Multiméter
(amatőr gyártmány)

Panorámafotó a szobám sarkáról.
Nem panaszkodom (de), van miből választanom!

 

 

A bal oldali iPAQ majd később jön, most az amatőr készítésű multiméterbe nézünk bele.
Ha már itt tartunk! Vajon mi vitt rá egy embert, hogy házilag készítsen multimétert?
Ehhez mindössze annyi is elég volt, hogy nem lehetett kapni a boltban.

 

 

Felül a méréshatár váltó kapcsolók, lent a három színes az üzemmód váltó.
Balra lent a bemeneti banánhüvelyek, felettük egy antenna csatlakozó aljzat.
Utóbbi sehogy sem illik egy multiméter bemenetéhez, valószínűleg azon egyszerű
okkal van ott, hogy nem lehetett a boltban BNC csatlakozó aljzatot kapni.

 

 

Oldalnézet.
Az iPAQ nagyon erőlködik, de akkor sem ő jön!

 

 

Hátulnézet. Igen érdekes a hálózati csatlakozás megoldása.
Kilóg a két tüske a készülék hátuljából, amire rá kell dugni a borotvazsinórt!
Ennek legvalószínűbb oka, hogy nem lehetett borotvazsinórhoz való aljzatot kapni.
Aztán elgondolkodtató még az is, hogy miért a készülék hátulján van a hálózati kapcsoló?
Persze értem én, szinte hallom amint mondod: Géza! Kritizáld a saját konstrukciódat!

 

 

A készülék alja.
Mondhatnánk, hogy nincs itt semmi érdekes, de azért van.

 

 

Egyrészt a felragasztott gumilábak simán elsétáltak a helyükről.

 

 

Másrészt a felhasznált másik két gumiláb is "van valahonnan".
A bal oldalin látszik egy bemarás, ami a jelenlegi felhasználásnál teljesen felesleges.
Szóval az úgy volt, hogy nem lehetett a boltban gumilábat kapni.
Gumiláb címszó alatt a "WC gumiláb" futott, ami hajlamos volt a szétmállásra.

 

 

A doboz oldalán némi feszegetés nyomai látszanak.
Ennek vajon mi értelme volt? Jól látszanak a dobozt összetartó csavarok!

 

 

Igazi szocializmusbéli kézzel rajzolt mintázatú amatőr nyáklap!

 

 

A feliratozás el van csúszva, viszont van!

 

 

A lyukon át az offsetet lehet nullázni.
No de mi az az offset? És vajon miért kell nullázni?


   Egy egyenáramú erősítő ki és bemenetének nulla potenciálon illik lennie. Vagyis ideális esetben erősítendő feszültség nélkül sem a kimeneten, sem a bemeneten nem mérhető semmiféle feszültség! Ha mégis, akkor azt offset hibának hívjuk. Tehát az offset hiba az alapértéktől (nulla) való eltérést jelenti.
  
De miért is baj ez az offset hiba? Tegyük fel a kimeneten nulla feszültség van, a bemenet viszont 1 voltnyi offset hibafeszültség. Az erősítő erősítése legyen mondjuk egyszeres. A kimenetre kötött műszer nem mutat semmit.
  
Gondolhatnánk jó ez így, de nem jó! Ha a bemenetet rövidre zárjuk,  vagyis nulla feszültséget mérünk, akkor a kimeneten egy volt feszültség lesz, mégpedig anélkül, hogy a bemenetre feszültséget adtunk volna!
  
Magyarul a semmi (szakadás) és a nulla (rövidzár) közötti bemeneti 1 voltos offset hibafeszültség megjelent az erősítő kimenetén mint mérési hiba. Az offset nullázó potméterekkel kell az erősítő bemenetét, majd kimenetét nullára állítani.


A panelszélén kialakított kivezetések vannak az áramkör többi része felé.
Ez a részlet a készülék hátulján található, a többi elektronika pedig a készülék eleje felé.
Majd megnézzük, hogy az én konstrukcióim mennyire átgondoltak...

