Grundig kismagnó
(csak a kíváncsiság hajt, csak a kíváncsiság)

Ez egy Grundig gyártmányú irodai kismagnó. Nem a szokványos kazettával működik, hanem valami egyedi formátuma van. Csak azért vettem a piacon, hogy legyen mibe belenézni. No nem mintha nem volna itthon elég bontanivaló...
Majd később jól belenézünk a kazettafészekbe, de most még a külcsín boncolásánál tartunk. A szerkezet neve Office Line, azaz iroda vonal. Gondolom üzenetrögzítő és diktafon funkciója lehetett, de ez lényegtelen! A lényeg az, hogy most a veséjébe nézünk a kismagnónak!
A vezérlő gombok, és ugyanez alulnézetben. Nem csak a képen nem látszik a gombok feletti funkciókat leíró jel, hanem a valóságban sem! Gondolom azért négy gombbal el lehetett boldogulni...
Igazi Grundig! Valódi német gyártmány! Nemsokára szétszedek egy hasonló masinát, ami meg Philips márkajelzésű. Azért csinálom, hogy ne mindig csak a Kínai gagyit boncoljam! Pár év, és oda fogunk jutni, hogy azt meséljük az unokánknak: Valamikor réges-régen mikor még nem minden Kínában készült... De vajon el fogják e nekünk hinni?
Gombok a készülék alján. Valószínűleg ritkán beállítandó dolgokat lehet velük szabályozni. Már csak azért gondolom, különben ezek a gombok igen szerencsétlen helyen vannak...
Ezek a gombok viszont már valamivel jobb helyen vannak, bár én személy szerint nem szimpatizálok az élgombokkal. Csak a baj van velük! Az ember odébb teszi a masinát, s közben vétlenül el is tekerte őket. Aztán meg az van: Már megint nem szól ez a vacak!
A csatlakozók. Szép "szabványosak". Legalábbis a gyártó szerint biztosan azok. Ahelyett, hogy szabványos eszközök a szabványos lyukakba, szóval helyettük van ez a szép csatlakozó... Fejhallgató, mikrofon, és áthúzott négyzet. Fene ezekbe a lüke piktogramokba! A jobbra látható tápcsatlakozó aljzat sem mindennapi, vastag krumpli közepe van! De legalább nem nyírja ki a felhasználó a gépet idegen tápegységek bedugdosásával!
Általában nem csak úgy maguktól szoktak elszállni a dugasztápos gépek, hanem kifejezetten emberi rásegítéssel! Legtöbbször takarítás, rendrakás, költözés után szokták bemondani az unalmast. Tipikus eset a Dlink ADSL NT, és a szintén Dlink router tápegységének felcserélése. A router gyorsan fel szokta adni, hiszen a szükséges 5 volt egyen helyett 9 volt váltót kap. A modem meg nem akar menni az 5 voltról, mert kevés neki a működéshez. De most már hiába cseréljük vissza a tápokat! Ezt azért írtam le, mert nem volt mit mondanom a jobbra látható műanyagdarabról...
Panel, mindig csak az a szép zőőd panel. Nem sok mindent lehet róla mondani, és most pontosan ezt is teszem.
Ha letépném a panelt, akkor pontosan ezt látnánk. Upsz! Most majdnem lebuktam. Egyszerű, jól átlátható szerkezet, azt mondanám szépen van megcsinálva. Szépen van megcsinálva.
A panel másik oldala. Végre valami változatosság! Fehér! Azt hiszem sikerült megragadnom az elektronika leges leglényegtelenebb tulajdonságát...

Három LED-ek alant állnak,
Volt hogy fényt is emittáltak!

