SATELLITE HiFi torony
(útban volt)

Már megint egy kép az üres asztalomról. Persze nem üres, tele van ez mindenféle kacattal. De nem! Nem ezeket pusztítom, hanem a pincéből hordom fel a vackokat. Már egészen sok kilátszik a motoromból. Nehéz ügy ez, mert nem csak szétszedek, hanem gyűjtöm is befelé az újabbnál újabb szétszednivalókat.
No de térjünk a lényegre. Két dolgot hoztam fel a pincéből. A szatyorban egy kistévé van, az a fekete tömb pedig egy hifitorony. A hifitorony kerül sorra, mert ő a nagyobb.
Van benne élet, de a tökéletességtől már messze áll. Persze mit akarok ennyi pénzért? Illetve nem is, hiszen ezt egy kuka tetején találtam! Felül CD lemezjátszó van benne, és benne is van. A "push open" gomb nyomására szépen lassan nyílik, a "push close" (ajtó lenyom) pedig bezárul. Ez a kis kapcsoló veszi észre ha lecsuktuk a tetőt. Az olvasófej sincs kiszedve.

Digitális hordozható lemezjátszó, hirdeti büszkén a felirat. Meg még azt is mondja, hogy lineáris fázisú digitális szűrő van benne. Mintha ennél a minőségi kategóriánál valamit is számítana...

A hangfalai nincsenek meg, de egyértelműen műanyagból voltak. A méretük is adódik, hiszen a torony oldalára voltak felcsatolva. Szóval ez az "X-Bass" biztosan sokat jelentett...
Hülye trükk de úgy látszik beválik, mert előszeretettel alkalmazzák. A grafikus ekvalizeren sok tolópoti van egymás mellett, innen lehet elsőre felismerni. De ha nem teszünk a dobozba soksávos hangszínszabályozót, akkor is gyűjtsük össze egy csoportba a potmétereket, pont úgy fog kinézni elsőre mint egy ekvalizer.
A rádió skálája. Hát nem sok energiát öltek bele...
A CD rész vezérlő gombjai. Elsőre azt hittem (vaksi vagyok kicsit), hogy szintézeres tuner van a dobozban, de az LCD kijelző nem a rádióhoz tartozik.
A hangerő szabályozó gomb.
Ez pedig az állomáskereső. Hiányzik nekem a régi rádiók hangoló gombjának feelingje. Belül volt egy lendkerék a tengelyen. Egészen más érzés volt tekerni a gombot mint ezeket a mai egyszerűen szorulósokat.
Fejhallgató kimenet, és mikrofon bemenet. A mikrofon bemenetnek külön szintszabályozó gombja is van. Gondolom a karaoke miatt...
Forrásválasztó kapcsoló.
- nagysebességű (dupla) másolás
- magnó ki
- rádió
- CD
Van a gép hátulján is bemeneti csatlakozó, de hogy az mikor aktív, az nem derült ki. Azért rendesek, hogy nem hagyták le róla. Manapság mindent divat lespórolni.
Brutális ez a LED tömeg, szinte beleszédül az ember. Persze még mindig jobb mint a másik véglet, mikor valóságos fényjátékot csinálnak szegény gép előlapjából. A hangszórókat övező LED sort pedig ne is említsük! Ezek hárman legalább biztosan nem borítják fényárba a szobát. Kiszedtem őket, hátha egyszer hifitornyot fogok építeni...
Középhullámon kicsit odébb löki az oszcillátort, hogy ne interferáljon a törlő oszcillátorral, URH-n pedig a mono-sztereó átkapcsoló. Érdekes kettősség. Egyrészt spórolnak, hogy kevesebb alkatrész kelljen, másrészt mindenféle "parasztvakító" funkciókat tesznek a gépbe.
A rádió rész hullámváltó kapcsolója.
Úgy emlékeztem, hogy ez a torony SHARP gyártmány. Szent ég! Lehet hogy van még egy hifitorony a pincében? (van de ez titok) A cikk megírása után Németh Krisztián küldte ezt a képet. Szóval ez a gép eredetileg tényleg SHARP gyártmány volt! Hogy a tartalom egyezik-e az kétséges! A "satellite" azt jelenti műhold. Pályára is kéne állítani. Vagy ezt, vagy a tervezőjét...
Kétkazettás magnó van benne. Ez akkora divat volt egy időben, akár kellett akár nem, mindenki ilyet vett. Bevallom én is lecseréltem egy kétkazettás Technics deckre a két AIWA F220-ast. Visszatérve ehhez a magnóhoz a bal mechanikában van törlőfej, a vezérlő gombokon is látszik, hogy ezzel a résszel lehet felvenni.
