Mikrofonos fejhallgató
(mindjárt kettő)

A két füles egy másik projecthez kell,
Ami sajnos sohasem készül majd el.
Hogy őket szétszedni el ne feledjem,
Mennyire csak lehet, utamba tettem.
De nem zavart hogy rájuk lépek,
A fülesek napokig itt heverésztek!

 

 

Hülyeséget félretéve...
Jól van no, csak vicceltem, nem teszem félre!

 

 

Arról volna szó, hogy építenem kellene egy akusztikai jelzőt.
Ha a hangerő meghalad egy bizonyos szintet, akkor kijön belőle egy impulzus.
Ezzel aztán lehetne kapcsolni bármit, csengőt, lámpát, villamosszéket.
A lényeg, hogy aki kiabál észrevegye magát. Mondjuk kigyullad egy lámpa,
vagy megszólal a csengő, vagy elporlad a nagymama a villamosszékben...

 

 

Ehhez a projecthez először is kell egy mikrofon.
A mikrofon bármi lehet, de a legkényelmesebb megoldás egy electret kapszula.

- természetesen van itthon electret kapszulám
- természetesen nem is egy van
- természetesen úgy gondolom, hogy az nem jó
- természetesen jó, csak én gondolom úgy hogy nem jó

Valahogy csak megideologizáltam miért hoztam haza ezeket a vackokat!
Verem itt magam feleslegesen hatalmas költségekbe! (felvettem őket a földről)

 

 

Mondanám, hogy törött volt, de a kettővel fentebbi képen látszik hogy nem.
Bevallom, elharaptam. Na jó, nem én! Nekem ehhez már nincs elég fogam.
Jó, akkor van elég fogam, csak már nem a számban.

 

 

Mintha ott belül menne a kábel.
Ez hülyeség! Biztos belül megy ha nem kívül!

 

 

Hát ezt kihúztam.
Minap egy bácsi segíteni akart miközben a lakását kábeleztem be.
Már éppen sikerült átdugnom a lyukon az UTP kábelt, mikor is
a kisöreg egyetlen jól irányzott belebotlással kirúgta a falból a drótot.
Odajött, és azt mondta: Hát ez még be sincs dugva a lyukba!
De nem öltem meg...

 

 

Jobbról jön a bordás valami, találkozik a két szár közötti pöcökkel.
Ha a hullámost részt tologatjuk, akkor röcög a pöcök.
Ezt most vagy abba kellene hagynom, vagy el kellene vinnem szexuális irányba.
Szóval a bal oldali lyukból lehet ki be húzogatni a jobbról érkező rudat.
Ez se jó, mert könnyedén félre lehet érteni.
Szóval óvatosan betoljuk a...

 

 

Néha annyira megfogom a fotóimmal a lényeget, hogy kiszalad a kezeim közül.
Huss! És már nem is tudom mi a franc van a képen!
A fotókat el szoktam nevezni, mégpedig úgy, hogy a névnek köze legyen a tartalomhoz.
Ennek a képnek "fülesbe" a neve. Reggel adtam neki ezt a nevet.
Már az ötödik sornyi betűt rovom, de nem jövök rá mi az hogy "fülesbe"!
Másnap reggel viszont simán beugrott az egész mondat: Itt megy be a kábel a fülesbe.

 

 

Itt pedig a mikrofonba megy bele a kábel.
Ezek un. mikrofonos fejhallgatók, tipikusan PC-hez való felhasználásra.

 

 

Persze nekem nem PC-hez kell, de ez most mindegy. Ami fontos, az a külalak!
Tegyük fel van egy doboz, van rajta egy lyuk, a széle lesorjázva, mögötte a mikrofon.
Hát nem szebben néz ki, ha egy ilyen van a dobozka oldalára csavarozva?
De!

 

 

Vajon le lehet e pattintani innen ezt a részt?
Költői kérdés volt, hiszen jól látszik hogy már bele is döftem a csavarhúzómat.
Az íróasztalom egyik fiókján korábbi csavarhúzó beledöfés nyomok láthatók.
Edzettem no!

 

 

A lepattintott lemezke alatti résben hömpölyög a kábel.
Kell ide ez a részlet, hiszen valahová illetve valahonnan jönnie
kell a drótnak ha a fülest hozzáállítjuk a fejméretünkhöz.

