Iskolai Taneszközök Gyára által készített oktató műszer
(iskolai bemutató eszköz)

A maga nemében persze szép, de alapjaiban véve inkább esetlennek mondanám.
Olyan "nem baj kisfiam, a következő majd jobban sikerül" hangulata van.
Persze ez a műszer nem holmi szépségről szól, hanem az oktatásról.
Annyit kell tudnia, hogy a hátsó padból is jól látható legyen.
Kétezer forintba került, ami nem egy nagy összeg...

 

 

Rendelésre vettem nem magamnak. Egy hét múlva is ott volt a piacon, hát elhoztam.
Az iskolákban egyre kevesebb a fizikaoktatás, minek akkor bemutató eszköz?
Így került ez a műszer az utcára. A lomos boltosnak szerencséje volt,
épp ott állt a szemetes konténer mellett, mikor kihordták
a gyerekek cakk pakk az egész fizika szertárat!
Nem kapkodtam el e műszer bemutatóját, még valamikor a nyáron vettem.
Hol itt, hol meg ott tűnt fel a lakásban, végül ide kucorodott.
Nálunk a tárgyak idővel beépülnek a mindennapokba.
Először persze fura egy faláda a könyveken,
de aztán hozzászokik az ember...
Végül még hiányozni fog!

 

 

Ez egy nemrég szétszedett videójáték panelje. Az jutott eszembe, mi lenne ha
a videómodulátort megkerülve rákötném a TV tuner videó bemenetére?
Aztán sutba dobtam a gondolatot, a panelt meg ide a sarokba...

 

 

Gondoltam szép fehér háttér előtt fogom lefényképezni.
Hát, majdnem sikerült...

 

 

Egy csomó csavar látszik felülről.
Egészen pontosan egy csomó, és négy csavar.

 

 

Kis por biztosan tőlünk is van, de jórészt már ilyen koszosan érkezett.

 

 

A pici táblácskák éle sarka nincs letörve, kifejezetten csálén vannak szegecselve.

 

 

Hatalmas nullázó gomb lóg ki a műszer oldalából.

 

 

A műszerbe hátulról is bele lehet látni, mert a hátlapja is üvegből van.
Persze hátulról nem látszik a mutató, de nem is ez a lényeg.
A műszer nem csak voltmérésre szolgál, hanem
magának a műszernek is bemutatója.

 

 

A készülék alja. Érdekes, hogy csak két műszercsavar van bekötve.

 

 

Közelebbről nézve sincs bekötve a bal oldali csatlakozó, és nem is volt soha!
Mindenesetre furcsa...

 

 

Ezt hívták népnevén WC gumilábnak.
Mindenre ilyet szereltek kezdetben, hiszen csak ezt lehetett kapni a boltban.

 

 

Megfelelő csavarhúzót választottam a csavarhoz.
Ez fontos, mert ha nem jó a csavarhúzó köszörülése, szétgyilkolja a csavarfejet!

 

 

 

Kivettem a két üveglapot.

 

 

Nem tartotta őket semmi más, csak a doboz teteje.

 

 

Depréz rendszerű mérőműszer különösen hülye szögből fotózva.

 

 

 

A mágnes lötyög, mert nincs meghúzva a tartócsavarja.

 

 

Az egyik oldalra 209 van írva.

 

 

A másikra meg 70.
A 209 a műszer sorozatszáma, a 70 pedig a műszer fedelének a száma.
Ezek fontos dolgok, ha a kor nálunk jellemző technikai színvonalán kellett valamit összeszerelni!
Nem gép gyártott azonos, egymással teljesen csereszabatos alkatrészeket, hanem emberek készítették
az összes alkatelemet, amiben minden benne volt. A Népszabadság vezércikkétől kedve,
a főnök reggeli morgásán át, a fiókból sutyiban bedobott két felesig bezárólag.
Ha nem voltak összeszámozva az alkatrészek, akkor nem lehetett
őket összecsavarozni, mert nem illeszkedtek egymáshoz!

 

 

Csillog villog a két üveglap, nem tudtam megállni, elmostam őket.

 

 

Már majdnem előkerült a vizes szivacs...

 

 

Aztán inkább csak a porecsettel serénykedtem.
Pár tüsszentés után rájöttem, a szivaccsal mégiscsak jobban jártam volna...

 

 

Tulajdonképpen szép. Én ha megtartanám, szétszedném elemi
darabjaira, és korhűség ide vagy oda, kiigazítanám a dobozát.
A falapok élének letörése szerintem sokat dobna a külalakon!

 

 

Alul a betűk sablonnal és festékszóróval készültek, a skála viszont kézi!
1962-ben készült, és mint már említettem, ő a 209. darab.

 

 

Nem csak porosodott a polcon, de használták is! Ez jól látszik a mutató görbületein.
A mutató összesodort alumínium fóliából van, ez könnyű és erős.
Az előbb említettem a megfelelő csavarhúzót.
Látszik a csavaron miről beszélek...

 

 

A mutató görbületét valaki ügyetlenül próbálta kiegyenesíteni.
Lehet hogy egyenes lett, de közben összenyomta az alumínium csövecskét.
Az összenyomott cső persze legközelebb már sokkal kevesebbtől is el fog görbülni...

 

 

A nullázó gomb mechanikája kicsit "tank", de a tanárok mindent tönkretudnak tenni!
Ezt apukámtól tudom, aki a Tanért szervizben dolgozott.

 

 

A mérőmű szemből nézve. Mint mondottam volt ez azért jó, mert a műszert is lehet
vele tanítani a gyerekeknek. Balra a rugóformára tekert fehér vezeték
végén a műszer érzékenységét beállító sönt látható.

 

 

Itt meg jobbra van, vagyis megfordítottam a műszert.
Hátulról is majdnem ugyanolyan mint elölről, csak itt nincs mutató.

 

 

A zöld henger egy ellenállás.
A fekete Negró cukor egy un. cuprox (rézoxid) egyenirányító, Tanértes nevén cserebogár.

 

 

Ezen a képen úgy néz ki, mintha nem volna mutatója a műszernek.
Persze nem szedtem ki a mutatót, mindössze azért nem látszik mert épp mozog.

 

 

 

Rákötöttem az erősítőm kimenetére.
Szerintem túlzás kivezérlés-jelzőnek egy ekkora műszer.

 

 

Kerestem egy méretes papírdobozt, melyben biztonsággal odaér az új gazdájához.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.