A jobb mechanikában pedig nincs törlőfej, de nincs is REC gomb a vezérlők között. Például mikor a Technics deckeket nézegettem a kirakatban, volt belőle olyan is, aminek mindkét oldala tudott felvenni, ráadásul mindkettő oda vissza. Én szeretem a sok funkciót, de ezt azért már túlzásnak találtam.
Mikor fotózom, akkor lövök mindenre mint a hülye vadász! Aztán elkezdem beszámozni elnevezni a képeket. Ha túl sok idő telik el a fotózás, és az elnevezés között, akkor néha bizony nem tudom mi van a képen! Ezt a gépet például két hónappal ezelőtt szedtem szét, de csak most jutottam oda, hogy megírjam a szöveget! Ilyenkor jól jön, hogy nem csak száma van a képnek hanem neve is! Percekig néztem a képet. Direkt nem néztem meg mi a neve. Bevallom, nem jöttem rá mi a fenét akartam bemutatni! Mindenféle ötleteim voltak, de egyik sem jött be. Végül megnéztem mi a neve a képnek. Balra látható a hifitorony lába...
Oldalnézeti kép. A kiálló dolgok a hangfal rögzítésére, illetve pozicionálására szolgálnak. Ezt a részt néha nagyon masszívra készítik. Nemrég javítottam egy ehhez hasonló gépet. Kishíjján kifogott rajtam! Nem igazán találtam meg hogyan kell leakasztani a hangfalait. Végül odáig fajult a dolog, hogy "elolvastam" a doboz hátulján található ábrát...
A gép háta. Itt vannak az előbb már említett csatlakozók. Érdekes, de nem tartalék bemenete van, hanem kimenete. Nyolc benga nagy elem való a teleptartóba, meg egy kicsi. A kicsit nem értem, nincs is ebben a gépben óra! Megy 110/220-ról, ami azt jelenti hogy régiféle trafós tápja van. Trafós mert kapcsolni kell, és régi mert nem 230 van ráírva! Ezek is ismernek, de engem ugyan nem ijesztenek meg a feliratukkal!
Bla bla bla címke...
A DC 12V felirat érdekes. Ott van utána a vízszintes vonal alatta a három szaggatott. Ez a szűretlen egyenáram jele. Ez azt kellene jelentse, hogy üzemeltethető a szerkezet külső energiaforrásról is. Például autó akkumulátorról is mennie kéne! Viszont a hozzávaló csatlakozónak nyomát sem látom.
Az antenna nyomát viszont megtaláltam.
Előkaptam a készletből egy hangfalat ami igen nagy valószínűséggel képes lesz megemészteni a torony által leadott iszonyatos kimeneti teljesítményt. Így is történt. A rádió rész szólt, a CD meg se nyikkant, a magnót nem is próbáltam...
Mit próbálgattam volna? Ez nem a meghallgattam, hanem a szétszedtem project. Na elő azzal a csavarhúzóval!
Ez itt a CD rész. Nem én húztam le a főpanelről a csatlakozókat. Szóval ezért nem szólalt meg! Visszadrótozhatnám, de szerintem érdektelen kísérlet lenne. Inkább hozom a szemetes szatyrot és hajigálom bele a lebontott dolgokat.
Ez a CD rész kijelző / vezérlő panelja.
Ezzel a nyomtatott panelből készült csatlakozóval van csatlakoztatva. Most mit mondjak róla? A színes drótokat megmentem, a többi része értéktelen...
A CD rész főpanelje. Van rajta szép kék rezonátor, meg még valamire jó lesz kategóriájú trimmerpoti sor. A többi gyorsan a kukában fogja végezni.
A CD mechanikája hátulról és szemből nézve. Van benne két picike motor, egy panel az olvasófejnél, maga az olvasófej, és az azt mozgató mechanika.
Kiszedtem az olvasófejet, mert miért ne.
A CD mechanikája. Tiszta merő egy műanyag az egész. Persze nem is kell hogy fémből legyen. Volt benne három gumibigyó. Az első cédéjátszómat a bizományiban vettem párezerért. Akkoriban még húszezer forint felett volt az átlag bolti ár! Nem volt semmi baja a gépnek, csak nem lehetett hozzáérni lejátszás közben, mert azonnal abbahagyta a zenélést. Végül a fent említett három gumibigyó bizonyult hibásnak. Ezeket kicserélve csapkodni is lehetett működés közben a dobozt. No ennyit mára a rezgéscsillapításról...
