Orion ST240 tuner
(egy legenda, és a mi mögötte van)

Majd leszakadt a kezem mire hazacipeltem a piacról. Még jó hogy volt nálam egy nagy szatyor. Vajon honnan tudtam, hogy szükségem lesz rá? Biztosan máskor is belerúgnak az emberek a pakkomba, csak gondolom nem veszem észre ha egy szem maci lötyög az alján. No de mikor ez a nyolckilós szögletes dög van a tatyómban, akkor bizony észreveszem a rúgást. És nem csak én, hanem az is aki rúgja! De ilyet már meséltem...
Legalább apró dolgokat vennék... De nem... Én mindig valami nagy dögöt nézek ki magamnak. Mintha nem volna az asszonynál éppen elég medve... No de ott lehetett ezt a szép kéket hagyni? Ráadásul fel volt akasztva a szerencsétlen egy arany zsinórra. Az ölében lévő barna medvebigyót pedig a földön találtam.
Mit mondtam az előbb? Hogy van itthon elég medve? Hát tévedtem! Már több mint elég medve van itthon! Ezért ma is vettem kettőt. Asszony mondta nincs már kint hó, ezért csinált nekem egy hópihét. Nagyon kreatív, vettem is neki egy fúrógépet, hátha rászokik a barkácsolásra.
Ez a medve egy fa tövében ült az utcán. Annyira szerencsétlenül nézett ki, hogy nem lehetett otthagyni! Valami szöszös anyagból van, úgy nézem házi készítésű. Ezek a kis csálék tudnak a legaranyosabbak lenni!
Na de térjünk rá a lényegre! Mikor a Nokia 2110-es mobilt szétszedtem, akkor nem szedtem szét a töltőjét, mert nem találtam meg a tartalékot. Az eredetit nem akartam szétverni, mert elajándékoztam a telefonnal együtt. Valahol láttam itthon a töltőt, de megint nem találtam meg. Sebaj, vettem egyet a piacon, majd szétverem ezt! Meg jó lesz az idióta projecthez is. És ezt szedem szét? Nem!
Vettem két ilyen kis izét. Tudom is én miért? Olcsó volt. Azé! 50 forintot megért. Mármint a kettő! Gondolom nem sok minden lesz benne, de legalább kevesebb kép, kevesebb szöveg! Ezt szedem szét? Nem!
Itt van az asztalom jobb sarkán egy csomó alkatrész, amiből egy tárcsás kézibeszélő lesz. Persze csak ha megérjük! Halogattam a dolgot, mert mégis hogy néz ki az 55-ös mintájú bakelit vázon a 76-os műanyag tárcsa? Erre Norbi kollégám adott egy 35-ös fém tárcsát. Most mi a szarra fogjam rá a halogatást?
Ráfogom erre! Szóval azért nem mással foglalkozom, mert itt van ez a nagy dög a szobámban. Minél előbb fel kell dolgoznom, mert nem férek el tőle. Mert ha a levinném a pincébe, akkor valami egészen valószínűtlennek kellene történnie ahhoz, hogy visszahozzam. Szóval ez egy ilyen most vagy soha szétszedtem lesz.
Orion ST240 tuner. Ez volt a nagy Orion torony rádiója. Van benne minden mi szemszájnak ingere. Igazándiból egy Videoton torony tunert szerettem volna venni, de ami késik nem múlik!
   

Több változatban készült ez a rádió. Nekem a felső tetszik leginkább, mert annak van "nyugati" tuner formája.

 

 

A képekért köszönet Kiss Istvánnak!

A programozó egység. Nyolc adót lehet beprogramozni az alsó fekete tekerentyűkkel. Felül a félbevágott fényes körök a szenzorok érintkezői. Csak ráteszi az ember az ujját, és már szól is a beállított adó. Ez a rész igencsak hasonló az Orion tévékben alkalmazott szenzoros csatornaválasztóhoz. Vajon miért...
Hi-Fi, és az is! Tényleg egy kifejezetten jó hangú rádió.

 

A kezelőszervek, nézzük őket szépen sorban.

 

FM memória / Kézi - A programozó egység, és a hangológomb között vált.
AM1 / AM2 - Középhullám rövidhullám átkapcsoló
FM1 / FM2 - A keleti, és a nyugati URH sáv között vált.

