Botkormány
(ez is elvitt a családi költségvetésből 50 forintot)

Olyan ronda, hogy az már szép! Engem elsőre E.T.-re emlékeztetett. Na most másodikra, és harmadikra is E.T. jutott eszembe. Vagy beszűkült a fantáziám, vagy sci-fi rajongó vagyok... Van itt minden ami kell, például alapállás beállítók, ezekkel lehet középre állítani a játékban a joyt. Szép a fej kiképzése, és persze ott van rajta a másik oldalon az elmaradhatatlan piros tűzgomb.
FlightStick a neve, ami magyarra fordítva botkormány. Tipikusan ilyen van a helikopterekben. Persze ez a darab "csak" számítógépes játékokhoz való.
Ezen a képen elsőre nem sok látszik, de másodikra sem! Ha rákattintasz, akkor ha nem is túl élesen de azért jól olvashatóan ott egy manapság ritka felirat: Made in U.S.A. Bizony bizony! Volt idő, mikor a számítástechnikai termékek még nem Kínában, vagy a távol keleten készültek.
Nem, nem USB-s! Ez még a régi fajta game port csatlakozós. Eleinte külön kártyán volt a game port, a későbbiekben tipikusan a hangkártyához csapták hozzá.
A gumilábak alá rejtették az összetartó csavarokat, rajtam persze nem tudnak kifogni! Jó nagydarab szerkezet, van benne anyag rendesen!
Brutális mechanika. Most így utólag az jutott eszembe, hogyha nem szedtem volna szét, vagy szétszedés után össze is rakom, akkor letesztelhettem volna, hogy össze tudom e törni szabadkézzel, azaz ki tudom e tekerni izomból a nyakát. Még egy másik dolog is eszembe jutott, mégpedig az, mikor még általános iskolás koromban írtam egy történelem dolgozatot, ami ugyan csak két mondatból állt, de azt három oldal terjedelemben hozta. Mondta is Manyi néni: Géza Géza... Ezt a rengeteg vesszőt...
Ez a panel illeszti a rengeteg jelet a játékporthoz. A mindenféle gombok, és a pozíció meghatározó potméterek jelei ezen a panelen futnak keresztül. Van rajta például 74LS008, és 74LS148, a harmadik IC meg lemaradt a fotózásról...
Érdekes megoldás. A potméterekre menő kábelek nem forrasztva vannak, hanem saruzva, és rátolva. Nem jöttem rá mi értelme lehetett ennek a megoldásnak.
Drótok, színes drótok. Ezek mindig szoktak itthon kelleni. Bár van belőlük egy egész asztalfiókra való, azért megmentettem belőlük egy harminc centis darabot. Nagyon nehezen jött le a szigetelés! Alig bírtam erővel! Persze kiderült mi volt a hiba. Ez árnyékolt kábel, és az árnyékoló fémharisnya rászorult, rágyűrődött a színes drótokra.
A potméterek a finombeállító mechanikával. Ez is jó masszív kivitelű, itt minden legalább öt milliméter vastag. Már kezdem sajnálni, hogy szétbontom, de megígértem magamnak mikor megvettem, hogy még ma elfogom pusztítani. Megtarthatnám, de én nem vagyok egy játékos típus, csak a helyet foglalná ez is. Szóval a képen látható mechanika úgy működik, hogy az előlapi gombokkal el lehet állítani a potméter alapállását a középhez képest jobbra, illetve balra.
A kar felfüggesztése. Ritka masszív egy szerkezet. Nem olyan mint a "kattogós" joystick-ok, ennek rendes kéttengelyes billenőszerkezete van. A bóvli változatok valamiféle gömbcsukló szerű megoldást alkalmaznak, ami kikopik, lötyög, súrlódik. Ez tönkretehetetlennek látszik, de én sajnos tehetséges vagyok...
A kormány markolata. Jó a fogása, de azért manapság többet adnak az ergonómiára. Micsoda dolog az kérem, hogy miközben rommá lőjük az ellenséget, folyik a vér, repkednek a végtagok, nekünk meg elzsibbad a kezünk?
Ez nem egy mai darab, de már torx csavarokkal volt összeszerelve. Ez a torx jó régi dolog, csak lassan ért ide. Igazán nem kellett volna... Mikor kinyitottam a kart repedtek a gombok mindenfelé, még egy ok, hogy ne szereljem össze. A kapcsolócskák mérete négyszerese annak amit manapság látni.
Elmerengtem...
Ha ez a valami a 80-as években kerül a birtokomba, semmi sem akadályozott volna meg abban, hogy Zsiguli váltókar végi gomb legyen belőle. Mekkora divat volt mindenféle oda nem illő dolgot szerelni a váltókarra! Egy közeli barátom például elkunyerálta anyám régi esernyőjének kutyafejes markolatát a Zsigulijához. Persze ez mind semmi ahhoz képest, hogy nekem kellett villogó szemeket csinálnom LED-ekből a kutyafejbe...
A három potméterek. Most hogy így belegondolok... Miért vannak ezek hárman? Kettő szokott lenni. Kettő pont elég az előre hátra, illetve jobbra balra irányhoz. Nincs semmi ötletem. De van! Majd csinálok egyszer potméter bemutatót...
Ennyi maradt az egészből. Néhány csavar meg gombocska. Kár érte! Szép darab volt... De hát a pusztítás ördöge szállt meg, nincs erőm ellenállni. Milyen hülyeségeket képes kitalálni az ember önnön tettei igazolására...
Ezek jöttek ki a markolatból. Ezeket is elteszem. Ez az "egyszer még jó lesz valamire" dolog ez örökletes. Majd a fiam egyszer kivágja az egész gyűjteményem a szemétbe. Nem is oly régen tettem ugyanezt apukám fadarab gyűjteményével. Ha birtok nem is, de azért csak van valami a családban ami apáról fiúra száll...
Hoppá! Ezt az alkatrészt egy az egyben elteszem. Ez a nem semmi! Akkora az egész, mint két ujjpercem. Ez egy komplett kattogós joystick! Négy mikrokapcsoló ahogy kell. Valami vezérlőbe jó lesz ez, ha egyszer...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...