UNIVERSUM kistévé
(gyilkosság, ne olvasd ha nem bírod az ilyesmit)

Ebben a szatyorban vettem. Egy nénike árulta a Pecsa előtti szabadtéri piacon. Panaszkodás van, hogy az emberek nem mennek ki a ligetbe. Rá kéne megint ereszteni a "külszíni" kirakodóvásárt, és megint lenne élet a fák között. Ami a Pecsában van az nem zsibvásár! Zsidók cigányok kereskedők és nepperek... Ezt minden antiszemitizmus nélkül írom! Állj meg egy eladóval szemben, és próbáld besorolni ebbe a négybe. Menni fog!
Reszket itt szegényke a szatyorban. Egyszer régen már kipróbáltam, akkor volt benne élet. De hát minek nekem egy ilyen kistévé? Mikor vettem még nem is volt szétszedtem project. Azt hiszem előrelátó vagyok.
Szép kis tévé. Viszonylag elterjedtebb típus lehetett. Már többször is láttam a különböző piacokon. Legutóbb egy olyan változattal találkoztam, amiben jobb oldalt rádió is volt.
All transistor, azaz nem csöves. Persze a képcső azért még hagyományos elektronsugárcső, hiszen ez egy régi tévé. Hol volt még akkoriban LCD kijelző...
VHF csatornaváltó. Fiatalok nem is emlékeznek erre a dologra. Szóval nem hogy távirányítója nem volt a tévéknek eredetileg, de még csak nem is folyamatos volt a hangolásuk. Ha csatornát kellett váltani, akkor tekerni kellett egy nagyot a gombon, majd be kellett állítani a finomhangolót. Kezdetben még csak nem is elől volt a kapcsoló, hanem oldalt. Persze ez csak ott volt érdekes, ahol több adót is lehetett fogni!
Fejhallgató csatlakozó, és hangerő szabályozó.
Régen érdekesen használták a csatlakozókat. Az RCA harang csatlakozó nem való antenna bemenetnek. Máskor meg Jack aljzatot használtak, az sem egy kifejezetten nagyfrekvenciás csatlakozó.
Az antennának már csak a csonkja maradt, ez így szokott lenni. Szinte nem is láttam épp antennájú gépet. Valahogy mindig beleakadt valami, vagy óvatlanul lett betolva, és már vége is a sok kis fényes pálca összehangolt működésének. Jobbra az UHF VHF váltókapcsoló látható.
Ha van a fent említett kapcsoló, akkor kell lennie UHF hangoló gombnak is! Itt látható balra. Tényleg fura visszagondolni, hogy nem nyomógombbal kellett hangolni a tévét, hanem tekerővel! Hogy repül az idő! Ráadásul kezdetben nem is sugároztak az UHF sávon, csak az alsó frekvenciatartományban volt 12 csatorna. Aztán jött a magyar kettes amit már UHF-en sugároztak. A vételhez vagy egy modern tévé, vagy egy un. konverter kellett. Ilyet az Orion gyártott UE100 néven. Apukám meg az eredeti keretantenna helyett Yagikat gyártott. Tanértes földgömb talpán állt a 4 elemes pici antenna.
Még néhány beállító szerv, enyhén hiányos gombkészlettel. Manapság nem kell semmit állítgatni a tévén, minden automata benne. Régen meg volt egy csomó gomb, hogy ne fusson a kép, meg hogy kb. akkora legyen mint a képcső.
Természetesen megy a tévé 12 voltról is. Ez egy nagy előnye a kistévéknek, lehet őket autó akkuról is üzemeltetni. Persze ez egy érdekes dolog. Például az ember elmegy horgászni, hogy kikerüljön a város zajából. Végre csend veszi körül, erre csak estig bírja a pihenést! Akkor nekiáll a sátorban megnézni a meccset amit pihenésképp végigüvölt. Jön a többi horgász, s ki dühből, ki irigységből felgyújtja a sátrat...
Természetesen nincs UNIVERSUM nevű elektronikai gyár! A QUELLE áruházlánc gyártatott magának mindenből ezen márkanév alatt. Tehát ez a tévé kapható volt az eredeti gyártó neve alatt is. Például egy barátom UNIVERSUM márkanevű videója AKAI VS117 típus volt eredetileg. Persze az áruház olcsó dolgokat akart árulni, ezért a szerkezetek le voltak butítva. Az említett videó szinkronrendszere hiányos volt, a távirányítási lehetőség is ki volt hagyva. Az IR vevőmodult áttéve egy eredeti  AKAI-ból egyből távirányítós lett.
