LAVO 2 kéziműszer
(felvettem a földről)

A földön hevert a Verseny utcában. Szóval ott hevert ez a kis kincs a földön. Eldobva. Elhagyatva. Árván. Ingyért. Műszer! Nem vita tárgya, nem lehetett otthagyni! A zöld doboz alatt a kék doboz, az egy amatőr készítésű digitális multiméter. Azt sem tudtam otthagyni, pedig az nem ingyen volt. Egy ezresem fekszik benne. A szatyor alól kilóg egy régi RT évkönyv. Le se tagadhatnám, hogy mit szoktam olvasgatni a budin.
A színe sokkal inkább zöld, mint amennyire szép. Ez a műszer lengyel gyártmány. Valószínűleg egy orosz határhoz közeli gyárban készült, s a határon türemkedett át ez a szín. Hová mi gyűrűzik be. Érdekes, de nálunk nem jött át a határon semmiféle gusztustalan árnyalat. A magyar holmiknak úgy általában normális színük volt. Még érdekesebb, hogy néha az orosz holmiknak is. Példának okáért volt nekem egy Verhovina mopedem, gyári orosz metál bordó fényezéssel!
A méréshatár-váltást egy (de van hogy több, pl. Univeka) nagy kerek forgókapcsolóval szokás intézni. Vagy mondjuk nyomókapcsolókkal. A kapcsoló drága, meg kontakthibás is lesz, ezért erről a műszerről az egyszerűség jegyében le lett hagyva. Ha méréshatárt akarunk váltani, akkor át kell dugnunk a műszerzsinór banándugóját egy másik lyukba.
Ha átkapcsoljuk a műszert ellenállás mérés állásba, akkor egy belső takarólemez csúszik be a banánhüvelyek lyukai elé. Így ha akarjuk se tudjuk rossz lyukba dugni a dugókat! Illetve nem is tudjuk Ω állásba kapcsolni a műszert, amíg nem a megfelelő lyukakba (vagy sehová) vannak bedugva a banándugók. Ügyes húzás a műszer védelme érdekében!
Szép skála, csak tiszta kosz szegényke. Amúgy kipróbáltam jó e a műszer. Szerintem semmi baja sem volt. Valószínűleg azért dobták ki mert vettek helyette egy digitálist, vagy csak mert egyszerűen koszos lett. Egy digitális kéziműszer pár ezer forint, de cigis doboz méretű (nagyon egyszerű) már ezer forint alatt is előfordul néha a piacon.
A műszer aljára rá van nyomtatva a használati utasítás. Mert egy műszer az nem csak úgy van, azzal tudni is kell mérni! Alapjaiban véve általános iskolás tananyag, de nálunk az oktatási rendszer sajnos nem ad használható tudást. Olyan képletekkel számolnak a gyerekek olyan elektromos (és elektronikai) példákat, amikkel a való életben sohasem fognak találkozni. Papíron ugyan nagyon okosak, de a valóságban semmire sem tudják felhasználni a megszerzett tudást. Akkor meg mivégre az egész?
Így kell a műszerrel feszültséget mérni. Kirchoff huroktörvénye szerint egy zárt áramhurokban az elemi alkatrészeken eső feszültségek előjeles összege 0 (nulla). Ilyen (és ehhez hasonló) örökérvényű igazságokat tanulnak a gyerekek az iskolában. De 100 érettségizet közül hány akad, aki meg tudná (merné) mérni a hálózati feszültséget?
Áramot pedig így kell mérni ezzel a műszerrel. Álljon itt egy példa arra, hogyan nem szabad áramot mérni:

Nem indul az autó. Nincs elég áram az akkumulátorban. Meg akartam mérni, mennyi áram van benne. Árammérésre kapcsoltam a kapcsolót a műszeren, és rányomtam a tüskéket az akkumulátor kapcsaira. De valami elfüstölt!

Egy barátom már a sokadik kéziműszerét teszi így tönkre...