Nézzünk beljebb a szerkezetbe.
Szóval ezért kellett a félméteres csavarhúzó! Még jó hogy fel vagyok készülve az ilyen esetekre. Érdekes egy mechanikai konstrukció. Persze a műanyaggal lehet pazarlóan bánni, hiszen az olcsó.
A hangerő szabályozó potméter. Néha a semmiről is hosszú mondatokat tudok kanyarítani, most meg...
Ez az X-Bass kapcsoló. Ki van szedve, de nem én voltam! Valószínűleg a gép eredeti gazdája sem lehetett megelégedve a működésével. Már ha csinált egyáltalán valamit ez a kapcsoló...
Az üres előlap...
És ami mögötte van. Azért érdekesebb így, hogy nem takarja el a részleteket díszelőlap. Kétkazettás magnómechanika de ezt eddig is tudtuk. Skálahúrozás, tolópotik, és más egyebek...
Ezért nem akar szétjönni a rohadék! Hiába tekerem hátulról a csavart, az előlapról levált a felöntés, és a semmiben forog. Kicsit rásegítek harapófogóval.
Szép tiszta környezetből származik. Ez mind a bal, mind a jobb fej környezetéből jól látszik. Amúgy a szalagpálya nem kopott, nem futott sokat a magnó rész. Letépem a gombsort, és gondolkodóba esem. Eltegyem? Ne tegyem el? Elteszem. De a szemetesbe!
A magnó mechanikája. Szétromboltam. Eltettem a törlőfejet, meg az alig kopott görgőket. Leszedtem az elektronikát. Az alkatrészoldalt szemlélve azt mondanám nem géppel lettek beültetve az alkatrészek. Kicsit dzsunka feelingje van a panelnak.
Íme a gép legnagyobb panelja. Nekem valamiért nem tetszik. Egyszerűen nem bizalomgerjesztő a látvány! Valaki már erősen bele is forrasztgatott, gondolom nem szórakozásból tette.
Nézzük a panel alkatrészoldalát. Van rajta egy egy chipes rádió, ki se szedem csak a forgót. Ennek a tranyónak a környezete kicsit megégett. A végfok IC-re legalább tettek hűtőbordát, amit ki is szedtem. Már hűtőbordákból is szép gyűjteményem van. Az alkatrészek jórészét kitermeltem a panelből.
Itt ez a jó kis transzformátor. Itt volt eredetileg, de már csak a hűlt helye látszik. A pincében meg van belőle száz másik! Illetve most már 101! Az egyenirányító, és a stabkocka nem eredeti. Valószínűleg leégett, és ezek lettek belehekkelve. A diódahidat kimentem.
Adok a trafónak áramot, és rámérek a multiméterrel. Érdekes! Összevissza mászkál a trafóról lejövő feszültség. Azért ráírok valamit a trafóra.
101-et mondtam volna az előbb? Na jó, legyen 103! Ezek az utóbbi időben kitermelt trafók arra várnak az előszoba szekrénykén, hogy hátha egyszer méltóztatok nem elfelejteni levinni őket a többiekhez a pincébe.
Maradt pár csavar, de ez a szövegem már kezd unalmassá válni...
Maradvány elektronikai panelek. Kiszedem amit használhatónak találok. Ugyan szép nagy doboz volt, de sajnos nem sok minden maradt belőle. A régebbi gyártású elektronikai cuccokból szinte minden újrahasznosítható volt. Most meg...
Például ezt még fel tudom használni. Jó lesz mondjuk skálahúr meghajtáshoz. De hát ki épít manapság rádiót?
A hangszínszabályozó rész. Fogok építeni hangszínszabályozót, de nem ezekből az alkatrészekből! Azért elteszem őket. Egyszer megmérgesedem, és kiszórom a kacatokat a kukába! (persze csak a pofám nagy)
Ennyi maradt az egészből. Így már sokkal kevesebb helyet foglal! Ha akarnám sem tudnám vele eltakarni a motoromat! Megteszi azt a rajta heverő kismagnó, ventilátor, nyomtató, s valahány név a naptárba...
Ezek mennek a szemétbe. Páran kérdeztétek mi teszek a felesleges dolgokkal? Tudom hogy nem egy környezettudatos magatartás, de én régimódi vagyok. A szemetet a kukába szoktam beleszórni. Már amit éppen nem gyűjtök...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...