Táblaműszer
(újabb 50 forintom ugrott, csak úgy szórom a pénzt...)
|
|
Táblaműszer. Azért ez a neve, mert kapcsolótáblába lehet beszerelni. Persze több kevesebb munkával minden műszert belehet szerelni egy táblába. Feszültség mérésre való, 250 volt a végkitérése. Például mérhetném vele a hálózati feszültséget. |
| Ezen a fotón látszik hogyan is megy a táblába szerelés. Vágunk egy megfelelő méretű négyzet alakú lyukat, szemből beledugjuk a műszert, hátulról pedig rögzítjük a doboz tetején látható csavarral. Az nekem nem tiszta, hogy a csavart tartó elterült "u" alakú kengyel hogyan fér át a pontos méretű lyukon. De pont az ilyen problémák megoldására van az elektro lista! Móczik Gábor elárulta, hogy ez a részlet lehúzható a házról! |
 |
 |
A műszer hátulja. Itt találhatók a csatlakozók. Szám szerint ketten vannak. Ennyi éppen elég is a feszültség méréshez. Az a ferdén felszerelt valami egy soros ellenállás, méghozzá ellenálláshuzalból tekercselve! A műszer nem működött, nem mutatott semmit, később láthatjuk ez a ferde fedél alatti rész volt a hibás. |
| Nézegettem mi tartja bent a műszer a házában, de nem találtam semmit. A csavaroknak csak a nyoma volt meg. Ezért egy hirtelen mozdulatot tettem a kettéválasztás érdekében. Mint a képen látható, erőfeszítésemet siker koronázta. |
 |
 |
Csavarok... Rendesen meg vannak méretezve. Egy a képen látható hatos csavaron egy egész ház áramfelvétele is átfolyhat melegedés nélkül. A feszültségmérő pedig nem fogyaszt semmit, szóval rendesen túl van ez méretezve! Persze csak mai szemmel furcsa. Már kezdem megszokni, hogy mindenben csak annyi anyag van, amennyi feltétlenül szükséges. |
| Szép ez a skála. Az egyenletes fokbeosztásból az látszik, hogy a műszer lineárisan mér, azaz egyenes összefüggés van a bemeneti feszültség, és a mutató szögeltérése között. |
 |
 |
Ez a mérőmű. Egyetlen hatalmas tekercsbe megy bele az áram az előbb már említett soros ellenálláson keresztül. Viszonylag egyszerű felépítésű un. lágyvasas műszer. |
| Persze kinek mi az egyszerű. Van itt mindenféle mechanikai akármi. A mutató tengelye tűcsapágyas mint az órákban szokás. Órarugó húzza vissza a helyére a mutatót. A jobb felül látható villás izével lehet a mutatót a skála nullpontjára állítani. Az egész mechanikailag ki van egyensúlyozva. Ez azért kell, hogy bármilyen szögben is áll a műszer, ugyanazt mutassa. Például egy a vízen ringó hajó erőműszobájában is normálisan kell működnie, viharban sem lenghet a mutató! |
 |
 |
Made in Hungary hirdeti a felirat 1961-ből. Ez a műszer két évvel idősebb nálam. A lócára emlékeztető szimbólum azt jelenti, hogy egyen és váltóáramot is lehet vele mérni. Utána pedig az van jelezve, hogy ne küldjünk be a dobozba két kilovoltnál többet. Mivel nincsen itthon alkalmas eszköz (majd csinálok) ezért nem tudom kipróbálni hogyan viselkedik túlfeszültség hatására. |
| Brutálisak ezek a csavarok, mai szemmel nézve szinte hihetetlenül sok anyag van bennük! Ezek semmiféle gravitációs hatásra sem fognak elgörbülni, de szerszámmal sem lenne könnyű feladat kárt tenni bennük. |
 |
 |
A műszer alaplapja. Bakelit, szinte törhetetlen vastagságban. Ebbe voltak beletekerve a csavarok. De nem a bakelitben van ám a menet, hanem bele vannak öntve az anyagba a fém anyák! Elpusztíthatatlan... |
| Na ezért nem mért a műszer! Pedig milyen bátran bedugtam a műszerzsinórokat a konnektorba... Még pirinckáztam is a kiálló drótokat, azt hittem valami szöszmösz. Szóval valaki széttépte az előtét ellenállást! Az a fehér valami amire az ellenállás huzal van tekercselve, az porcelánból van. Örök darab volna, ha nem vágnám ki nemsokára a szemétbe... |
 |
