Borotva
(rezgőkéses)

Volt már villanyborotva a szétszedtemben? Nem volt. Volt itthon a sok kacat között szétszedni való borotva? Nem volt. Volt annyi eszem, hogy míg a többi kacatot szét nem szedem ne vegyek borotvát? Nem volt!

Rezgőkéses, azaz belül nem villanymotor van ami forgatja a késeket, hanem egy a hálózati 50 Hertz ütemében mozgó rendszer, ami ide-oda rángatja a lyukak mögött a kést. A forgókésesben csak zizeg a motor, a rezgőkéses viszont kifelé is rezeg. Borotválkozás közben elzsibbasztja az ember kezét.

A bekapcsoló gomb.

Ezt a gombot megnyomva pedig leesik a borotva eleje. Ekkor az ember elkezd topogni, hogy hová lett ami leesett. Ekkor minden valószínűség szerint rálép a szitára, ami eltörik. Ekkor három dolog fog bekövetkezni ami tulajdonképpen csak kettő: - rettenetes káromkodás - utánjárás másik szita vásárlás ügyben - fizetéskor ismét rettenetes káromkodás

A borotva alja, ez pedig ugyanez de belülről. Ez a Braun borotva 100 forint volt, s mivel éppen volt a zsebemben egy százas... Szóval szerintem ennyit megért, hogy sikeresen lekötöttem vele magam (meg téged is) egy rövid időre. Sok éve vettem szintén a Verseny utcai piacon egy szintén Braun borotvát 150 forintért. A bácsika aki árulta azt mondta hogy teljesen új, csak sajnos nem működik. Tényleg új volt, és tényleg nem működött. Akkus volt a borotva, az akku pedig teljesen le volt merülve. A kapcsolóüzemű töltő rész el sem indult. Nem értek ezekhez a modern dolgokhoz, de játszásiból meglöktem a kapcsoló FET-et kívülről egy jelgenerátorral. Erre elindult. Azóta is ezt a borotvát használom, már a második akkumulátor van benne. Jó vétel volt! A bolti ára eredetileg 20 ropi körül mozgott.

A pajesznyíró rész. Mármint ami alul látszik. Közelítőleg úgy működik mint a rezgőkéses sövénynyíró. Amit eddig borotvát láttam, illetve volt, annak ez mind gyenge része. Leginkább csak arra jó hogy meghúzza a hajamat...

Lyukak a szitán. A szőr bemegy a lyukakon, belül mozog a kés és lenyírja a szőrt, így működik a borotva. De ha lyukas a szita, akkor nem csak a szőr, de a bőr is átmegy rajta. Ilyenkor a bőrt is vágják a kések. Ezért veszélyes vakon borotválkozni! Egyszer volt egy ilyen szitalyukadásos esetem. A fél arcomat letéptem mire észrevettem, hogy valami baj van. Persze még így is nagy arcom van...

Ezt a szép nyitható tetős fadobozt is a piacon vettem. Direkt a csavaroknak! Egy fekete, fedél nélküli műanyag doboz volt az elődje. Néha sikeresen rádobtam a peremére a billentyűzetet, s a doboz felborult. (a lelki egyensúlyommal együtt) Gurultak szerteszéjjel a csavarok! Persze néha (dühből) segítettem is nekik!

A szitán keresztülnézve is jól látszanak a lyukak. Szóval ezért dobták ki! Már több kárt csinált mint hasznot. Gonosz dolog ha a borotva leszedi az ember arcát, de az is gonosz dolog ha nem!

Itt egy közeli a pengéről, szóval láthatóan jobb ha csak a szitán keresztül zizeg az arcomon. Érdekes, de a borotva teljesen tiszta volt. Mikor leugrasztottam az elejét azt hittem kiborul az asztalra egy csomó szőr, majd takaríthatok össze. De nem! Éppen csak valami möhösség van a pengék között.

Azért szép dolog volt a tulajdonostól, hogy kidobás előtt még utoljára alaposan megtisztította a borotvát. Vannak még rendes emberek!

A pajesznyíró rész darabokra szedve. A felül látható kés mozog, az alul látható kés pedig áll. A három rugó (amiből már csak kettő látható) pedig egymásnak nyomja őket.

Ezek így ahogy vannak mennek a kisvödörbe.

Mi pedig megyünk tovább befelé a borotvába. Csavarok tartották össze, meglehetősen masszív, tartósnak látszó szerkezet. Kell is a masszívság, és a festékkel rögzített csavarok, hiszen a borotva igencsak rezeg.

Ugye mondtam! Így félbeszedve nem egy életbiztosítás bekapcsolni, de hát életbiztosításom már van. A képen a részletek élesek. Ami meg nem, az azért nem, mert éppen a hálózati 50 Hertzes frekvencia ütemében rezeg.

Alul az a barna valami az filc. Azért van ott, hogy ne menjen bele a szőr a borotvába. Jobbra és balra egy egy rugó látható. Ezek nyomják vissza középállásba a rezgőfejet. Ezen rugók nélkül nem is működik a borotva.

Kiszedtem a rugókat, és tényleg beszüntette a működést. Zizegni még zizegett, de láthatóan nem mozgott a rezgőfej.

Ez a szitát kioldó gomb. Ha megnyomjuk leugrik a borotva elejéről a szita. Ilyenkor két dolgot szokás mondani. Jé! Nem ez a bekapcsoló gomb? A másik mondat hossza és tartalma vérmérséklet kérdése...

Kiszedtem a tokból ami megmaradt.

Ha az elejére szerelnék valami tokmányt amibe bele lehetne fogni a smirglit (csiszolóvászon), akkor lenne egy jópofa kisméretű rezgőcsiszolóm. Ma valahogy szokatlanul hülye ötleteim vannak...

A rezgőfej, és ami tartotta.

Ez volt a rezgőfej késsel átelleneses oldali végén. Egy lemezelt vasmag, amit a tekercs gerjesztette vasmag rángatott. Nem egy bonyolult működési elv.

Alumínium öntvény váz. Ebben az erős mechanikai igénybevételnek kitett szerkezetben igencsak indokolt, bár az újak már csupa műanyag bizbaszból vannak. Például az oroszok képesek voltak egy egyszerű táskarádióban (Sonata) is alumínium öntvény vázat alkalmazni. Megindokolnám én ha tudnám...

A tekercs, a feszültségváltó, és a hálózati kapcsoló. Most szedjem szét a kapcsolót? Minek? Nincs benne semmi érdekes. Szedjem szét a feszültségváltót? Minek? Az is csak egy kapcsoló! Szedjem szét a tekercset? Na ez aztán tényleg értelmetlen dolog volna...

Szóval a tekercset nem túl egyszerű szétszedni! Az eredeti huzalt nem áll szándékomban letekergetni a spulniról, de hogy mégiscsak lássunk valamit, segítségül hívom kedvenc lombfűrészem. Ez egy igen hülye név! Mégis mitől lombfűrész? Ki vág ezzel a kis izével lombot?

Belefűrészeltem a tekercsbe, majd jobbra balra kihajtottam a szétvágott meneteket. Ennél hülyébb dolog nem jutott eszembe. Jól van, eszembe jutott, csak későn. Bele kellett volna tennem (feszültség alatt bekapcsolva) a borotva belsejét egy vízzel telt befőttesüvegbe. Sajnos már szétvágtam a tekercset. Sebaj! Már meg is született az újabb project ötletem: