Ionizátor
(hogy fogyjon a polcról

Formás egy darab. Ez egy levegő ionizátor. Szabad ionokat ereszt ki magából, s ettől frissebbnek érezzük a levegőt. Egy barátom kérte, hogy vegyek neki egy ilyet. És? Akkor mi van? Öt éve kérte. Na és? Miért kellene bármit is elkapkodnom...

Automatikus feszültség rendszer. Magyarul mindegy neki, hogy a világ mely táján dugjuk be a konnektorba. Persze ez nem azért van, mintha az emberek ilyesmiket hurcolnának magukkal. Inkább a gyártónak egyszerűbb, nem kell foglalkozni a különböző országokba való verziókkal.

Levegő tisztító és ionizáló, meg zöld levegő. Az már igaz, hogy vonzza a port! Volt nekem egy ilyen nagyban, a nyoma még most is látszik a falon...

Még egy feliratos lapocska. Ezen van egy kettős szigetelés jelzés, és egy -MADE IN HONG KONG- felirat. Jó régi szerkezet. Valamikor réges-régen mikor még nem minden Kínában készült... Szóval ebben az időben a vacaknak minősített holmikat Hong Kong-ban, és Taiwan-on gyártották.

A gyári szám négy számjegyű! Hát nem egy nagy széria. Manapság ilyen talán nincs is. Amiből nem vesznek egy millió darabot, azt nem is érdemes gyártani, vagy jó drága  termék lesz...

Három sliccű csavar. Simán kitekertem az elsőként kezembe akadó óráscsavarhúzóval. Valószínűleg azért eme "biztonsági zár", mert a dobozban nagyfeszültség van, jobb nem beletapenolni...

Két rejtett csavar a gumilábak alatt. Nem tudom mit képzeltek! Ennyi rutinom azért van...

Ebben is egy darab zöld színű nyomtatott panel van. Vajon miért zöld minden panel? A hálózati zsinór tehermentesítőjét nem én szedtem le, hanem már eleve le volt törve.

Két darab panel, ide van kivezetve a nagyfeszültség. Eredetileg mintha valami hegyes dolog szerepelt volna a leírásban.

Közelebbi kép a panel fóliás oldaláról. Írnom kéne valamit, de mit? Talán annyit, hogy a nyáklap jórészt le van öntve méhviasznak látszó anyaggal, ami igen nagy valószínűséggel a nagyfeszültség miatt van. Mármint szigetelő anyagként van felhasználva a méhviasz.

Bedugtam a konnektorba. Nem robbant fel, nem szikrázott, nem füstölt, és semmi más rendellenes működésre utaló jelenséget sem produkált. Sajnos a helyes működést jelző piros LED sem kezdett el világítani. Hát milyen világ ez kérem? Döglött dolgokat árulnak a kukáspiacon? Már a szemétben sem lehet megbízni...

Mindennek két oldala van, a panelnek ez a másik. Hálózati egyenirányító, pici szűrés, vezérlés, egy a hálózati 50 hertznél sokkal nagyobb frekvencián járó oszcillátor, pici ferritmagos trafócska, majd egy Villard feszültség sokszorozó sor következik. Dióhéjban ennyi.

Ez egy érdekes részlet. A nagy panelen van egy hosszúkás rés, azon keresztül van dugva egy másik panel, és bele van forrasztva a nagyba.

Ugyanez az alkatrészoldal felől nézve. Az a zöld álló paneldarabka a szerkezet vezérlője. Ez tulajdonképpen egy tokozatlan integrált áramkör. Az egyszerűség kedvéért egy darabka nyomtatott áramköri lapra van felragasztva, majd a kerek fekete pöttyel lezárva. Megspórolták az IC tokozását. Például tipikusan így néznek ki belülről az LCD kijelzős karórák.

Ez az alkatrész beteg!  Jól láthatóan el van égve. Most mégis honnan derítsem ki az eredeti értékét? Kapcsolási rajz sehol. Ilyen esetekre van egy általában használható, eddig jól bevált technikám. Arra van alapozva, hogy csak nem égett el az egész ellenállás. Ha legalább a fele jó, akkor azt már meg tudom mérni! Meg is tettem. Kell hozzá egy multiméter, és egy bonctű. A műszer 2,2 kiloohmot mondott a fele ellenállásra, kétszer 2,2 pedig szerintem 4,7. Na jó, nem matematikailag, de ez a következő ellenállásérték a szortimentben.