Rá van írva hol kell kinyitni. Rendes dolog! No persze nem rám készültek, csak valahogy bele kell tenni az elemeket a masinába.
Picike képcső, kb. háromnegyede a VL100-as méretének.
Kis térkép is van, melyik tekergető mit szabályoz.
Ez is rendes dolog!
Levettem a hátulját.
Kilátszik az elektronika.
A belső tápcsatlakozó. Ritka masszívnak néz ki, nem lesz egykönnyen kontakthibás! Gyakorlatilag banánhüvely + banándugó párosítás.
Akkumulátor illetve elem tároló vasdoboz. Ebből nem fog egykönnyen átfolyni a bent felejtet elemekből a trutyi az elektronikába. Ez a tévé 12 voltos, azaz elég volna bele nyolc darab elem is, hiszen 8*1,5=12 De nem! A tervezők kilenc helyet hagytak mert az NiCd akkuk cellafeszültsége 1,2 volt, azaz 9*1,2=10,8 ami már szinte kevés is a tévének.
Van benne egy kevés rozsda. Talán nincs is olyan ember a földön, aki kiszedi a kimerült elemet a szerencsétlen készülékből! Bevallom, én sem szoktam csak mikor más kacatját javítom, akkor viszont morgok.
Nem csak barna rozsda van, hanem szép zöld valami is.
Ennyit tud a tévé. Pedig mikor megvettem még volt neki képe! Persze mit számít ez, úgyis szétbontom szegényt! Leállt a függőleges eltérítés. Halványan füst száll fel az egyik panel alól. Hangja azért még van.
Az egyik panel. Balra látható, hogy a panel széle sorcsatlakozós kiképzésű. De nem csak kihúzni lehet a foglalatból, hanem a foglalat forgatható is! Vagyis ki is lehet hajtani a panelt ha éppen szerelni kell rajta valamit. Ügyes megoldás. A VL100-ban is kilehetet hajtani a paneleket, csak ott recsegett ropogott a kábelborda.
Pici panel, valószínűleg a belső tápegység lehet.
A KF panel. Ez is kihúzható / kihajtható.
Alig látszik ki a képcső nyaka a sok bigyó közül.
Utoljára egyben...
Jó masszív fémváza van a szerkezetnek. Szó sincs róla, hogy nyeklene-nyaklana forgatás közben. Minden vaslemezből van, minden mindennel össze van csavarozva.
Egy elrejtett biztosíték.
Az eltérítés panelja kihajtva.
Mint fent, de már ki is húztam a panelt a csatlakozójából. Szóval ez tulajdonképpen egy modultévé! Ha nem is voltak hozzá tartalék panelek a szervizekben, a szerelést akkor is nagyban megkönnyítette, hogy kilehetett húzni a helyükről a nyáklapokat.
Ez az ellenállás égett szét benne. Persze ez nem az ok, ez már az okozat. Gondoltam mi lenne ha megkeresném mi baja szegénynek, megjavítanám, és csinálnék egy utolsó képet amint van valami tartalom a képernyőn. Persze! Még a végén sajnálnám szétszedni!
Emberléptékű panel, nem túl bonyolult mintázattal. Az összeszerelés még egyértelműen nem gépi! Szép nagy krumpli forrasztások, szóval nem spórolták ki belőle az ónt.
1S689-es tranzisztor.
Pici trafócskák a panel szélén.
Rengeteg összetartó csavar.
Szép címke.
Csillagfejű csavar átlátszó műanyagból.
A korábban már hátulról látott kis panel, ami tényleg a belső stabilizált tápegység.
Fogy a tévé...
A középfrekvenciás erősítő panelja. Nincs túlbonyolítva, ennek ellenére nagyon szép képe volt, mikor még volt...
Ez a panel kevésbé ónkrumplis, ez valószínűleg gépi forrasztású.
Kitermelt potméterek.
Egy ilyen kis vacakba is mennyi szépség szorult!
Ez még vasból van, nem a fröccsgép szarta...
Na jó, akkor a présgép.
De legalább fémből van!
