Kétsugarasító adapter oszcilloszkóphoz
(amatőr gyártmány)

Na mit tojt nekem a maci?

Tojta a fenét tojta!
Hevert itt már régóta.
Mondanám hogy árván,
De minap estem át a párján!

 

 

Ez egy oszcilloszkóphoz való, házi gyártmányú kétsugarasító.
Amatőr munkának kifejezetten szép. Csillog villog, alig tudtam lefényképezni!
Arra való, hogy egyszerre két jelalakot tudjunk megfigyelni az oszcilloszkóp ernyőjén.

 

 

A műszerelőlapok nyelve márpedig angol.
Persze nem tudok angolul, de az orosz tudásomhoz képest pedig de!

 

 

Két különálló bemenete van a szokásos oszcilloszkóp gombokkal:

DC   - egyenáramú bemenet
GND   - rövidre (földre) zárja a bemenetet
AC   - leválasztja az egyenszintet a bemenetről
0 / 10 / 20 dB   - jelszint osztó kapcsolók

A két "position" forgatógomb a két vonal függőleges pozícióját szabályozza.

 

 

Az egyes gomb az egyes, a kettes pedig a kettes csatornát kapcsolja a kimenetre.
Az "ALT" gomb felváltva kapcsolja a kimenetre a két csatorna jelét.
A "CHOPPED" pedig megszaggatva teszi a kimenetre a két jelet.
Az "alternate" a gyors jelek vizsgálatához való, a "chopped" pedig a lassúakéhoz.
Hogy milyen sebességgel kapcsol vagy szaggat, azt a "FREQ" gombbal tudjuk beállítani.
Jobbra fent a piros a hálózati kapcsoló, felette a pici piros pedig a power LED.

 

 

 

Ha nem szakadt volna le a kis tárcsa, le lehetne róla olvasni a kapcsolófrekvenciát.

 

 

Szép doboz, masszív felépítmény, felesleges hűtőlyukak.
Szerintem ebben a műszerben semmi sem melegszik.

 

 

A kép fejjel lefelé van, a hátlap puritán, a borotvazsinór aljzata meg...
Én szoktam rakni hátulra valami bővítő csatlakozót, aminek a funkcióját aztán elfelejtem...
Annyit pofázok, kénytelen leszek legközelebb egy általam épített valamit szétszedni!

 

 

A készülék alja.
A csavarokról már túl sokat írtam, jöjjenek most a vesszőparipa gumilábak!

 

 

Már említettem, gumiláb címszó alatt csak a WC ülőkére való feketét lehetett kapni.
Hiánypótlásképp ez a gumiláb filcből van.

 

 

Kifejezetten szép műszer, átlátható szerelés, minden a helyén van!

 

 

A panelen szépen sorban vannak az alkatrészek, a csatlakozópontok feliratozva.
Legközelebb meglátjuk, mit alkottam én.

 

 

Még kis tüskék is vannak a panelbe forrasztva a vezetékeknek.

 

 

A tápegység egyszerű, átlátható.
Ha nem is sok, de van hűtés a stabilizátorokon.

 

 

A hálózati kapcsoló csak az egyik ágat kapcsolja.
Tulajdonképpen jól van ez így, de csak az első áramütésig!
Ezt persze csak azért írtam, mert hagy kössek már bele valamibe...

 

 

Szokásos Isostat kapcsolósor.
A szocialista alkatrész kereskedelem szépsége, hogy olyan nincs ami kéne!
A két pozíciószabályozó potméter hátulról nézve (ha nem is látszik jól de) kapcsolós.
Bezzeg ha kapcsolós hátú potmétert akart venni az ember? Akkor az égen földön nem volt!

 

 

Szép és átlátható.
Kezdek félni, mi lesz ha belenézünk a jelgenerátoromba...

 

 

A power LED előtét ellenállása.

 

 

A bemeneti osztó alkatrészei.
Mondhatnám hogy szedett-vedett (mert hát az), de abból alkottunk ami volt a boltban.

 

 

A hálózati trafó.
Említésre méltó a biztosítékfoglalat alatti
lemezdarabka, ami egy házilagos készítésű borotvazsinór csatlakozó.

 

 

Nálunk járt Besenyő Pista bácsi.
Meggyőzte apukámat, hogy ő lesz a legtöbbet ülve alvó ember.

 

 

Már megint elő kellett venni a pákát.
Hogy elszoktam tőle, pedig régebben mindig ment.
Ha nem kattogott benne a hőfokszabályzó, szinte hiányzott!

 

 

A trafó picit billeg a helyén.
Addig addig billegett, míg letörött az egyik drótja a panelről.
Majdnem odaért a csatlakozótüskéhez, de azért inkább belekötöttem egy drótdarabkát.
Ma ilyen kötözködős napom van...

 

 

Már világít is a power LED!

 

 

A 7476-os IC-ben két master-slave J-K flip-flop van.
Aki nem hiszi, járjon utána, illetve tekintse meg az IC adatlapját.

 

 

A 74132-es IC-ben pedig négy darab Schmitt trigger van.
No de mi is az a Schmitt trigger?


   A digitális integrált áramkörök két különböző szintet képesek megkülönböztetni. Igen és nem. Az igennek és a nemnek bizonyos tűrésen belüli feszültségek vannak megfeleltetve. Egy bizonyos feszültségszintig nem, azután jön egy holtzóna, majd pedig az igen tartománya.
  
Ez így leírva sokkal szebben hangzik, mint ahogyan azt egy oszcilloszkóp ernyőjén látnánk. A leírtak alapján azt képzelhetnénk, hogy hol fent van a vonal, hol meg lent. Ehhez képest a jelalakoknak igenis van fel és lefutása, valamint az alakjuk az elvárt négyszöghöz képest mindenféle egzotikus formát vesz fel.
  
Ha mégis határozott gyors fel és lefutású jelekre lenne szükségünk, akkor jön a Schmitt trigger, és mindenféle undok bemeneti jelekből határozott formát varázsol. Például jön a bemenetre egy szabályos szinusz hullám, amiből a Schmitt trigger precízen és határozottan, további digitális áramkörök által jól feldolgozhatóan szögletes jelet varázsol.


Hogy lássuk mire is használható a kétsugarasító, kell egy oszcilloszkóp.
A felsőt választom (mert az van felül), meg az alsóban eleve benne van a kétsugarasító.

 

 

Szükségem volna egy BNC banándugó átalakítóra.
Levittem egy fél köbméter kábelt a pincébe, de még így is találtam!

 

 

Alternate
Látszik, hogy a két különböző jelalakot felváltva teszi ki a műszer a képernyőre.
(nem így kell használni, csak a fotó miatt állítottam be így)

 

 

Chopped
Olyan gyorsan kapcsolgat (vesz mintát a jelből), hogy a két jelet egyszerre látjuk.
A mért jelek a hangfrekvenciás jelgenerátoromból származnak.
A felső a szinusz kimenet, az alsó a szinkron négyszög.

 

 

A műszerzsinórjaim alapvetően nem banándugósak, ezért hátulról mentem be a műszerbe.

 

 

Gondoltam készítek egy videót is.

 

 

 

Először tekergetem a pozíció gombokat a kétsugarasító adapteren,
aztán pedig váltogatom a jelalakokat a generátoron.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.