Táskarádió
(meglátni és megszeretni, akarom mondani megszerezni, egy pillanat és 200 forint műve volt)

Távolról nézve azt hittem egy VEF. Mentségemre szolgáljon elég vaksi vagyok.
Közelebb menve láttam hogy ez egy igen szép rádió, no persze a VEF sem csúnya!
Gondoltam elhozom ha sikerül lealkudni az árát 500 forintra, de eleve 200-ért adták...
Na most őszintén! Ott lehetett hagyni? Ugye hogy nem!

 

 

Vagy ez a neve, vagy talált a tulaj egy szép matricát.
Egyszer az egyik ipari tanuló azt mondta, van egy orosz kisrádiója ami sztereó.
Persze mi nem hittük el neki, ezért behozta megmutatni.
Egy Selga zsebrádió volt, a Selga helyén "STEREO" felirattal.

 

 

Ez kifejezetten szép arc egy rádiónak.
A piros gombocska meg valahogy külön feldobja az előlapot!

 

 

A skála gyönyörű, a szivárvány minden színében pompázik!
A szokásos hosszú és középhullám, három rövidhullám, nyugati URH,
légiforgalmi sáv, és közcélú szolgáltatások (yard, mentők, tűzoltók, taxi...) sávja.

 

 

Ugyan itt csak két rövidhullámot ír, de az MB (vagyis a halászsáv) is rövidhullám.

 

 

Megszokott hangszín és hangerő gombok, körülöttük a szokásos kosszal.

 

 

A piros gombocska a skálavilágítást kapcsolja be.

 

 

A készülék füle ferde. Valószínűleg azért dőlt el, mert valami nehezet tároltak a rádión.
Ezek a rádiók lomtalanításkor, vagy családi örökségként kerülnek elő.
A fiatalok nem tudják értékelni az ilyesmit, hát kidobják.
Így kerül a papa szeme fénye a kukáspiacra.

 

 

Az antennának már csak a csonkja van meg.

 

 

Oldalnézet. A varrás azt jelenti, hogy a rádió doboza műbőrből van.
Persze a műbőr magában nem állna meg, ezért a doboz alapjaiban véve farostlemez.

 

 

Külső fejhallgató és antennacsatlakozó.
Az AFC-t ki-be lehet kapcsolni. De minek van ott az AC-DC átkapcsoló?

 

 

Pont olyan az alja mint a minap bemutatott másik bőrtokos táskarádiónak.
A készülék lába egyben a hátlapot tartó fülecske bőrszíját is rögzíti.
De vajon mi a csudának van odaírva matricán hogy KB10?
Mi az hogy KB? Miért nem mondják meg pontosan?

 

 

A készülék hátulja.

 

 

A rádióval vehető hullámsávok leírása.

 

 

Ne piszkálj bele, vidd hozzáértő szakemberhez.
Most akkor vagy jó helyen van, vagy kit érdekelnek a hülye feliratok...

 

 

A fehér felirat azt mondja, hogy megy ez 220-ról is.
Az alig látható felirat pedig azt mondja, hogy ez a rádió Japánban készült.
Semmi SONY vagy AKAI, csak úgy egyszerűen MADE IN JAPAN.

 

 

A hátlapot, illetve elemtartó fedelet hétköznapi ruha patent tartja.
A balra látható lyukon jött ki eredetileg a készülék hálózati zsinórja.

 

 

Homályos homályos...
Azért se szedem le megint a polcról!
Az itt nem látható csavar tartaná a hátlap felső felét.

 

 

Azért lenne ott a csavar, hogy a hátlapnak csak az alsó része nyíljon ki.
Gondolom itt lehetett a hatszögletű távtartókra csavarozva a teleptartó, meg
a tápegység. De most nincs itt semmi. Sebaj! Hiszen úgy is csak dísznek vettem...

 

 

Alumínium keretre csavarozott valószínűtlenül nagyméretű nyomtatott áramköri lap.
Nem lacafacáztak a japcsik, mindent rászórtak egyetlen panelre.

 

 

A nyomógombos hullámváltó hátulról.
Az URH sávok jók, a többi merő egy recsegés ropogás!
A kontaktspray meg pont annyit ért mint döglött macskának a ráolvasás...

 

 

A Sonata rádióban 20 centis a ferritrúd de az semmi...
Ebben a rádióban mindjárt kettő van!

 

 

Balra a hangerő, jobbra a hangszín, fent középen meg az egyik forgókondi.
Mégpedig azért az egyik, mert nézzük csak meg a következő képet!

 

 

Ebben a rádióban két teljesen különálló forgókondenzátor van!
Ilyet se nagyon láttam még...

 

 

Az AM és az FM KF-ek tömbje nem mutat semmi érdekeset.

 

 

A hangfrekvenciás végfokozat is hagyományos push-pull felépítésű

 

 

Egész jó kép az antenna csonkjáról.

 

 

A csatlakozók a műanyag díszlapocskára vannak csavarozva.
A kapcsolók viszont közvetlenül a farostlemezre.

 

 

Vastag barna kábel csokival.
Talán póthangszóró csatlakozás lehet?

 

 

A gombok kissé koszosak, gondoltam megfürdetem őket.
Mondom csak gondoltam hogy megfürdetem őket!

 

 

Leforrasztottam a kék kábelt. Jó dolog ez a fényképezés!
Már többször "visszalapoztam" összeszereléskor, hogy mi hol volt.

 

 

Gondoltam kiveszem a rádiót a dobozból, de nem engedték a drótok.
Ha csak eddig jön, akkor csak ennyire nézünk bele.
A hangszóró viszonylag pici.
De mi az ott jobbra?

 

 

Csak nem magassugárzó? Egy frászt! Az a hálózati trafó.
Ott a rádió oldalán az átkapcsoló, hátul a felirat, belül a vastag kábel, én meg nézek hülyén...

 

 

Néhány alkatrésznek már csak itt volt hely.
Ez amúgy bevett szokás. Persze minősíti a konstruktőr munkáját.
Egyes gépekben mondhatni tökéletes rend van, míg másokban eluralkodott a káosz.

 

 

Lőttem vagy tíz képet a kivilágított skáláról, még ez lett a legjobb.
De még ezzel is csaltam kicsit, kellett neki egy kis sötétítés.
Így is inkább becsillanásnak látszik mint világításnak...

 

 

Ezek itt a falról lógó kábeleim.
Mennyi van belőlük? Pedig marokszám hordtam le őket a pincébe...
A minap kivégzett számológép hálózati kábele kell, amit lazán behajítottam a sarokba.

 

 

Megvan! Be is kötöttem.

 

 

 

Szól a rádió...
Meglepően jó az URH vétele, pedig nincs is rajta antenna csak az a kis csonk!

 

 

Belehajtogattam a zsinórt a rádióba.

 

 

Eddig a cserépkályha előtt ült, de nemsokára itt a fűtési szezon.

 

 

Ha azt a műszert megjavítanám és visszaadnám a gazdájának, lenne helye a rádiónak.
(persze az úgy van, hogy most a műszer ül a cserépkályha előtt)

 

 

Felraktam ezt a rádiót, levettem a szonátát.
Hogy a szonáta tegnap volt? Akkor ennyit mára a helyes időrendi sorrendről...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.