Geloso G570 orsós törpemagnó
(javítás, néha azt is kell mert muszáj)

Itt van a szobámban ez a csomó érdekesebbnél érdekesebb holmi.
Van kakukkos óra, meg kínai törpe diszkó gömb, meg GM számláló.
Én meg már megint egy magnóval jövök...
Persze nem is én jövök vele, hanem Pista bácsi jött vele. Megígértem neki, hogy megjavítom.
Pista bácsit sajnos nem tudom megjavítani, a tüdőrák nem az én asztalom...

 

 

Ez a magnó nem csak kívülről törpe, de belülről is!
Olyan érzésem van, hogy a vezérelv a "csak működjön valahogy" volt.
Olasz gyártmány. Nem tudok róla, hogy lenne itthon bármi olasz elektronikám.
 

 

A hangszórója legalább normális méretű, kb. ekkora van a Tesla B4-ben is.
Igaz, azt 4 Watt hajtja, majd szétrázza szegény a dobozt. Na, itt erről szó sincs!
 

 

Az elektronika. Nincs benne semmi túllihegve!
Se több se kevesebb, csak amennyi feltétlenül szükséges.

 

 

Íme a szerkezet kapcsolási rajza.
A komplementer végfokozat úgy van ábrázolva, hogy elsőre nem vettem észre.
Jobbra fent az nem kimenő trafó, hanem a törlő oszcillátor tekercse.
A hangszóró rajzjele sem akármi!

 

 

A hálózati trafóra rá van forrasztva a biztosíték, nem egyszerű a cseréje!
Jobbra a kék kocka az egyenirányító szelénkockája.
Még jobbra a fekete valami, a hálózati feszültség átkapcsolója.
Nyitott állapotban kifejezetten életveszélyes felépítmény!
A hálózati feszültség alatti részeken sehol semmi szigetelés!

 

 

Egy szem hangerőszabályozó, semmi hangszín. Ez egy kapcsolós potméter.
Érdekessége a szerkezetnek, hogy a kettős kapcsoló egyik fele a hálózati
feszültséget kapcsolja, a másik fele pedig a kisfeszültségű részt.
Egészen biztos, hogy nem meríti le az elemeket, ha kikapcsoljuk.
Fura egy megoldás, még sosem láttam ilyet!
 

 

A csatlakozók.
Balra a hálózati feszültség választó. 110, 160, 220 volt. A 160 volt érdekes!
A formátlan négylábú, a hálózati csatlakozó, más kábellel akkumulátor csatlakozó.
Az "USCITA" a póthangszóró csatlakozó, a Tuchel pedig a mikrofon bemenet.

 

 

Ez a Jack csatlakozó belülről.
Egyedi darab, apró alkatrészekből összerakva.

 

 

A hálózati csatlakozó négy lába.
Az elbújt ötödik láb kikapcsolja a belső elemeket, ha bedugjuk a csatlakozót.

 

 

A hálózati feszültségváltó kapcsolója.

 

 

Hát ez a fekete valami?
Alul a sok kis fényes az üzemmód váltó kapcsoló.
Egyedi darabokból, lemezdarabkákból felszegecselve a panel szélére.

 

 

A fekete valami meg a fejektől jövő kábel csatlakozója.

 

 

Villanymotor a magnó közepén.

 

 

A magnó ugyan szól, de annyira búg, hogy alig hallani a zenéből valamit.
Ez a szűrőkondenzátor lesz a hibás!

 

 

Rámértem a műszeremmel.

 

 

Két voltot mutat a műszer, ez érdekes! Két voltról járna ez a magnó?
Nem, nem két voltról jár, hanem váltóáramú állásban volt a műszer.

 

 

Kapott egy kéket a zöld helyett, mindjárt nem búg.

 

 

Az AC187/188 végtranzisztor pároson réz hűtőborda van!

 

 

Az oszcillátor tekercse.

 

 

Két darab BC178B tranzisztor.

 

 

Ezeknek a tranyóknak meg elég fura a tokozásuk.
Nem drótból van a lábuk, hanem lemezkéből.
A cseheknek volt ilyen tranzisztoruk KC típusjelzéssel.
Egyszer vettem egy százasért egy nagy zacskóval az ezermester boltban.

 

 

Érdekes megoldású a teleptartó érintkezőinek feszítése.
Mindenesetre sokkal masszívabbnak látszik, mint bármi amit eddig láttam!

 

 

Kevés alkatrész, de az jórészt masszívnak látszó vaslemezből van.

 

 

 

A sebességváltó működés közben.
Mert hogy kétsebességes ez a magnócska!

 

 

A motor fordulatszám szabályozója.

 

 

Jobbra a szalagtovábbító tengely, balra a gumigörgő.
Nos, ez nem valami bizalomgerjesztő...
A lendkerék ha jól nézem,
műanyagból van.

 

 

 

A szerkezeten nem működött a fék.
Ha lenyomtam a stop gombot, letekeredett a szalag.
Szétszedtem, megnéztem, rájöttem hogyan működik...
Akkor, és csakis akkor van fék, ha lenyomom a stop gombot!
Még sosem láttam lenyomva lent is maradó stop gombot!
Ha lenyomom, megfogja a tüskéket, és a motor is leáll. Ügyes, csak szokatlan.
 

 

Ez a fej annyira kombinált, hogy a bal fele a törlő, a jobb fele a lejátszó / felvevő.
A két szöszgombolyag nyomja oda a szalagot a fejekre.
De vajon mi húzza el a szalagot a fejek elől.

 

 

 

Semmi!
Tök aranyosan csipog gyorspörgetés közben...

 

1968-ból való a szerkezet.
Meg az is látszik, hogy nem szabad a "lubrificare", ami egy nagyon fontos dolog!
És ha véletlenül, tudatlanul meg lubrificaroltam? De szerencsére nem!
Amúgy azt jelenti, hogy nem szabad a szerkezetet kenni. (olajozni)

 

 

A mechanika rém egyszerű, mondhatnám azt is, hogy primitív.
Azért nem tudom igazándiból kritizálni, mert a primitívségért cserébe
negyven év elteltével minden funkciója tökéletesen működik!
Ráadásul teljesen átlátható! Itt megnyomom, ott elmozdul, amott forogni kezd.
Ráadásul könnyen járnak a gombjai, ami mondjuk egy Tesla Pluto-ról nem mondható el.

 

 

 

HiFi-ről szó sincs, de teljesen normálisan szól.

 

Kapcsoló a mechanikán.

 

 

Összerakás közben szétesett.

 

 

No nem azért, mintha hiányozna belőle valami.
A tüskéket a magnó teteje tartja rajta a tengelyükön.
Tulajdonképpen miért ne? Ki használja fedél nélkül a magnót?
Ráadásul ugye csak akkor esik le, ha még fejjel lefelé is fordítom!

 

 

Szép matrica.

 

 

Büszke Geloso embléma.

 

 

 

Volt a dobozban egy meglepi is.
Ezt nem adtam vissza, hanem gonoszul elpusztítottam szegénykét...

 

 

Mivel megvolt a magnó gyári papírja, a szkenner meg úgyis
épp itt volt az asztalon, így hát megörökítettem.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.