 

Sztereó / mono - Nem mondom meg, találd ki te!
AFC / ki - Az AFC-t lehet vele kibe kapcsolgatni.
Zajzár / ki - Az URH-n hatásos zajzárat lehet vele aktiválni.

 

A hangerő gomb. Csak a fejhallgató kimenetre hatásos. Ügyes dolog ez! Kifejezetten jól jön éjszakai fejhallgatós rádiózáskor, hiszen nem kell feleslegesen bekapcsolni az erősítőt. Nyugati gépeken valahogy nem volt divat. Jobbra az AM / FM átkapcsoló látható. Három kapcsoló a hullámváltásra! Ráadásul a nem éppen tökéletes Isostat egy érdekes mechanikával kiegészítve. Ide teljesen egyértelműen egy Jaxley kapcsoló illene.
Két szép műszer. A bal oldali a térerősség jelző, a jobb oldali középállású az URH hangolásjelző. A jobb oldali csak azért áll középen, mert még nincs bekapcsolva a rádió. Sajnos nem működik ez a rész, kiakad oldalra a mutató.
A hálózati zsinór és a villásdugó. Pont ilyen volt a kávéőrlőn amit nem is oly rég dobtam ki. Nem csak hogy nem kettősszigetelt, de valahogy csúnya, és merev is.
Ritka benga nagydarab rádió! Az Orion mérnökei kicsit túllőttek a célon! Nem csak méretileg, de a tartalmat illetően is. Egy Hi-Fi tuner nem arról szól, hogy beleadunk apait anyait! Egyszerűen csak egy külön dobozba szerelt átlagos rádió szokott lenni a nyugati tunerek nagy része!
Például ezért nem került be a szétszedtembe egy amúgy ingyen felkínált hatalmas keverőpult. Egyszerűen nem fért volna el az asztalomon! Ez is egyből elfoglalja a rendelkezésre álló hely felét! A teteje vasból van. Az alja is vasból van. Belül is jórészt vasból van. Vasgyűjtők öröme...
Ez a rádió a 80-as évek elején készült. Ekkor már annyira mozogtak az árak, hogy nem is írták rá a gépekre. A csatlakozókábelt meg ki kell húzni a konnektorból. Hiszen még be sem dugtam! Majd bedugom ha levettem a rádió tetejét, úgy az izgalmas!
Balra az AM rész antenna, illetve földelés csatlakozója. Középen egy olyan csatlakozó van, amibe ha beledugjuk a készülékhez kapott vakdugót, akkor az AM rész az FM rész antennáját használja. Kell is ez, mert az AM rész magában nem szól, hiszen a vasdoboz jól árnyékol rádiófrekvenciás szempontból. Ennek a tunernak nem lóg ki a hátuljából a ferritrúd, illetve belül sem az van, "csak" egy, illetve két modulátor tekercs. Jobbra az FM rész szimmetrikus antennabemenete látható. Van még egy 75 ohmos aszimmetrikus FM antenna bemeneti csatlakozó is, de az úgy lemaradt a képről hogy valami csuda!
Kimenetek. A balra látható tuchel csatlakozó jelszintjét a mellette látható potméterrel lehet beállítani. (csavarhúzóval) ide kell (lehet) bedugni a második magnót. Ez azért jó, mert idegen magnóval is tudunk felvenni, illetve az erősítő bekapcsolása nélkül is tudunk felvenni a magnóval. Jobbra két szabályozatlan kimenet található. Az RCA csatlakozók eredetileg nem szerepelnek a kapcsolási rajzon.
Ezen a képen a szocialista gyártmányokat jellemző kettőséget tudjuk megfigyelni. Valaki ferdén pecsételte rá a gyártási sorozatszámot a ragasztós papírcsíkra, de aki felragasztotta a papírt a gép hátuljára, szóval ő korrigálta a hibát. Ez egy ilyen kor volt!
A rádió által vehető hullámsávok a hátlapra feliratozva. Eleve rajta van elől a skálán, meg mégis ki a fene olvasgatja egy gép hátulján a feliratokat? Érdekes a rövidhullámú sáv, nem szokás egy Hi-Fi tuneren ilyesminek lenni!