 

 

Szépen be van lakva a doboz, csak javítani ne kelljen!
Balra a fekete kocka egy komplett digitális mérőműszer, erre épül az egész konstrukció.
Ezt a részt is meg lehetett építeni házilag, csak nem lehetett kapni hozzá a boltban semmit...

 

 

Ezzel a csatlakozóval kapcsolódik a digitális mérőmű az analóg részekhez.

 

 

A tápegység.
Hátul kék szűrő kondik, a panel alatt trafó.
Az árnyékoló vaslemezen háromlábú feszültségstabilizátorok.

 

 

A tápegység panelja nincs túlbonyolítva.
Persze érthető, hiszen nincs itt semmi alkatrész.
Akkor viszont minek a sok csatlakozási lehetőség a panel bal oldalán?

 

 

Konkrétan ezek itt-e!

 

 

A panel festése hagyott maga után némi kívánnivalót.
A sav simán átment a festéken!

 

 

Ennek a kondenzátornak (a konstruktőr szerint) kiemelt szerepe van.
Ezen keresztül jut be a mérendő váltakozófeszültség a műszerbe.

 

 

A digitális mérőművet készítette a Datel Systems INC.

 

 

Az elmaradhatatlan Isostat kapcsolók.
Persze nem is lehetett mást kapni a boltban...

 

 

Paneldarabka a trafó tetején.

 

 

Az analóg panel alkatrész oldala.

 

 

A két nyomtatott áramköri lapot egy hosszú csavar tartja össze egy alumínium
távtartó cső közbeiktatásával. Abból dolgoztunk, amihez hozzáfértünk!
Sokkal jobb dolog dobozban turkálni, mint folyton vasdarabokat fúrni
reszelni, ezért én mindenből kiszereltem az összetartó elemeket.

 

 

Trimmer potenciométer. Ezeknél az alkatrészeknél egy dolog volt teljesen biztos,
mégpedig az, hogyha az egyik típushoz terveztük a nyáklapot, akkor csakis
a másik típust lehetett kapni a megadott értékben az egész városban!

 

 

Ugye milyen fura, hogy így kiáll a borotvazsinór csatlakozója?
Életveszélyes, mert bele lehet tapizni a 230-ba ha nem dugom rá teljesen a csatlakozót.

 

 

Hiába adtam neki áramot, hiába kapcsoltam be, nem működött.
Mégpedig azért nem, mert ez a biztosíték nem ebbe a foglalatba való!

 

 

Egyszerűen rövidebb öt milliméterrel a szabvány méretnél!
Azért sikerült középre igazítanom, hogy mindkét széle érintkezzen.
Először működött, aztán megint nem. A hálózati kapcsoló körül kontaktos valami.
Majd az új gazdája meghegeszti magának!

 

 

Ide tettem a HF generátorom mellé a fotóállványt, hogy a kezem ügyében legyen.
Akkor kell ha sötétebb dolgot fényképezek, mert be szokott mozdulni a kezem.
A fotó jobb sarkában az a kerek izé a miniatűr tripod állványmenete.
Elsőre nem is venni észre, és nem is szoktam elsőre megtalálni.
Csak morgok, hogy hol a csudában van már megint?

 

 

Elővettem egy pontosnak mondható értékű ellenállást.

 

 

És igen! A műszer pontosan mér!

 

 

A nulla is beáll magától.

 

 

Az hogy az üzemmód váltó mindhárom kapcsolóját egyszerre be lehet nyomni,
az elgondolkodtatott. Ellenben nem akadályozott meg a műszer rendeltetésszerű használatában.
Remélem jó helye lesz az új gazdájánál, jópofa műszer csak nekem nincs rá szükségem.
Ej! Ha 30 évvel ezelőtt lett volna egy ilyenem? De nem volt!
Majd egyszer megnézzük, hogy
milyenem volt...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.