 

 

Szivacs lapocska tartja távol a fülzsírt a membrántól.
Persze mindenki azt mondja, hogy az ő füle nem zsíros!
Én viszont telefonszerelő vagyok, és elég csak ránéznem a készülék hallgatójára.
De ne foglalkozzunk ilyen gusztustalan témákkal mint a fülzsír!
Akinek régiféle telefonkészüléke van otthon, az nézzem csak bele a mikrofonba!

 

 

Ott túl a rácson én egy membrán látok,
Szerszámaimon nem ül semmiféle átok!
Eljutok hamarost a célig, ki jön ez onnan,
Mint mindig, rontom-bontom napom van.

 

 

A képet nézve folyton az jutott eszembe "Tibetben a lélek", de nem jöttem rá miért.
Aztán rákerestem a neten, és megvilágosodtam.
Tudom... persze... sötét vagyok...
Nem is oly rég volt egy élő szereplőkkel lejátszott sakkparti.
El is mentem a próbafelvételre.
Azt mondták a szereplőválogatáson, hogy tulajdonképpen
jó lennék sötét parasztnak, csak kicsit túljátszom a szerepem.
Értenek is ezek hozzá...
Szívből jött!

 

 

Ez meg szét.

 

 

Itt ez a szép kis hangszóró.
Mi lenne ha jól megnyomkodnám a membránját?

 

 

 

Megnyomkodtam, nem történt semmi.

 

 

Megmértem a hallgatóbetét ellenállását.
Ellenállás...
Még csak nem is tiltakozott!

 

 

Ha már az ellenállásnál tartunk...
Ellenállhatatlan vágyat éreztem a membrán megszerzésére.
Vékonyka műanyag, középen bele van ragasztva a lengőcséve. (tekercs)

 

 

Innen téptem ki a membránt.
A képen jól látszik, hogy jobb oldalon nagyobb a rés szélessége.
Ez nem baj, csak ha az egyik oldalt nagyobb, akkor a másik oldalt kisebb!
Ha membrán közepén lévő tekercs elkezd súrlódni a mágneses kör elemeihez,
akkor az a furcsa érzésünk fog támadni, mintha az agyunkat smirgliznék!

 

 

Na!
Már megint nem rólam van szó...

 

 

Egy fülesnél jobb a kettő!
Bár ebben a kérdésben adok / kapok oldalról eltérő vélemények vannak.

 

 

Ha nem volna elég a szivacsos agysorvadásom, hát itt van még négy szivacs.
Kérdeztem az orvost: A szivacsos agysorvadás az nem a marhák betegsége?
De igen! (mondta a doki sokat sejtető arckifejezéssel)

 

 

Azért van a mikrofonon szivacs, hogy kiszűrje a szélzajt.
Meg persze jól is mutat a bumszli a pálcika végén.
Az arcunkból a szivacsra fröcsögő káposztás rahedli már nem mutat olyan jól.
Meg szaga is van...
Telefonos ügyfélszolgálati munkahelyeken, a mikrofonos füles mindenkinek külön van!
Ugyan mindegy lenne ki után beszélünk a mikrofonba, de ha egyszer
az orrunk pont a szánk felett van, hát még sem mindegy!

 

 

Érdekes tojás formája van, de jól simul a fülre.
Persze lehet látni érdekes fülformákat, amikre nem szívesen készítenék szabásmintát!

 

 

Jé!
Csavarok!

 

 

Érdektelen kompozíció a füles maradványaiból.

 

 

Inkább kitekertem azt a három csavart.

 

 

Alacsony kockázatú, magas kamatozású, 32 Ohmos fejhallgatóbetét.

 

 

Ez pont olyan mint a másik volt, szét sem verem.
Látok fantáziát az ilyen egyszerű alkatrészekben, múltkor például felgyújtottam egyet.

 

 

A zsinórokat eltettem.
Azt már nem tudom hová, de eltettem...

 

 

Ennek a fülesnek a zsinórján volt egy hangerő szabályozó dobozka.

 

 

Ez van benne. Egy szem potenciométer. Így van ez jól...

 

 

Ezekkel a vezetékekkel nem vagyok kibékülve!
Nincs rajtuk külön műanyag szigetelés, hanem erenként vannak lakkozva.
Aztán ott futnak surlódnak egymás mellett a kábelben.
Nem is értem, hogyan nem lesz rövidzáras az egész! Vagy az lesz?
Ki tudja miért dobták ki ezeket a füleseket...

 

 

Most van két mikrofonom, van tervem, de nincs semmi munkakedvem.
Bezzeg mikor volt kedvem, akkor nem volt miből barkácsolni!
Ilyen dolog ez az öregedés...

 

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...

A gombokat Szuda Zoli kérte