Az egyik csavar feje lapos, a másiké jól láthatóan kúpos. Persze nem mindegy? Azért szerintem szépséghiba. Mint ahogy az sem tetszik, ahogy a hálózati kábel kibukik a készülék hátuljából. Valahogy randa és kész! Ez a rádió volt vagy 10.000 forint újkorában! Ez a 80-as évek eleji átlagember több havi fizetése volt! Nekem speciel négy havi bérembe került ez a gép. Persze akkor! Most gondolkodás nélkül mellényzsebből fizettem az árát.
Érdekes felirat olvasható az URH tunerkocka tetején: II. Pázik Pápáka Ha valaki tudja a megfejtést, hát ne tartsa magában! Amúgy ez egy világbajnok tunerkocka! Bele adtak apait anyait. Érdemes megnézni a rajzát!
Essünk neki! Hatalmas panel, teleszórva alkatrésszel. Kritikán aluli szerelési színvonal. Amatőr készülékben is születtek nívósabbak. Ebben a rádióban minden benne van, amit csak bele lehetett tenni! De tényleg. Itt a leírása, és a rajza is. Kapcsolástechnikailag profi!
Igazi lendkerék van az állomáskereső gomb belső végén, de valami nem stimmel, mert nincs meg a gomb tekerésekor az a feeling mint mondjuk egy Budapest, vagy egy Pacsirta rádiónál. A szándék megvolt, de kevésnek bizonyult!
A műszerek hátulnézetből. Alul a fehér csövecskékben drótok futnak az URH programválasztó gombjaihoz. Nem néztem bele mélyebben miért nem az amúgy meglévő csatlakozón keresztül vannak bekötve.
Két ellenállás ágaskodik a panelen. Persze nem egymással erőlködnek, hanem inkább a rádió működőképességének fenntartásáért vívják harcukat. Nem tudni ki javította ezt a rádiót, de vagy nagyon értett hozzá, vagy épp az ellenkezője!
Ez sem gyári szerelés. Valaki valamilyen okból ilyen külön kis részegységeket épített be ide oda. Persze a kapcsolási rajzból visszafejthető lenne, hogy mi ez, s mivégre van itt, de nem sok kedvet érzek hozzá!
A nagy tárcsa alatt egy potméter van, ez az URH rész hangoló feszültségét szabályozza. Ferdén állt a tárcsa, gondoltam kiegyenesítem. Aztán megnéztem jobban, és az derült ki, hogy ennek ilyen ferdén kell állnia, így fut rajta szépen a skálahúr.
A hálózati trafó, és egy csokorra való biztosíték. Itt most éppen nincs mibe belekötnöm...
Az AM rész forgókondenzátora. Hármas forgó! Azaz közép és rövidhullámon két két modulátor kör van a rádióban. Ez is egy kiveszett gyakorlat...
Az URH tuner kockája. A modulátor, és az oszcillátor fokozatok vannak benne. Tényleg nem egy akármi darab! Van benne PIN diódás AGC, négy hangolt modulátor kör, SO42 IC-vel felépített keverő. Tényleg profi!
Azok az Isostat kapcsolók, csak azokat lehetne feledni... Persze nem olyan rosszak azok, nekem is működik egy csomó mindenféle gépben hiba nélkül. Azért ennek a kapcsolónak valaki valamiért jól láthatóan feltöltötte a lábai forrasztását ónnal.
Mostanában tépőszalaggal szokás, akkoriban meg egy kisdarab "ződ" dróttal volt szokás rögzíteni a kóricáló kábeleket.
Akkor jöjjön a próba. Bedugtam a konnektorba, és egy átalakítóval rádugtam a fejhallgató kimenetre egy pár "pécés" hangfalat. Működik! Az URH részen annyi a hiba, hogy a hangolásjelző nem működik rendesen, de ezt már mondtam. AM középhullám megy, rövidhullámon nem jött be egyetlen állomás sem. Igaz nappali órában próbáltam egy szál dróttal.
Gumilábak. Illetve nem is gumi, csak lábak. Egy amatőrtől elmenne, hiszen ha éppen ez volt a fiókban, de egy jó nevű nagy múltú rádiógyártól? Komolyabb masinákon külön műremek a gép lába! No nem mintha számítana, de több havi fizetésért műanyagkupak?
