Fiam számítógépének alaplapja
(hátha nem kell újat venni)

Nem szeretem a rendetlenséget a szobámban. Persze mindig rendetlenség van a szobámban, csak nem szeretem. Mikor ekkora a tumultus az asztalomon, azt meg pláne nem szívelem! Fiam számítógépe megadta magát, és hát ugye az ember a kölkéért mindent! Az LCD monitorba mint látható az előbb már sikerült életet lehelnem, de a gép még mindig beteg. Apa pukkant valami a gépben mondta Gergő. Én is mondtam valamit, de ezt most nem részletezem!
Először az XP nem indult be, de a Vista még járt, majd már a Vista is belefagyott a bootolásba. Kipróbáltam CD-ről futó miniPE-XT-vel, de erről sem tud felállni a gép, azaz nem a telepített operációs rendszerekkel van a hiba.
Igaza volt a gyereknek, valami tényleg pukkant a gépében. Ezt onnan tudom, hogy egy jó hónapja belenéztem a dobozba, s szörnyülködve konstatáltam, hogy az alaplapi szűrőkondenzátorok ki vannak nyílva mint a rózsa! Hiába no, itt a tavasz. A bal oldali kondin látszik, hogy kézzel visszanyomtam a kinyílt tetejét, a jobb oldali kondi pedig már ezen akcióm óta robbant fel.
Egyszer volt, hol nem volt, volt három szűrőkondenzátor. Jól érezték magukat, meleg helyen voltak, végezték a dolgukat becsülettel. Egyszer csak úgy gondolták elindulnak. Ahogy mentek mendegéltek, odaértek egy kerekerdőhöz. Haladtak befelé az erdőbe, s hogy hogy nem odaértek egy kivágott fához. Nem volt kedvük megkerülni, ezért átmásztak rajta. Hát így történt, hogy a három kondenzátor tönkrement.
Még két kinyílt kondi a PCI buszcsatlakozók között.
Ez a kép csak azért készült, hogy ne kelljen keresgélnem melyik drót hová való. Szóval kiszedem az alaplapot, gondolom megjavítom, majd vissza is szerelem a helyére. Merész vállalkozás, de egy próbát megér.
Azt húzd cigány!
Hogy elhagyott a babám!
Kondenzátor nyílásának ideeején!

(tervben volt hogy feléneklem, de ennyire még én sem vagyok gonosz)
Még három hibás kondi.
Csak ismételni tudnám magamat...
Ezt is megérintette a tavasz...
Na végre egy igazán jól sikerült fotó! Még a kondenzátorból kitüremkedő papírszigetelés is jól látszik. 24 darab kondit szedtem ki az alaplapból. Persze nem mind volt hibás, de merjek benne hagyni egyet is ebből a típusból?
1000 mikrofarád 6,3 voltos kondiból kéne 25 darab. Az előbb 24-et írtam, mert annyi kondit szedtem ki, de 25-nek volt helye az alaplapban. Persze sejtettem, hogy nem fogok találni ennyit a dobozomban. Tulajdonképpen egyet sem találtam! Ennyit mára az alkatrészgyűjteményem hasznosságáról...
Az alaplap kondik nélkül. Rohadt nehéz volt kiszedni őket! Nyolcas csúcsot tettem a Wellerbe, de így is kb. fél percig kellett nyomni a pákát a panelnek mire az ón annyira felmelegedett, hogy kijöjjön a kondi mindkét lába. Közben nagyon úgy éreztem, hogy szénné égetem az alaplapot! Már tűz forró volt a kondi, már nem tudtam kézzel fogni, de még meg sem mozdult. Ha meg sikerült felmelegednie az ónnak, akkor simán kiesett a kondi a súlyánál fogva. Kivéve azt az egyet, amihez nem fértem hozzá kézzel, az harmadik melegítésre jött ki, de akkor is csak úgy hogy fogóval húztam!
Itt vannak a kiszedett kondik. Kíváncsiságból lemértem őket a kapacitásmérőmmel. Volt amire ezer mikrofarádot mutatott a műszer, volt amire egyet. Egyre megy, illetve mind a szemétbe. Vagyis nem, mert az asszony elkérte a hibás kondikat. Azt mondta szép zöld döndöcske, fűz belőle valamit...
Bementem a legközelebbi boltba amit Elektro Kontha-nak hívnak, és Budapesten található az Üllői út 68. szám alatt. Szórj elém gyöngyöket szóltam esdeklőn az eladóhoz, s imám meghallgattatott.
Ugyan nem 1000 mikorósak a kondik, hanem 1.200, de a több az semmiképp sem baj. Remélem tartósabbak lesznek, mint az eredeti eresztés! Alant az új kondik hosszú lábai kandikálnak ki a panelből.
Persze az nem úgy van, hogy bedugom őket a régiek helyére! A régi kondi kiforrasztásakor ugyanis nem keletkezik lyuk! Ónszippantó nem játszik, mert egyszerűen képtelenség annyira felmelegíteni a panelt a sok viától (a panel rétegei), hogy a szippantó kirántsa az ónt. Egy kiváló barátom az injekciós tűt javasolta. Persze egyetlen darabot sem találtam itthon! Végül egy Miniplex tokmányába fogott gombostűvel oldottam meg a dolgot. Az egyik oldalról a pákát nyomtam, a másik oldalról pedig a tűt. Mikor a tű átjött, elvettem a pákát, közben forgattam a tokmányt, hogy ne szoruljon bele a tű a lyukba.
Mindeközben varázsszavakat mormoltam, de azok a szavak súlyos szakmai titoknak minősülnek. Ha elárulnám őket, megkellene hogy öljelek! Mindenki használja bátran a megszokott bevált káromkodásait! Ez a négy kondi megmaradt. Illetve nem is volt több a boltban, mindet elhoztam a dobozból.
A panel lyukai betöltve az friss kondenzátorokkal. Nem volt 1.000 forint a 25 darab kondi. Vagyis egy próbát mindenképpen megér, mielőtt új alaplapot vennék öt számjegyű összegért. Persze a gyerek egy új gépnek is tudott volna örülni...
Beszereltem az alaplapot, de a memóriamodulokat, és a meghajtókat nem nyomtam a helyükre. Lehet valamit elkövettem, elolvad minden, jobb ha ez az megmarad a gépből. Bekapcsoltam a masinát, szépen sípolt, mert nem látta a RAM modulokat. Ha ezt megtette, akkor van (maradt, de inkább lett) benne élet.
Visszatettem a videókártyát, bedugtam a maradék kábeleket. Power gomb megnyom, indul a gép. Szépen bootol és fel is áll mind az XP, mind a Vista. Malacom volt! A malac azt mondta, hogy totál befog pörögni ha be merem kapcsolni a gépet!
Gyerek örül, apa örül, pénztárca örül!