Hordozható ventilátoros hűtés
(mert egy kollégám kérte)

Nem azért mosok ki mindent mert hülye vagyok! A hülyeség a mosogatási hajlamtól sokkal korábbról eredeztethető. Ez a vacak ráadásul koszos is volt. Alig látszott a ventilátor lapátján, hogy sárga színű. Természetesen egy medvével fürdik együtt! Nálam mindenhol medvék vannak. Tegyük fel például valami vaj van a fülem mögött, de nem, az is csak egy medve...

Megfürdetve, immáron tiszta állapotban, hátulról. Nem találtam rajta semmiféle felségjelzést, de fogadjuk el hogy kínai gyártmány. Honnan máshonnan is származhatna? Manapság az a meglepő, ha valami nem Kínában készült.

Szemből. Mondhatnám szép! Na jó. Mondom. Szép! Csakhogy a szépség nem elég, működnie is kell! Márpedig itt van némi hiba. Alapvetően nem lehet rendeltetésszerűen használni, mert ha megfogom a markolatot, akkor az ujjaimtól nem tud forogni a lapát. Ennyit az ergonómiáról...

Itt kell bekapcsolni. Ez a részlet is hibás. Belülről nézve ez nem annyira egy kapcsoló, mint inkább egy nyomógomb. Szóval folyton nyomni kell a zöld alapon zöld gombocskát "on" irányba, ha azt akarjuk hogy működjön a masina.

Egészen meghatódtam! Igazi csavarok tartják össze. Szerintem a csavar ki fog veszni a szerelési technológiák közül. Eltelik pár évtized, és a gyermekeink nem fogják érteni a csavarmenet mibenlétét. - Mi az hogy összenyomom, és nem marad úgy? - Miért kell ezt forgatni? Ilyen és hasonló kérdésekre számíthatunk nagypapaként...

Jópofák ezek a kínai elemek. Hogy azt mondja: Longlife Mi lehet ezekben a hosszú életű? Fel akartam bontani egy négyes csomag kínai elemet, körmöm nem lévén megpróbáltam foggal. No nem mintha fogam több volna mint körmöm... Szóval hirtelen felindulásból kettéharaptam egy elemet.

Volt egy olyan érzésem, hogy ezt a kupakot ki kell tekerni. S lám lám, sikerült a művelet. Ha nem így lett volna, akkor egyszerűen letörtem volna a nyél végét. Persze az sem lett volna probléma, simán megideologizáltam volna a dolgot...

Van itt egy gyűrű, azt is le kell húzni. Tulajdonképpen dicséretet érdemel a szerkezet, mert meglepően normálisan össze van szerelve. Különösebb bravúr nélkül szét és össze szerelhető. Ritka tulajdonság ez manapság...

Ha lehúzom a fent látható gyűrűt, akkor szétesik kettőbe a ventilátor nyele. Na jó, nem dicsérem tovább, de tényleg ötletes szerelés.

Lehúztam a motor tengelyéről a ventilátor lapátját. Ha már rotor, hát nem cáfolt rá nevére, s egyből el is repült. Ez egy ilyen hely, itt repkednek az összetevők. Egyszer réges-régen, mikor a Microsoft Powerpoint programja még diavetítőn futott, szóval mikor még húsból volt a kolbász, akkoriban történt, hogy egy magnót (mágneses hangrögzítő) szereltem. Leejtettem az egyik apró alkatrészt. Eltoltam magam az asztaltól, lenéztem, megláttam, betájoltam magamnak a célt, felvettem a földről, s immáron oda sem nézve megpróbáltam úgymond "vakon" a helyére illeszteni, de nem sikerült. Odanézek mit is szerencsétlenkedek. Hát nem is tudom melyikünk volt jobban meglepődve? Én, vagy a szerencsétlen piros hátú fabogár, akit megpróbáltam begyömöszölni az elveszett alkatrész helyére...

Mi más hajthatná a lapátot mint egy villanymotor? - lehetne például felhúzós - esetleg mókuskerék csótányokkal - direkt mechanikus áttétel a power gombról

Ez csinálja a szélvihart! Jól van no, csak vicceltem. Szélviharról szó sincs. Erősen oda kell figyelni, hogy a pici rugalmas lapát által keltett enyhe légáramlatot észlelni lehessen. A lapát (mivel egészen puha) egyszerűen kiegyenesedik a forgás keltette centrifugális erőtől, s elveszti azt az egyszerű de igencsak szükséges képességét, hogy bele tud kapaszkodni a levegőbe. Viszont annyira puha, hogy semmiben sem tesz kárt.

Még a ventilátor lapátját is csavarok tartják össze, szóval tovább lehet bontani. Márpedig ha tovább lehet bontani, akkor bontom is. Nem tudom mire számítottam, igazándiból semmire. Ezért nem is lepődtem meg...

Ennyi darabból van összeszerelve. Persze ha akarnám szétszedhetném a villanymotort is, de nem akarom! Ez a project most nem erről szól. Nemsokára lesz olyan is, mert van itthon néhány annyira útban lévő holmi, hogy elpusztítós, lerombolós, szétszedőset, fogok velük játszani. Például azt gondoltam mi lenne, ha kihoznám a pincéből a motoromat? No de akkor hová teszem a rajta lévő három hifitornyot?! De fényképezőgépből is négy darab vár a spanyol inkvizícióra.

Nem figyeltem meg mi tartotta a helyén ezt a drótot. Mindenesetre a huzal végén látható ónpaca ellenére odaforrasztva nem volt. Leginkább mintha be lett volna ékelve az elemtartó fémlemezkéje, és a műanyag ház közé. Nem egy szép részlete ez a kínai szerelési technológiának...

Ez itt a forrasztópákám, meg az óntekercsem, meg a pákatrafóm. Régebben a Wellerpáka hőszabályzójának kattogó hangja töltötte be a szobát, most meg számítógép ventilátor sistergés van...

Gyorssatu avagy harmadik kéz technológia...

A drótot visszaforrasztottam a helyére, s az égő fenyőgyanta illatának hatására némi nosztalgiával gondoltam a régi szép időkre, mikor még szerszámokat koptattam billentyűzet helyett, de a füstölgő ón illatát szétkergette eme csudásan pörgő ventilátor keltette huzat...