Keverőpult
(találtam a járdán)

A barna vászonkötésben egy lengyel UWERTURA orsós sztereó magnó van.
Pár éve vettem s ide letettem. Rendes kis gép, nem megy ez innen sehova.
A fekete táskában egy 486-os laptop van. Ez is itt van már pár éve.
A nagy zöld panel (mai értekezésem tárgya) pedig egy keverőpult.
Időnként kizuhan a szoba közepére, mint halott a gardróbból.

Hogy honnan szedem én össze ezeket a bontani való csuda dolgokat?
Ezt a házi készítésű keverőpultot például a járdán találtam.
Hogy te miért nem találsz ilyesmiket?
Mert nem figyelsz!

ViSys által készített fém gép...
De vajon hogyan kerülnek ezek a dolgok a járdára?
Megy egy ember, visz magával egy fél keverőpultot, majd egyszer csak lerakja?
Vagy véletlenül ejtette el valaki, mint vadász a vadat?

Már eleve nem hagyhattam ott a földön ezen a szép csatlakozók miatt!
Csillognak villognak, feltámasztják bennem a szarkaösztönt...

Ráadásnak itt van ez a rengeteg tolópotméter.
Mekkora nagy szám volt a tolópotméter a 80-a években!
Én is szereztem három darabot, erősítő is került a gombok mögé.
Persze az ember gyorsan megbánja a tolópotit, például mindjárt beépítéskor.
A forgópotihoz való kerek lyuk azonnal kész, de 10 centi hosszon 3 millis rést reszelni?

TL082-es kettős, FET bemenetű műveleti erősítő, foglalatostul megy a gyűjteménybe.

TL071, ez is mint az előző, csak ez szimpla és kiszajú.

Két erősen eltérő kivitelű trimmer közé szorult egy kondenzátor.

A panel forrasztási oldala hagy maga után némi kívánnivalót!

Ahhoz képest hogy ez egy nyáklap, szóval ez egy dróttenger!
Nem nevezném a panel tervezését átgondoltnak...

Mondjuk a maratás sem lett szép.
Jól látszik, hogy a vezetősávok ónnal való befuttatása sikertelennek bizonyult.

A felhasznált potméterekbe nem szabad hosszú csavart tekerni.
Hogy a hosszú csavar ne legyen olyan hosszú, mindjárt két anyával lett megrövidítve.
Nem egy elegáns megoldás, persze az egész keverőpult eleve hogy néz ki...

Hosszú percekig tologattam a panelen a pákát, mire elfogytak róla a drótok.

Kiszedtem a tolópotikat is, hátha egyszer...

Minden mást is kiszedtem a panelből,
és nem csak ebből, ha már egyszer bekapcsoltam a pákát...

Újabb szép doboz, telis tele szép színes alkatrészekkel.
A kép alján az látszik, hogy a lábam már nem fér be az asztal alá.
Azért nem fér be, mert ott lakik a magnógyűjteményem. Meg máshol is...