PMD-5500 486-os laptop
(ismét egy kacattal kevesebb)

Mióta rájöttem, hogy úgy sincs itt a lábam, addigra kiderült, hogy már be sem férne!
Ezt ki kell innen takarítani, bár tulajdonképpen egy éve így van, s ha eddig nem zavart.
Kicsit félek tőle, ha ezeket kipucolom innen... Szóval mi van ha újak jönnek a helyükre?

 

 

Legyen ez a laptop a mai alany, úgy is elígértem ezer éve.

 

 

Nem fogom szétszedni a tápegységét, mert volt már ilyen.

 

 

24 Voltos, és 50 Wattos
Két egyforma laptop táp nem is létezik!
Állítólag egyszer valaki látott két egyformát, de az se az volt...

 

 

Nincs egy komoly műszerfala, persze egy sarokba hajított tápegységnek nem is kell.

 

 

A tápegység dugója úgy nézem szétszedhető. Nem szedem szét, mert jobb ez így egyben.
Aki elkérte, annak biztosan jobb!

 

 

Mikor véget ért a Cebit, hazament a sok pudvásagyú prospektusgyűjtő,
a gyártók összegyűltek a színfalak mögött, és tápdugó randasági bajnokságot rendeztek.

 

 

Tiszta csoda, hogy ennyi idő elmúltával valami mellett ott van a gépkönyv!
Gondoltam nem szkennelem be, de aztán mégiscsak megtettem.

 

 

Volt a bugyorban egy fekete keret, meg egy egér.

 

 

Elég fura érintkező, úgy nézem valóban az érintkezésre hagyatkozott a gyártó.

 

 

Amúgy ez a fekete tok a floppy háza. Maga a meghajtó nincs meg.

 

 

Mekkora kincs volt ez újkorában! Most meg az asztal alatt dugdosom...

 

 

Szép neve van.

 

 

Ezzel a gombbal lehet ki, illetve felnyitni a kijelzőjét.

 

 

Erről az oldalról semmi érdekes, középen a kerek lyuk szellőző.

 

 

A bal oldalon már érdekesebb dolgok vannak.

 

 

Vonal ki-bemenet, mikrofon csatlakozó, és hangerő gomb.

 

 

Ettől jobbra a CD meghajtó.

 

 

Olyan, mintha a készülék hátulján nem volna semmi, persze nem így van.

 

 

A csatlakozókat ajtó mögé rejtették.

 

 

Ez a másik meg vagy valami, vagy megy valahova.
Gondolom ennél fogva lehetett rádugni a laptopot a dokkerére.

 

 

Annyira szép ez a tápcsatlakozó...

 

 

Vagy ide lehet csavarozni a dokkert, vagy hiányzik innen egy csavar.

 

 

Az alján elsőre nem sok minden látszik.
Van ott az a kitüremkedő rész, olyan mint egy kis ajtó.

 

 

Ha kinyitom, akkor ez van alatta. (illetve ha nem nyitom ki, akkor is)
Gondolom ez lehet a BIOS chip.

 

 

1995-ben készült a kicsike, vagyis még nem múlt el 18 éves.
Remélem nem sújt le rám a törvény, ha ruha nélkül lefotózom...

 

 

Az a nyíl szinte kikövetelte magának, hogy nyomjam meg!
Ügyes dolog ez a jelölés, ennek híján ugyanis kénytelen lettem
volna kényszeresen körbefeszegetni a dobozt a csavarhúzómmal!

 

 

Kijött ez az izé, innen nézve elég unalmasnak látszik.

 

 

A másik oldalról viszont már nem annyira snassz.
Innen nézve egy 540 Megabájtos IBM wincseszternek mutatja magát.
Szerintem jópofa dolog, hogy gombnyomásra ki lehet venni a gépből a merevlemezt.

 

 

Nem azért nyílt ki ennyire, mert erőltettem, hanem mert
megszokott módon el van törve a gép és a monitor között található zsanér.

 

 

 

Illetve mint látszik, csak az egyik fele törött.
Ez talán még rosszabb, mintha mindkét fele törött lenne!
Ahogy az ember nyitja a kijelzőt, tekeredik, nyeklik-nyaklik az egész.

 

 

Nem nyomógombbal kell bekapcsolni, hanem még valódi kapcsolója van.

 

 

Van neki felfüggesztő gombja, meg beépített mikrofonja.
Hogy minek egy laptopba mikrofon, azt hagyjuk...

 

 

Ez a fényes csík LCD kijelzővé alakul át, ha bekapcsoljuk a laptopot.
Mostanában beraknak helyette pár LED-et.

 

 

Jó vétel volt ez 1995-ben. Hát, ez se ma volt...

 

 

Ez a matrica arra figyelmeztet, hogy olvasd el mi van odaírva.

 

 

Először bután néztem ezt a nagy kék gombot, aztán elmúlt az értetlenkedésem.
(csak a buta arc maradt) Ez az egeret helyettesítő pöcök, s az ő két gombja.