Az UHF tuner kockája. Ráírtam melyik lába melyik. Mér? Ha egyszer rám jön, és nekiállok tévét építeni? Volt már ilyen! Tessék csak megnézni mi lett az eredmény!
A nagyfeszültséget előállító rész. Már éppen keresni kezdtem mikor megtaláltam.
A feszültségsokszorozó rész diódái és kondenzátorai. Hogy mire kellhet azt nem tudom, de olyan szépen egyben van, így teszem el a kacatos dobozba...
Ebbe volt belerejtve a nagyfesz rész.
Jó lesz csavartartónak...
Nézzük inkább a VHF tunert.
Illetve a VHF tuner belsejét.
Szép színes izék vannak benne.
A panelja kézi összeszerelésű.
Nem adta magát könnyen a tuner, meg kellett harcolni a tartalmáért. Ahol harc van, ott vér is folyik! Éppen ez látható a képen. A vér az piros, de én bármilyen színűre / árnyalatúra tudom fotózni...
Kiszedtem a csatornaváltó tekercskészletét.
Pici műremek!
Romokban hever szegény tévé...
Az elektronikai részeket majd szétbontom ha sok összegyűlik.
Ez a rész van még hátra.
Kivettem a képcsövet.
Az eltérítő tekercs.
A hangszóró is jó lesz még valamire.
Tele van vele a pince...
De szép ez a díszrács!
Ezt is elteszem hidegebb napokra...
A képcső felfüggesztése.
Az eltérítő szerelvény rögzítése a képcső nyakán.
Leszedtem az eltérítő tekercset. Ez rángatja az elektronsugarat a képcsőben saroktól sarokig. Ha nincs eltérítés, akkor az elektronsugár akár ki is égetheti a képcső közepén a világító foszforréteget.
Itt ment be a nagyfeszültség a képcsőbe.
Matsushita gyártmányú képcső.
Eltakarítom a romokat...
Az UHF tunerkockát beteszem a többi tunerkocka közé. Mint a doboz telítettségéből látható, ezt azt már szedtem szét az idők folyamán. És valahol még van egy másik dobozzal is...
Bontásra váró elektromos dolgok.
A képcső nyaka, itt van az elektronágyú.
Részlet a pincéből, illetve ez nem is a pince, ez még csak az előtér. Itt is halmokban áll a bontásra váró cucc. Ott van például az a szép csöves rádió. Márpedig abból fogok csinálni valamit! Valószínűleg egy csöves rádiót, de ki tudhatja mit hoz a jövő?
Beletettem a képcsövet egy dobozba. Persze nem azért mert gyűjtöm a képcsöveket, csak szeretném ha nem szóródna szét az üvegcserép.
Szerszámos polcok a falon. Amit itt látsz, az nem is oly rég mind a jobbra nem látható keskeny polc szélén volt. Felszereltem ezeket a szép fehér szélű polcokat. Amúgy használt bútorlapból van, a fehér szél meg az OBI-ból. A fehér szél nem a szépség miatt kellet, hanem azért mert így van a polcoknak egy kis pereme. Csudijó érzés, hogy leteszek egy csigafúrót, és ezentúl nem tud legurulni a polcról! Szóval a keskeny polc széléről átraktam a szerszámokat az új polcokra. Kb. ötször annyi a hely mint volt, mégis így néz ki ahogy látod...
Ez éppen megfelelő szerszám egy képcső összetöréséhez. De mit keres ez a pincében? Az íróasztalom bal alsó fiókjában szokott lenni.
Vannak itt mindenféle kalapácsok.
De én mégis a jó öreg baltát választom.
Ezzel már annyi mindent sikerült szétvernem...
Ha innen fentről leejtem, akkor pont oda esik ahová esnie kell.
Ez kérem egyszerű fizika!
Az üveg törik ha ráesik a balta.
Íme az elektronágyú közelről. Jobban is szétszedhetném, de elég volt mára egy vágás az ujjamra.
Foszforeszkáló por a képcső belsejében, ez világított a belecsapódó elektronok hatására. Tudom hogy szörnyű volt nézni, de ha nem verem szét, akkor végképp elborít a rengeteg kacat. Persze értem én, hogy ez barbárság, de amíg internet van, addig itt fognak keringeni ezek a képek, melyek örökre megőrzik e kistévé, valamint barbárságom emlékét...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...