A műszer adatlapja. Melyik méréshatárban mennyire pontos, meg ilyenek. Digitális műszernél ez is egyszerűbb, általában ± 1 digit a pontosság. Persze ez csak egy "jó" digitális műszernél van így. Van nekem egy labortápom, amiben öt darab digitális panelméter van. Gondoltam kipróbálom őket még beépítés előtt. Mindre ugyanazt a feszültséget kapcsoltam egyszerre, párhuzamosan. Mind az öt mást mutatott! Ráadásul hol az egyik, hol a másik mutatott többet. Ennyit mára az A/D átalakítók linearitásáról...
A műszer elemtartója. Azért kell bele elem, hogy ellenállást is tudjunk mérni a műszerrel. Mivel aktív elektronika nincs a dobozban, feszültséget és áramot elem nélkül is tudunk mérni. Persze az elemtartó fedele nincs meg, de ez nem baj, mert ez a műszer sajnos nem fogja túlélni a szétszedést. Semennyire sincs szükségem egy ilyen műszerre! Hova jutott a világ? A szekrényemben a polc digitális multiméterekkel van feltámasztva...
Ezen a lyukon keresztül lehet nullázni a műszert egy csavarhúzó segítségével. Közvetlenül (mechanikusan) a mérőműre hat a beállító csavar.
Ez a beállító pedig az elektronikára van hatással. Ohm mérés állásban a két műszerzsinórt rövidre kell zárni, és ezzel a gombbal végkitérésre kell állítani a műszert. Csak e beállítás után lehet pontosan ellenállást mérni!
Még banándugó is volt a műszerhez, bár szigetelés már sehol. Az a szigetelő bigyó elengedhetetlen a banándugón! Ha nincs ott, akkor maga a banándugó lesz elengedhetetlen, de a szó szoros értelmében! Persze ez csak 42 volt felett számít...
A műszer kiborítva. Talán páran kiborulnak, hogy elpusztítom szegény műszert. No de ha nem veszem fel a földről, akkor újra egy kukában végzi! Szeméttelepre kerül! Enyészeté lesz. Így legalább megmarad róla ez a pár képnyi emlék...
Az eleje belülről nézve. Nincs itt semmi érdekes. Az alapműszer bele van csavarozva az előlapba. Az egyetlen érdekesnek mondható részlet, a banánhüvelyek előtt mozgó takarólemez mechanikai megoldása. Milyen egyszerű ötlet, és mégis milyen biztos mechanikai védelem!
Az alkatrészek nyomtatott panelja. Ez a műszer kívül belül zöld! Annyira zöldre van festve a panel, hogy szinte alig látszik rajta a mintázat.
Egyszerű felépítés, 1%-os pontosságú ellenállások. A fehér forgatógomb feletti ellenállás kicsit meg van égve. Ez jelenti a műszerek végét. Túláram vagy túlfeszültség, valami elég a dobozban, és soha többé nem mér pontosan. Az én kedvenc (értsd első) digitális multiméteremmel is ez történt. Épp egy He-Ne lézerhez barkácsoltam tápegységet, mikor elkezdett világítani a multiméterem. Világított, pedig nincs is benne lámpácska! Ugyan kivakargattam a panelből az elégett részeket, más baja meg láthatóan (mérhetően) nincs, mégsem lehet vele ellenállást (pontosan) mérni 20 kΩ-os állásban.
Ide mennek be a banánhüvelyek, majd mindjárt megnézzük közelebbről.
Ezzel a kapcsolóval lehet átváltani, hogy váltóáramot, ellenállást, vagy egyenáramot mérjen a műszer. Meg persze a lyukacsos zöld rács is ezzel együtt mozog.
Az árammérés söntjei. Egyedi alkatrész sima (úgy értem nem ellenállás) huzalból tekercselve. Jelen esetben teljesen épnek látszik, pedig ez szokott először elégni. Ezek a tekercselt ellenállások párhuzamosan (illetve vegyesen) vannak kapcsolva a mérőművel, vagyis a mérőmű helyett ezeken folyik át az áram zöme. Minél kisebb a sönt ellenállása, annál kevesebb feszültség jut a műszerre, annál nagyobb áramot tudunk mérni.
Volt itt ez a fekete valami ezzel a rengeteg lyukkal.
No de minek van ez itt?
Hát ezért! Nem egyedi banánhüvelyekről van szó, hanem rengeteg panelbe forrasztott csövecskéről, és az őket egybefoglaló lyukacsos fekete tömbről. Ilyen egyszerű megoldással lehet előállítani 20 darab igen stabil banánhüvelyt, mindössze 22 darab alkatrészből. Tehát nem úgy kell költségtakarékosnak lenni, hogy kihagyjuk a dobozból a dolgokat, hanem jó ötletek kellenek!
Az alapműszer. Apukámtól kaptam párat, merthogy ez volt a gyárban. Akkor meg miért is ne játszhatna vele a gyerek? Vajon a boncmester gyerekei mivel játszottak? Szóval kiskoromban sokat játszottam ilyenekkel. Mindenféle érdekes dolgok vannak benne, például mágnes. Ha az ember ráköt egy elemet, elindul a mutató. Majdnem villanymotor, csak persze nem tud körbefordulni.
Szétszedtem a mérőműszert, de megkegyelmeztem neki. Már felboncoltam korábban egy műszert, így nem lenne semmi értelme újra szétverni egyet. Persze az, hogy "nem volna semmi értelme" az nálam nem jelent semmit...
Meg van adva a műszer belső ellenállása. Ez azért fontos, mert feszültségmérés közben a műszer terheli a mért áramkört. A működéséhez (mutató mozgatása) szükséges energiát a mért áramkörből vonja el. Ezzel meghamisítja magát a mérést. De semmi baj, mert oda vannak írva a számok.
A számok pedig azért vannak, hogy számoljunk velük. Tegyük fel, hogy 10 voltos méréshatárban egyenfeszültséget mérünk. Ebben az esetben a műszer belső ellenállása 31,62 kΩ. Ha egy 9 voltos elemet mérünk, akkor nem hamisítja meg a műszer a mért eredményt, mert az elemben bőven van energia a műszer működtetéséhez. Ellenben ha egy tranzisztoros áramkör kisáramú bázisosztóján mérünk feszültséget, akkor akár le is állhat a mért áramkör a műszer okozta terheléstől. De váltsunk csak méréshatárt felfelé.
100 voltos állásban már csak 316,2 kΩ párhuzamos ellenállással terheljük az éppen mért áramkört. Most már sokkal pontosabb lenne a mérés, mindössze az a baj, hogy a kis mutatókitérés miatt nem tudjuk leolvasni a mért értéket a skáláról. Hát igen, ilyen esetekben áldás egy csővoltmérő, az ő hatalmas belső ellenállásával. Nem tudod mi az a csővoltmérő? Majd szétszedek egyet. Nem kell megijedni, csak vicceltem... Hármat fogok szétszedni! Ezt a műszert pedig megtakarítottam, és betettem egy dobozba, amin "rádiót építek" felirat található. Ebből mi lesz? Meg főleg mikor...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...