 

 

Ez két gomb a monitoron a fényerő és a kontraszt.

 

 

Brutális 11,3"-os méretű a monitor!

 

 

A puding próbája, hogy kevés,
Jöjjön hát az üzembe helyezés!

 

 

Mindig ezt mondja, aztán meg kiborul, újraindul, és mindig ezt mondja...

 

 

Az LCD kijelző azt mondja be van dugva, meg vannak benne lemezek.
Jobbra a rakott palacsinta piktogram jelenti a wincsesztert.
Bár kötve hiszem, hogy ennyi lemez van benne...

 

 

Tudtam én, hogy tudom én mi baja!
Ki kell venni belőle a döglött akkumulátort!
Szétszedném, de minek, hiszen csináltam már ilyet.

 

 

Mindjárt bootol a Windows!

 

 

Óra...
Évezredet ugrottunk azóta!

 

 

Van a gépen Windows Commander, de sehol semmi más érdekes.

 

 

Mai szemmel nézve semmire sem jó, legfeljebb pasziánszozni lehet vele.

 

 

Már az előbb is szemeztem az audió rész alatti kis ajtóval.
Ez egy (illetve két) PCMCIA bővítő csatlakozó, modemet, hálókártyát lehet ide dugni.
Se modemet se hálókártyát nem találtam itthon, viszont találtam egy illesztőkártyát.

 

 

Kicsit félbehagyottnak néz ki a CD meghajtó...

 

 

Van itt ez a kis pöcök, meg a billentyűzet másik oldalán is ott a párja.
Ha mindkettőt egyszerre megnyomom, akkor...

 

 

...ki lehet venni a gépből a billentyűzetet.

 

 

A billentyűzet hátulról elég unalmas.
No nem mintha szemből jókat lehetne vele beszélgetni...

 

 

Ügyes dolog, hogy nem kell szétszedni a laptopot, és mégis hozzáférünk a belsejéhez.

 

 

Itt van benne például a RAM.

 

 

Meg a hűtőventilátor.

 

 

Azért nem hagyom ennyiben a dolgot, szétszedem én ezt a laptopot.
Itt van például ez a valami, amit ki lehet nyitni, meg persze vissza is lehet csukni.

 

 

 

Amúgy a kijelzőt tartja.

 

 

Ha sikerül mindkettőt kinyitnom, akkor egyetlen mozdulattal kihúzható a kijelző.
Persze sokadikra se sikerült egyszerre mindkét karocskát kinyitni...

 

 

Maga a laptop nem enged ilyen könnyen.
Mindig van valahol elrejtve még egy csavar...

 

 

A CD meghajtó kihúzva.
Egy foglalat van, ebbe lehet felváltva betolni a CD-t, vagy a floppyt.

 

 

Az egeret helyettesítő pöcök hátulról. Van olyan unalmas a látvány, mint elölről...

 

 

Fedél nélkül valamivel több látszik az alaplapból.

 

 

Itt van például a HDD csatlakozója.

 

 

Ez meg az akku oldali csatlakozó.

 

 

Ez pedig a meghajtó oldali.
Persze ez nem pont így van, mert ebbe a laptopba mindkét oldalról lehet akkut dugni.

 

 

A hangkártya csatlakozói belülről.

 

 

A beépített electret mikrofon kapszulája.

 

 

Gondolom benne van a gépkönyvben, hogy mire valók ezek a kapcsolók.

 

 

Kivettem a RAM-ot, bár minek...

 

 

Az Impossible Mission című filmben volt, hogy valaki azt mondta egy számítógépre:
Már az új, intelligens, 486-os processzor van benne.
Öhöm, ja, intelligens...

 

 

Minden 486-os processzor így nézett ki alulról, de tényleg!
1995-ben még ugyanolyan formájuk volt az Intel a Cyrix, és az AMD processzoroknak.
Bele lehetett tenni őket ugyanabba az alaplapba, de kapcsolókkal (és vagy jumperekkel)
kellett kiválasztani az adott processzornak megfelelő feszültségeket, órajeleket szorzókat.

 

 

Szerintem nincs értelme ennél jobban szétszedni.

 

 

Mondjuk kivehetem még a hangkártyát, bár minek?

 

 

Ha csak azért nem, hogy lefotózzam ezt a szép csatlakozót.

 

 

Meg a PCMCIA slotot felülnézetből.

 

 

Nem mondom, hogy nem sikerült visszadugni a billentyűzet kábelét,
de elég kényelmetlenül mélyen van a csatlakozó.

 

 

Ez a kép a kijelző jobb alsó sarkáról készült, az órát látjuk (illetve nem látjuk) éppen.
Mivel lötyög a kijelző, időnként megbolondul, olyankor aztán rajzol mindenfélét.

 

 

 

Na ki a hülyébb?
Aki belebáránykodik a képbe, vagy aki ujjal rajzol a kijelzőre?

 

 

Nemhogy kikapcsolom, de kivágom ahogy van!
Illetve megy postán az új tulajdonosának.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...