Sonata 201 táskarádió
(épp ott volt a polcon)

Szép kis rádió. Jó, akkor nem is olyan kicsi. Persze ez nem zseb, hanem táskarádió. Pont ott volt a polcon, ahová a papírdobozos táskarádiót tettem, gondoltam essen túl ez is a szétszedésen.
Azt kell mondjam, ez a rádió egyszerűen túl szép ahhoz, hogy orosz legyen! Pedig orosz...
Szép (és érthető) neve van.
Van neki hangszínszabályozója. (magas vágó)
A skálaüveg (műanyag) is szokatlanul szép. Hosszú közép és négy rövidhullám.
A sávváltó gombok talán kicsit szögletesek, de a matt ezüst alapon króm feliratok az bizony nagyon ott van! Nem szidhatok mindig mindent, ma ilyen ömlengős napot tartok...
Oldalról semmi különös, talán csak a hordfül krómbetétje. Persze nem krómból van, csak krómozott. Viszont nem betét, hanem tömör fém. Viszont a rádió súlya két kiló!
Hátul ezek a csíkok szépek, cserébe minden kosz benne marad. Csak belekötök valamibe!
A teleptartó fedele púpos, remélem nem az elem nőtt ki belőle!
Szép nagy csavar, ez tartja a rádió hátulját.
Meg ez a másik is, ami le volt plombálva. De akkor minek az előző szépfejű?
Szép a gyártó vállalat jele is.
Két zsebtelepről üzemel.
Illetve az elemtartónak 9 voltos elem csatlakozója van. Ha kivesszük, betehetünk a két zsebtelep helyett egy 9 voltosat.
De mi lehetett az eredeti koncepció? Ha elrohad nagy elemtartó, attól még használható maradjon a rádió?

 

 

Recseg ropog az egész!
Az orosz potméter és az Isostat nyomógombsor nem a legsikeresebb párosítás.

 

 

Nem akart lejönni a hátlap. Még mielőtt nagyobb kárt okoztam volna eszembe jutott, hogy az antennáról le kell tekerni a gombját. Onnan tudom, hogy évekig ilyen rádiónk volt a konyhában. Előtte meg egy Orionton, majd szedek szét olyat is.
Azt hittem, hogy a gomb van elferdülve, de a potméter tengelye volt ferde.
Ritka példás felépítésű rádió! Különös érzés belenézni valamibe, ami normálisan meg van csinálva!
A teljes készüléket végigérő, 20 centi hosszúságú ferritrúd van benne.
Biztos volt rá valami okom, hogy külön is lefényképeztem.
Ez a modulátor és a keverő panel.

 

 

Megmasszírozom a gombokat miután kaptak egy kis kontaktsprayt.

 

 

De nézzük csak tovább. Ha rákattintasz a képre, akkor láthatod, hogy a tekercsek csévetestei be vannak számozva.
Gyönyörű légforgója van a rádiónak!
Szép forma porcelán trimmer de nem ez a lényeg, hanem az ami a trimmer alatt van. A rádió ezen panelja üvegszálas! Ócska, könnyen törő bakelit a szokás, nem masszív üvegszálas!
A kis tekercs a rövidhullámoké, mert ott is használja a rádió a ferritantennát. Érdekes hogy ez a középső tekercs, sem a kapcsolási, sem a hangolóelemeket bemutató rajzon nem szerepel.
A KF és a HF fokozatok külön panelen vannak.
Hogy pontosan miért is jó ha az elkókon műanyag szoknya van, arra még nem jöttem rá.
A hangszóró szép nagy, no nem mintha mások spórolnának a hangszóró méretével...
A rádió egyben marad mikor kiveszem a dobozából.
Mégpedig azért, mert a panelek egy kerethez vannak erősítve.
Most kapaszkodj meg. Ennek a táskarádiónak belül alumínium öntvény váza van!
A hangszóró test lába hozzá van kötve egy csavaron keresztül az előlaphoz. De mégis minek?
Azért, mert az előlap fémből van! Fémből van, és csavarok tartják!
A rádiót a műanyag kávához ez a négy darab csavar rögzíti.
Levettem a díszlapot ami a skálát tartja.
Ez is alumínium öntvényből van!
Mint az előbb láthattuk az egész rádiót négy csavar tarja a dobozban, ezek a csavarok kilencen viszont azért vannak, hogy a skálaüveget tartó alumínium öntvény keretet rögzítsék.
A díszrács nem egy darabból van, hanem kettőből. Külön a rács, és külön a rögzítő keret.
A hangszórót rögzítő egyik csavart sajnos csak így sikerült kinyitnom. Túl erősen tartott a csavart kiforgás ellen rögzítő festék, ellenben a csavart a készülékházba süllyesztett hatlapfeje nem tartotta meg.
A membrántól jövő hajlékony kábelnek gumírozott felfüggesztése van.
A hangszóró előtti díszrács, és az őt tartó keret.
A díszrácson hangszóróselyem is van, ezen ugyanis a díszrács lyukaival ellentétben nem megy át a fröccsenő víz.
Ez a díszrács mindössze díszrács szerepet tölt be. Amúgy nem is rács, csak úgy néz ki mert csíkos. Volt mögötte egy műanyag lap, aminek semmi szerepét nem találtam. Mondjuk távtartó. (?)
Ez a láthatóan orosz csavar esett ki a rádióból. Kettes. Sehol a gépben nem lötyög semmi, nem tudtam hová visszatekerni.
A KF panelen mérőpontok vannak kialakítva.
A KF tekercsek árnyékoló serlegei ezüstözött dróttal össze vannak kötve. A KF tekercsek vasmagjai vastagon le vannak öntve méhviasszal. A ferrit mellett látszik egy fekete rúd. Az bizony egy darabka árnyékolt kábel, az viszi az antennajelet 10 centivel odébb a rádiórészhez.
A meghajtó és a kimenőtrafó szokatlanul nagy, a végtranyókról nem is beszélve! Nem különösebben hangos a rádió, mindössze 0,3 Wattos a végfok.
Úgy szokták a hosszúhullámú tekercset készíteni, hogy több sorban van tekercselve. Itt teljes hosszában egy sorban van.
Hőőő! Hogyhogy nincs árnyékoló serleg alatt a demodulátor dióda?
A rádióban ugyan alig van némi drót, az viszont kivarrott kábelkorbács formájában található.
Cérnával oda van varrva a drót az öntvény vázhoz.
Két plusz kifeszített skálahúr, hogy a skálamutató másik vége ne lötyögjön.
A skálamutató mögött található csillogó valami fémből van, mint ahogy a skálahúrt takaró keret is.
A potméter tengelye el volt ferdülve. Nem nagyon, de azért jól láthatóan kóválygott a gomb. Gondoltam kiegyenesítem. Erre tőből letörött a tengely. Hogy mondják az kultúráltan hogy a jó k*rv* anyádat? Őőő, izé, kultúráltan sehogy...
A mutató szépen össze van dolgozva a skálahúrral.
Kell keresnem egy 10k b típusú (azaz logaritmikus) orosz kapcsolós potmétert.
Addig is míg kedvem támad leszedni a potis dobozt a polcról, gondoltam elmosogatom a rádió alkatrészeit. A rádió kipróbálása közben meghallottam, hogy éppen kabaré műsor van. A jobbról belógó kombinált fogóval fogattam oda a csúszkát a szénpályához hogy szóljon a rádió míg mosogatok.