Ez a gép alját borító perforált vaslemez széle. Épp a lyukakra esett a vágás. Rossz mozdulat, és nincs ujjam! Ha ezt a lemezt én követem el, akkor morgok egyet magamra, hülye Géza! De ezt az Orion gyárban hozták össze!
A hátlapi csatlakozósor belülről. Mindenfelé dőlingélő alkatrészek, kóricáló drótok, olyan rendezetlen képet mutat az egész, mintha egy rajz szerint kiváló konstrukciót valaki trehányul rakott volna össze.
Pedig az elképzelés jó volt! Az integrált áramkörök foglalatba vannak bedugva, cseréjük egy mozdulat csupán. Viszont érthetetlen, mert ezek az IC-k nincsenek "strapálva", nincs mitől tönkremenniük, nem is nagyon mennek tönkre, tehát cseréli sem kell őket. A képen egy Tesla MH8400 IC látható, ami egy szokvány 7400-nak felel meg. Viszont a kapcsolási rajzokon nem szerepel! Feltúrtam a könyveim, és az derült ki, hogy ez az IC csak a nullszériás (első 200) példányokba volt beépítve, az újabb változatban tranzisztoros volt a zajzár áramkör.
A pilotszűrő tekercsei. Ezek hivatottak kiszűrni a kimeneti jelből a 19 kilohertzes sztereó pilotjelet. Ha ez nem történik meg, akkor megbolondulhat a magnó Dolby áramköre, illetve a végerősítőbe jutva a pilotjel szintén nem tesz semmi jót! Részben forr a végfok, másrészt olvad a magas sugárzó, harmadrészt valószínűleg fejfájásunk lesz.
Itt is néhány odataknyolt alkatrész. Nullszéria ide vagy oda, nekem ezek utólagos beépítésnek tűnnek! Ebből az alkatrészhalmazból egy nagyon jó rádiót lehetne csinálni, csak gyakorlatilag újra kéne építeni az egészet!
Ide is felheftelt valaki két tranyót, meg egy trimmert.
Mit is kell nézni? Megvan! Hátul látszik három fekete kocka. Ezek az FM KF tekercsei. A leírás szerint ezek "fáziskiegyenlített keramikus sávszűrők", de nem azok! Nem azok! Ezekben a fekete kockákban szokvány KF tekercsek vannak, méghozzá hatan.
Egyszer kaptam Karcsi barátomtól egy ilyen rádiópanelt. Elég törött, sérült, hiányos volt, nem látszott feltámaszthatónak. Annak a részegységeit bontottam elemi darabokra, onnan tudom mi van a "keramikus szűrőben". De térjünk vissza a rádióhoz. Ez egy alulnézeti kép. Vas vas hátán! Olyan mintha nem lett volna ideje átgondolni a konstruktőrnek a dolgot. Mintha este bedobálta volna a dolgokat a dobozba, reggelre meg a manók legyártották volna a nullszériát.
A rádió rész fő panelje nagytotálban. Tényleg nullszériás feelingje van! Kell vennem egy nyugati tunert, hogy legyen mivel összevetni, illetve hogy meg tudjam mutatni miről is beszélek. Majd figyelem a piacot...
Felül a Tesla gyártmányú hangoló potméter, alatta a programválasztó panel. Valószínűleg egy az egyben lett átvéve egy Orion TV-ből. Hirtelen nincs is mibe belekötnöm. Hacsaknem vas vashátán...
Az eredeti kapcsolási rajzon nem szerepel az a két RCA csatlakozó aljzat, de a hátlapi felirat gyári, tehát nem utólagos beépítés. Jobb az RCA mint a tuchel, én legalábbis jobban szeretem. Az RCA csatlakozókon nagyjából szabványos vonali jelszint van, a gépek összedughatóak. A tuchel csatlakozóban bármiféle szint előfordulhat a direkt kivezetett magnófejtől a fejhallgató kimenetig! A magnók pillanat állj funkcióját vezérlő feszültség pedig egészen gyilkos dolgokat tud ám csinálni!
Hátul az antennacsatlakozó aljzatok láthatók. De nem erről akartam ám írni, hanem az előtérben kecsesen srégen átvonuló spárgával kivarrt kábelkorbácsról. Én is tudok ilyet csinálni, mert tanultam!