Egy fizikailag nagyobb méretű, amúgy orosz gyártmányú ellenállást választottam ki a dobozomból. Ahogy nézem ezen az ellenálláson keresztül kap feszültséget a vezérlő IC, hogy eltudja indítani a blocking oszcillátort.

Mit tesz egy nő a füle mellé, hogy kívánatosabb legyen? Hát a lábát. Szóval ennek a nagyobb darab ellenállásnak sem ott vannak a lábai, ahol szeretném hogy legyenek.

Szerintem az ellenállást azért hívják ellenállásnak, mert ellenáll. Most álljak le vele erőszakoskodni? Inkább fúrtam a lábainak két új lyukat a panelba.

Mindjárt más a helyzet. Régebben mikor az alkatrészek még nem nyomtatott panelbe voltak forrasztva, hanem csak úgy egymáshoz meg forrasztólécre, szóval akkor nem kellett ilyen plusz lyukakat fúrni, meg hát panel híján nem is volt mibe. (csak sikerült kijönnöm ebből a szerencsétlen mondatból)

Gyönyörű óngombócok. Az az igazság, hogy szeretek forrasztgatni. Amíg nem volt számítógép, addig leginkább a páka ette az áramot. De rég is volt...

Hoppá! Egyből elindult a masina. Jól láthatóan világít a működést jelző LED. Sajnos nem csak látszik, de hallatszik is a működés. Bár csendesen, de azért jól érzékelhetően kihallatszik az oszcillátor sípolása.

Rámérhetnék műszerrel a kimeneti feszültségre hogy elég nagy-e, de egyszer már csináltam ilyet. Olyan szépen világított a multiméterem, hogy az csuda! Persze eredetileg nincs benne semmi ami világítani tudna. Az említett esetben is csak két fóliacsík közötti folyamatos szikra fénye szűrődött át a dobozon...

Szóval maradjunk csak a glimmlámpánál. Ilyen lámpácska van a világítós kapcsolók jórészében, az éjjeli irányfényekben, de a legismertebb előfordulási helye a fázisceruza. Kicsit keringtem a lakásban mire meglett az izzós doboz. Nem csoda hogy nem találtam, mert izzós fiók lett belőle. Mint a pici fénypamacsból következtetni lehet, megvan a nagyfeszültség. A glimmlámpa egyik lába a panel kimenetéhez van kötve, a másik pedig sehova. Persze ez így nem igaz, mert ott van rajta az a 10 centis sárga drót, de a drót másik vége nincs bekötve. A glimmlámpa a kimenet, és az ellenpólusnak használt 10 centis lógó drót között fellépő feszültségtől gyújtott be.

Próbáltam elcsendesíteni a dobozkát, de nem sikerült. Felmelegítettem forrasztópákával a trafócskát, hátha jobban belemegy a méhviasz, de nem igazán érdekelte a dolog. Mindössze a hang magassága változott valamicskét a ferritmag melegítésének hatására, de ahogy elvettem a pákát azonmód elmúlt a hatás.

A dobozt kimostam, de a panelt nem. A hálózati zsinórt azért letöröltem. A képen ugyan nem látszik, de a panel egy CT506-os kazettás magnó gombsorára van fellógatva. Majd a magnót is jól szétszedem...

Hagytam a dolgokat egy egész hetet száradni, hogy biztosan ne maradjon sehol semmi nedvesség. Persze ez nem igaz, egyszerűen csak lusta voltam másnap összeszerelni...

Tehermentesítő. Ügyes dolog, nem szakad ki a kábel a gépből. Persze mindig vannak erős emberek...

Mint látszik már itt is erőlködött valaki. Mégis hogyan visz rá egyeseket a lelkük, hogy bármit is a hálózati zsinórjánál fogva lóbáljanak? Letörött a műanyag darab amibe a csavar volt behajtva. Nem gond, vissza tudom ragasztani, de nem teszem! Egyszerűbb, ha a csavaros dobozomból választok egy hosszabb csavart.

A kimeneti kábel részére van egy ilyen vezető felöntés a doboz oldalában. Gondolom, hogy ne tekeredjen semerre, ne érjen semmihez. Ebben a kábelben több kilovoltos feszültség kóricál, jobb ha nem próbáljuk ki mekkora a piros szigetelés átütési feszültsége!

Összeraktam, összecsavaroztam, a letépett gumilábakat Technokol ragasztóval visszaragasztottam. Megpróbáltam lefotózni ahogy a piros LED átvilágít az előlapi rácson, de harmadszorra sem sikerült egy éles képet összehoznom...