jedlik!
	Sikerült is két szippantással leszednem a felesleges ónt. A multiméterem csipogójával ellenőriztem, hogy nem maradt e mégis rövidzár az IC lábai között. Nem maradt. Már csak a kitépett csatlakozó drótjait kellett visszaforrasztanom.
	Balra látható. Jobbra az első kábel beforrasztása látható. Valamint látható még, hogy kezdek megtanulni forrasztani. Nem múlt el nyomtalanul az a 43 év...
	Visszaszereltem a panelt a helyére, és bedobtam egy CD-t. Speciel a ZUM együttes Hárman a réten, és akkor megy című albumát. Nem egy mindennapi lemez. Fene tudja miken dobolnak, de jól szól az már biztos!
	Elkezdte lejátszani, a kijelző is számol valamit.
	A lemez veszettül forog, szóval úgy néz ki jó lett a masina. Érdekes egy gép ez. A meghajtó tálcájából lespóroltak két centit, ezért nyitott lemezfióknál kicsit bele kell dugni a gépbe a lemezt.
	Azt nem szeretem az elektrós szerelésben, hogy a képen látható rendetlenség keletkezik az asztalomon. És ez még a lazábbik típusú rendetlenség! Alig kellett néhány szerszámot előszednem, a műszereim is a helyükön maradtak, mégis öt perc mire mindent visszateszek a helyére.
	Ezek a kimaradt dolgok, ezeket egyszerűen belesöpröm a fiókomba. Ha megtelik kiborítom, kiporszívózom, a hasznos dolgokat visszateszem. Pár perc alatt rendbe lehet tenni ezt a fiókot, ilyenkor viszont nagy segítség hogy szabadon beleszemetelhetek.
	Ennyiből áll egy DVD. Balra a táp, középen a mechanika, jobbra az elektronika. Hátul csatlakozók, elől gombok és kijelző.
	Azért valahogy kikellene próbálni a masinát. A tévémmel nem tudom összedugni, mert tévém az nincs. A tévé ki van tiltva a szobámból! Ha nagyon kíváncsi lennék valamire, akkor van egy USB TV-m. Itt látszik, amint be van dobva a monitor mögé.
	Leakasztottam egy RCA kábelt, és összekötöttem az összekötendőket. Be is jelentkezett a DVD menüje.
	Bedobtam egy lemezt, mp3 volt rajta. A következőn is. És a következőn is. Vagy ötödikre akadt a kezembe egy filmet tartalmazó lemez.
	Végre nem zenét akar játszani...
	Woody Allen a Füles című filmben. A filmet tudom ajánlani, kellemes történet, megszokott stílusú poénok, minden a helyén van, könnyed esti szórakozás.