A komplett AM rész látható a képen. Ha kiszedném az alkatrészeket, és terveznék hozzájuk egy új panelt, akkor akár össze is rakhatnék egy AM rádiót. Na ez volna csak igazán értelmetlen dolog! Tehát fogok is ilyet csinálni! Persze valószínűleg nem ezt a tunert fogom szétszedni, ezért a masináért azért kár volna!
Az AM vevő modulátor tekercsei.
Szép nagy kondi. Vissza nem keresem a kapcsolási rajzról, hogy mit keres itt! Igen nagy valószínűséggel az URH rész hangoló feszültségét szűri.
Még egy kondi hátulról beépítve.
Még nem voltak nagy fényerejű LED-ek, ezért a képen egy hagyományos izzó látható amint éppen zöld fénybe borítja a skálát. Beleköthetnék abba is ahogy a skála kinéz sötétben. Nekem legalábbis nem tetszik. Nekem Videoton tunerem volt, annak fehér volt a skálavilágítása. Szerintem az szebb volt! Ez olyan sprőd! Mintha...
Mit morgok itt? Van egy Orion tunerem, és nem is örülök neki. Jó... Beteg vagyok. Fáj a hasam, ingerült vagyok tőle! De akkor is! Itt ez a szép nagy dög, majdnem akkora mint az éjjeliszekrényem, én meg csak morgok...
Van itt ez a négy doboz, aminek a felirataiból különböző következtetéseket fogunk levonni:
- Vegyes bontott, tehát minden szart gyűjtök
- Mérőműszerek, rendes vagyok külön rakom a dolgokat
- Tuner, ebből szedek ki mindjárt valamit
- Hangszórók halgatók, egy "l" betűvel! Géza! Most lebuktál...
Itt ez a szép kis tunerkocka! Mi lenne ha játszanék vele egyet? Önmagamat ismételném... Mint látható jobbra kilóg egy ideiglenes hangoló potméter, mellette alkatrészek. Egyszer ezzel a hangolóegységgel már jól elszórakoztam. Utána akasztottam valami KF fokozatot, és szanaszéjjel hangoltam mindent!
A panel. Itt is látható pár utólag beszerelt alkatrész, de ezt nem a gyárban követték el, ez én voltam! Mikor készen lett a wobler, akkor nekiálltam és szórakoztam egy jót csak úgy céltalanul. Mindent lemértem, megtekergettem, kipróbáltam. Aztán sajnos gyorsan ráuntam a dologra. Büdös lett a páka...
Alkatrészoldal. Kicsit hiányos, mert az OIRT CCIR váltórészt kitermeltem. A tekercseket is rövidítettem, valószínűleg egy 144 MHz-es kísérleti vevőt látunk.
Itt is beleritkítottam az alkatrészekbe. Nem a legszebb belülről a tuner, de a többi részhez képest jobban néz ki. Valószínűleg a nagyfrekvenciás részben nem lehetett túlzott csúfságokat elkövetni, mert az erőteljesen a működés rovására ment volna.
Ez egy SO42P keverő IC. Direkt ilyen helyre van kitalálva. Pontosan arra való, hogy a modulátor felől érkező jelet összekeverje az oszcillátor felől érkező jellel. Itt így is van, van külön tranzisztoros oszcillátor. Ez egy ritka eset, valóságos alkatrésztemető ez a gép!
Nem sikerültek a kivilágított képek, rakhattam vissza az asztalra. Nekem akkor sem tetszik ez a rádió! Egyszerűen sprőd az egész! Nincs kidolgozva! Véletlenül gyártásba került nullszéria feelingje van! Aránytalan az előlap elrendezése. Persze csináljak szebbet ha tudok...
Tizedszerre sem sikerült egy normális képet összehoznom a műszerekről! Jó, nem vagyok egy fotómester, de nem csak ezért nem sikerült! A skálavilágítás folyton "kitüremkedik" valahol.
Ez sem tetszik, de úgy látszik, hogy ma ilyen napom van. Tényleg kéne valamit csinálni ebből a rádióból. Vagy jobb volna ha eladnám, mégpedig villámgyorsan, mielőtt még eltűnik valahol a pince mélyén.

És még a forgatógombja sem tetszik...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...