 

 

Szól ez kérem így is!

 

 

Ezeket már el is mostam.
Jöjjön akkor a potis doboz.
Ritkán fordul elő, hogy amit keresek, az a dobozban felül van. Most sem így történt...
Ügyes voltam, és a megtalált potmétert nem szórtam vissza a dobozba. Csak azért mondom, mert nem mindig így történik...
Ez egy pont ugyanolyan potméter mint ami a rádióban van. Persze nem pontosan olyan, hiszen ami a rádióban van annak le van törve a tengelye. Cserébe ennek meg nem működik a kapcsolója...
De sebaj, csináltam a két beteg potiból egy működőt.

 

 

Most már nem üt a potméter tengelye.

 

 

Ezek megmaradtak, a használható részeket elteszem.
Visszaraktam a díszrácsokat, a skálát, meg a hangszórót a dobozba.

A hangszóró elvágott csavarját cseréltem. Sajnos nem találtam hármas hatlapfejűbe csak nem végig menetest, de a lényeg hogy találtam hozzávaló hosszú anyát.

A gombok tekerős része műanyag, de a díszkupak és maga a gomb fémből van.
A hangszínszabályozó gombja eltűnt. Remélem nem a potis dobozban rejtőzött el!
Nem, hanem ide bújt a fürdőszobába. Pont úgy néz ki mint a csap dugója, csak kisebb. Ügyes álcázás!
Akárhonnan nézem ezt a rádiót, ez bizony szép! Ráadásul belülről nézve sem akármi! Hogy mi lehetett a gyártó célja a felhasznált rengeteg fémmel, arra nem jöttem rá. Nem szokás ennyi fémet beépíteni egy táskarádióba. Mondjuk legyen háborús helyzetben akár katonai célokra is megfelelő rövidhullámú vevő. Stabilnak stabil, de az a kontaktos Isostat nyomógombsor, csak azt tudnám feledni...

 

 

A sok zavar adó közel van, mert a számítógépem az. Az egér, a billentyűzet,
a monitor a sok kis saját órajelen ketyegő processzorával, mind-mind zavarforrás.

 

 

Nézzük a rádió kapcsolási rajzát, látunk-e benne valami érdekeset.
A sávváltó felépítése példásan rendezett, jól átlátható.
A tuner résznek külön keverő és oszcillátor tranzisztora van.
Az RF részek részben stabilizált tápfeszültségről járnak.
Ami innentől következik, az viszont szokatlan.
Olybá tűnik hogy a rádiónak két sorba kötött KF fokozata van.
Egyrészt a keverő tranzisztor után egy négykörös koncentrált sávszűrő következik,
majd ezután jön az "egy tranyó egy KF" mindez háromszor felépítésű KF fokozat.
7 hangolt körös KF? Ez azért egy kicsit talán túlzás egy kommersz táskarádióban.
 

 

Mint említettem, ezen a rajzon nem szerepel a ferritrúd közepén található tekercs.
Persze ki is szokták írni, hogy a gyártó a változtatás jogát fenntartja...
Viszont a gyári orosz rajzon még ott az ötödik tekercs!

 

 

Nem szeretem ezt a hosszúkás képbeállítást, de másképp nem látszik, hogy milyen hosszú a készülék antennája. Nagyon hosszú! Betolom a botantennát és megy vissza a készülék a polcra a többi szépség közé.
Legközelebb megnézzük mi az a szürke szögletes valami a kipofozott rádió mellett. A zöld mackó egy mobiltelefonhoz való valószínűtlenül bóvli kihangosítón ül. A csirkém meg egy ZIP meghajtón. Ezeket is szét fogom szedni. No nem a macit meg a csirkét...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.