Sweex kártyaolvasó
(épp csak belekukkantok)

A Sweex felirattól balra látható apró plexi ablakocska alatt nem világít a LED.
No persze nem a fényt hiányolom, hanem a kártya adatainak beolvasását.
Gondoltam hátha csak valami érintkezési hiba lesz. De persze nem...

 

 

 

A múltkor meg a HGW LED-jeinek villogása hozta rám a frászt. Mivel épp nem
volt internet, kidőltem egy kissé a székemből balra, hogy odalássak. Ütő megállt
bennem a fene nagy villogástól! Amúgy ez az az állapot, amikor nem szabad
hozzányúlni, mert ilyenkor frissíti az agyában futó szoftvert. Ha most
kihúznám a konnektorból (bármelyikből), vagy jönne egy áramszünet,
akkor egyből annyi is lenne neki. Persze vissza lehet hozni az életbe, csak
hirtelen meg nem tudnám mondani, hogy megvan-e még a hozzávaló szoftver.

 

Ami viszont biztos nincs meg, az az USB feliratú dobozom. Francba!
Hiába csináltam rendet, ha egyszer nem találom meg amit keresek.

 

 

Kisvártatva beugrott, hogy nem papírdoboz volt, hanem IKEA fiókos.
Persze hiába húzogattam ki még a címkétleneket is, egyik sem az!

 

 

Tisztára meg voltam róla győződve, hogy a múltkori rendrakási hullám alkalmával
levittem a pincébe a PC-hez való vackokat, aztán mégiscsak az derült ki, hogy
idefent van az USB feliratú fiók. No persze nem most, hogy agyonkeresem,
hanem majd csak napok múlva, mikor már teljesen lényegtelen a holléte.

 

 

Szerettem volna kipróbálni valamivel, hogy van-e áram a csatlakozóban.
Egyszerűen semmi sem ugrott be, amit erre szoktam volna feldugni.
Már úgy értem, hogy az épp nem működő kártyaolvasón kívül.

 

 

A fényképezőnek természetesen valami egészen más fazonú az USB aljzata.

 

 

Végül a párom mobilja került bevetésre, mint ellenőrzésre alkalmas kontrollhardver.

 

 

Mivel ez egészen idáig hiba nélkül tette a dolgát, így bár
különös érzés, de eszem ágában sem volt szétszedni!

 

 

Az alján természetesen egy árva csavar sem található.

 

 

Mint ahogy az elején sem.

 

 

Hátulról meg pláne csupasz!

 

 

Gondoltam megpiszkálom egy kicsit a bonctűmmel.

 

 

Elsőként a matricát "vonalaztam" meg, hátha alatta rejtőzik a keresett csavar.

 

 

Majd szegény gumilábat hajtottam fel, szintúgy az előbb említett okból.

 

 

Na most az ilyetén forma csavarhúzós belebökdöséssel a modern holmik
esetében nagyon kell vigyázni, mert egy óvatlan mozdulattal akár
tucatnyi SMD alkatrészt is lesodorhatunk a panelről.

 

 

Addig addig feszegettem, míg csak napvilágra nem került az első beakadó pöcök.
Aztán persze szépen sorjában kiakasztottam a többi fülecskéjét is, épp mint
ahogy ez az aprócska, helyes működést szabotáló hardver tette velem.

 

 

Az USB aljzat valamely lábának szakadását valószínűsítettem.

 

 

Kicsit morogtam, hogy miért kell ennek ilyen aprónak lennie, de aztán
beláttam, hogy mégiscsak jobb ez így, mintha mondjuk akkora
lenne, mint egy dupla magas 5,25-ös MOM floppy.

 

 

Bárhány szemüveget is tolok az orromra, semmiféle hibát sem látok a csatlakozó
körül. Itt aztán elgondolkodtam, hátha eszembe jut valami. Szokott ugyan, de
a világmegváltó ötleteim talán most hagyjuk. Arra a kérdésre koncentrálva,
hogy mi történt ezzel a dobozzal mostanában, egyszer csak beugrott, hogy
letakarítottam. No nem mintha oka lett volna koszosnak lenni itt az asztalom
közepén, hanem csak azért, mert elengedte magát a gyári gumiborítás. Egy ilyen
nyúlós ragacsos gusztustalan valami lett belőle, ami bár a működésben semmi hibát
sem okozott, de ahhoz viszont épp elég volt, hogy ne legyen kedve az embernek
hozzányúlni. Gondoltam hátha az van, hogy az intenzív denszeszes dörgölés
közepette bekerült valamelyik csatlakozóba egy a porrongyról levált szösz,
vagy a készülék dobozáról leoldott gumimocsok darabka. Alaposan belestem
a lyukakba. Ugyan nem láttam semmit, de ettől még nekiálltam őket kifújkálni.

 

 

Na ugye, hogy na ugye!
Szóval mégiscsak valami érintkezési hiba volt.

 

 

Gondoltam ráillesztem a dobozra a tetejét, majd rátenyerelek, amitől ő majd szépen
bepattan a helyére. Na most esze ágában sem volt! Már szinte a teljes súlyommal
nehezedtem rá, de masszívan ellenállt! Mivel nem szerettem volna eltörni,
ezért szépen óvatosan, egyenként pattintottam helyükre a pöcköket.

 

 

Ezen cikkel, vagyis a kártyaolvasós szétszedtemmel együtt, most már két cikkre
való kép parkolt a kártyán. No nem mintha nem férne rá, csak épp képeket
volt kedvem szerkeszteni, nem ezt az apró dobozkát morzsolgatni.

 

 

Lényeg a lényeg, visszaállt a rend!

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...