Tudom, hogy a fenti kétsoros vers minden eddigi rímhányásom csúcspontja! Innen a távolból le tudom olvasni a szádról amint nekem szurkolva üvöltöd: Most! Most Géza! Ne tovább! Egy tapodtat se! A csúcson kell abbahagyni! Azt hiszem életem be és egyben kiteljesedett. Elértem mindent mi elérhető! Jöhet akár a vég! Büszkén megyek a semmibe, nem éltem hiába! Hiszen számomra már minden megadatott! Még rózsaszín LED-em is van!
A tápegység. Kicsit elérzékenyültem. Sima stabkocka, még csak nem is kapcsolóüzemű! Épelméjű méretű szűrőkondi, aranyos kis diódahíd, majd jól kitermelem őket további hasznosításra.
A panel vége a potméterekkel. Ezek nem igazi (tengelyes) potméterek, hanem inkább trimmerek, csak gomb van rájuk húzva. Alattuk látható négy pici nyomógomb, ezek voltak az előlapi gombok alatt. Azaz a nyomógombok nem mozgatnak semmit a mechanikán, az teljesen elektronikusan vezérelt.
A bal oldali képen az (nem) látszik, hogy a vezérlő chip Siemens gyártmányú. A hátára meg az van rajzolva, hogy ne tapenoljuk ha feszültek vagyunk. Még az is rá van írva, hogy Ausztriában készült. Kezd kisebbrendűségi komplexusom lenni! Kénytelen leszek keresni valamit ami magyar, majd büszkén felboncolom!
Ez egy TBA820-as 2 Wattos hang végfok IC. Érdekes, de eredetileg 14 lábú tokban volt! Persze nem volt minden lábra kivezetve valami, de azért 10-re igen. Hogy fért ez bele egy 8 lábú tokba? Gondolom a szám után az "M" betű a minit jelöli.
Villanymotor. Semmi érdekes nincs benne, ezért nem is írok semmit. Na jó, azért írok valamit. Vagy mégse? Vagy de! Vagy nem? Van egy egész doboz villanymotorom, de mind tök uncsi! Csak forognak, csak forognak...
Aprócska műanyag membrános hangszóró. Ebből is van egy egész dobozzal. Jó jó tudom... Több dobozzal van... És? Akkor én már nem is gyűjthetek semmit?
A mechanika. Van benne például:
- lendkerék fogaskerekekkel
- optikai jeladó "fogaskerék"
- érzékelő ami nézi, adja e már a jelet a fenti
Nem igazán volt szegényke használva az utóbbi időben, ez az ékszíj megmerevedett alakjából jól látszik. Amúgy aranyos kis kompakt szerkezet. Az a fogasléces izé a kazettaajtó lassítója, még erre is ügyeltek.
A kazettaajtó le és széttépve. Ha hiszed ha nem, de az átlátszó műanyag dolgokat is gyűjtöm! Külön van nekik egy fiókom a pincében! Jól jön ez a készlet, ha éppen átlátszó műanyag dolgokra van szükségem, és hát ugye sohasem lehessen tudni! Például becsönget a szomszédból az a csinos fiatal lány, és kedves búgó hangján megkérdi: Géza... Nincs egy átlátszó műanyag izéd? Na ilyenkor két választásom van. Vagy lemegyek a pincébe az átlátszó műanyagizé gyűjteményemhez, vagy adok a lánynak egy gumit az éjjeliszekrény felső fiókjából...
A mechanika. Teljesen hagyományos felépítésű. Mondjuk a kazetta tüskéje az nem éppen szokványos. Érthetetlen miért kell minden gyártónak kitalálni valami egyedi formátumot! Szerintem minden magnógyárban van egy mérnők, aki életcéljának tekinti az audiókazetta formájának megreformálását. Például a Philipsnél is biztosan volt ilyen mérnök. (nézd meg a következő magnó boncolását)
A gumigörgő, és a fej. Valószínűleg soha a büdös életben nem lesz rá szükségem, tehát a komplett hidat kiszedem, és elteszem. Csak vicceltem ám! Szétszedtem a hidat, és úgy tettem el! A fej amúgy érdekes darab! Ha jól értem amit látok, össze van szerkesztve a kombinált és a törlő fej egy tokba.
Itt egy közeli felvétel a kazettába bemenő tüskékről. Mégis mi a csodára jó ez a lehetetlen forma? Gondoltam kitalálok valami frappáns magyarázatot, de, de, de...
Két pici elektromágnes. Kit érdekel minek vannak ezek benne? Senkit! Na jó, akkor elmondom. Szóval a motort bekapcsolja az elektronika, ezek a kis elektromágnesek pedig valamicskét odébb löknek valami karocskát, erre az beleakad valamibe ami forog, erre az egész mechanika belekezd valami hülye érthetetlen mozgásba, ami őrületbe kergeti a magnóműszerészeket...
Direkt vettem dobozt a bontott alkatrészeknek, erre nem beleköltöztek ezek a szalagorsók? Persze az asszony tette bele őket! Még jó hogy van kire fognom a dolgot...
Az orsókat áthelyeztem a szalaggyűjteményemet tartalmazó polcra. Egyszer ezekkel is kellene kezdenem valamit! Mondjuk meghallgathatnám mi van rajtuk, vagy ki, illetve alájuk pofozhatnék végre egy orsós magnót...
Hát ennyi maradt belőle, meg pár szem csavar...
Szomorú vég, de legalább nem tűnt el szegényke nyomtalanul a kipusztult eszközök sokaságában...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...