Kondenzátorok
(természetesen belülről)

Az az ötletem támadt, összehozok egy kondenzátor szétszedtemet.
Hülye egy ötleteim vannak...

 

 

Kinyitottam a szemetes kisvödrömet, ide fogom beszórni a szemetet.
De hogy miért nem dobtam ki egyből a kondenzátorokat...

 

 

Elsőnek itt van ez a szép orosz darab.
Ha a cirill betűket nem látnánk, a színéről akkor is lehet tudni, hogy ez orosz.
Ha jól emlékszem, akkor a Koncert M4/a magnóból szedtem ki.

 

 

Előveszem az erősebb fogóimat, mert ez a kondenzátor nagyon be van zárva!

 

 

Először a lábait vágtam le, az igen veszélyes formájuk miatt.
Ha megcsúszik a kezemben miközben feszegetem a fogóval, beleáll a tenyerembe!

 

 

Ha a már feltépett perem áll belém, abból is nagy baj lesz.
Ha nem szedtél még szét ilyet, akkor most már igazán felesleges elkezdened!

 

 

Majd én csinálom, nekem megy. A rutin ugye...

 

 

Ezekből az alkatrészekből épült fel ez a kondenzátor.
Tok, szigetelés, távtartó, és persze maga a kondenzátor.

 

 

De miből van a kondenzátor?
Szigetelés  +  alufólia  +  szigetelés  +  alufólia.
Mindez fel van tekerve. Jelen esetben hasáb formára, de ez mindegy.

 

 

Az egyik alufólia réteg az egyik oldalon lóg ki a szigetelésből, a másik persze a másikon.
Itt látható hogyan van rádolgozva a kilógó alufóliára a kondenzátor kivezetése.
A másik láb pont ugyanilyen, csak az a kondenzátor másik oldalán van.

 

 

Igen vékony a kondenzátorban felhasznált szigetelő anyag.
Annyira vékony, hogy egyszerűen nem találtam meg a kezdetét.
Fogtam a tapétavágó kést, és elkezdtem felbontani a kondenzátort.

 

 

Ténykedésem siker koronázta.
A szigetelés olyan vékony, hogy átlátszik!

 

 

Ezen a fotón jól látható az amiről eddig beszéltem.
Meg az is, hogy ha lassan is, de kezdek ráérezni az új fényképezőgépre.

 

 

Nézzünk meg egy más formájú kondenzátort.
Ez hengeres, és szerintem ezt is a Koncert magnóból szedtem ki.

 

 

Ez nem egy tipikusan motorhoz való segédfázis kondenzátor.
Nem bírta a gyűrődést, kiizzadt magából valami trutyit.
Azt hittem viasz, de ez valami keményebb anyag.

 

 

Könnyedén kivettem a tokjából.

 

 

 

Persze ez sem egy veszélytelen művelet!

 

 

Az új gépben másképp működik a szoftver.
Ez a masina valahogy ráérez arra, hogy mit is akarok tőle!
Fókuszálhatott volna bárhová, de pont telibe találta a kondenzátor végét.
 

 

Ezen a képen a kondenzátor alkatrészi láthatók felszeletelt állapotban.

 

 

Most nézzünk meg egy elektrolitikus kondenzátort.
Ennek az a lényege, hogy valamiféle elektrolit (folyadék) is van benne.

 

Az elektrolit kondenzátorban a fegyverzetek közötti szigetelés (a dielektrikum)
fémoxidból van, mert ezt nagyon vékonyra tudják elkészíteni, így nagy kapacitású
kondenzátorokat tudnak gyártani viszonylag kis méretek mellett. Az elektrolit
alkalmazása technikai jellegű, mert az egyik fegyverzeten van oxidálással kialakítva
a dielektrikum, a másik fegyverzet pedig fém + elektrolit. Az oxidréteg az elektrolit
bomlásával alakul ki, amikor először áramot vezetnek át a kondenzátoron.
(Pluhár György)

 

Szerintem ezt a kondenzátort én egy Geloso kismagnóból szedtem ki, mert teljesen kitikkadt.
Ez biztos, mert rá van írva a kondenzátorra a gyártó neve, és tényleg ki volt száradva.
Régebben (sajnos mostanában is) sok gond volt az elektrolit kondenzátorokkal.
Ha nem tökéletesen zárt, akkor egyszerűen elpárolog belőle az elektrolit.
Ha meleg van a szerkezetben, a kondenzátorban megnő a nyomás.
Régen az elektroncsövek miatt volt meleg, manapság pedig
a hűtőbordák totális hiánya miatt izzadnak a gépek.
A kondi egyszerűen kiszuszogja az elektrolitot.
De ha mégsem, akkor vidáman lebomlik!

 

 

Ennek a kondenzátornak az egyik lába maga a kondenzátor külső alumínium tokja.
Hogy ne legyen rövidzárlat, ezért egy külső szigetelő réteg is van rajta.
Sok régebbi (és új) gyártmányról ez a szigetelés hiányzik.
Persze ha nincsenek egymáshoz közel az alkatrészek...

 

 

Engedett az erőszaknak.

 

 

Ennek a kondenzátornak a fegyverzete vastag anyagból van.
A kivezetések nem kétoldalt vannak ráhegesztve a fóliára, hanem a fólia végénél.

 

 

Ezért ezt a kondenzátort könnyedén szét tudtam tekercselni.

 

 

Van még ez a picike kondi.
Ugyan a képen nagynak látszik, de nem az.

 

 

Ha mondom hogy pici!
Ezt egy különös felépítésű orosz kisrádióból szedtem ki.
Az oroszoknak különleges érzékük volt kiszáradós elektrolit kondenzátorok gyártásához!

 

 

Például egyszer lemértem egy Junoszty TV összes kondenzátorát hibakeresés közben.
Persze mondanom sem kell, hogy az összest ki kellett cserélni!
Pedig jól látszik a képen, az óriási tömítés.
Fele kondi, fele gumidugó.
Mégis kiszáradt!

 

 

Ez a kondenzátor nem akarta megadni magát.

 

 

Végül persze én győztem.

 

 

Bár sok örömöm nem tellett benne...

 

 

Kivágtam a maradványokat.
Az a baj, hogy van még ilyen ötletem, mert például lesz hangszórós szétszedtem is.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...