ЮНОСТЬ 102 összeszerelős kisrádió
(magam raktam össze)

Annyira nincs kedvem az asztalon heverő kacatokhoz, választok inkább valamit a polcról.
 

A polcon persze leginkább rádiók vannak.

Ezt a kettőt vettem le.

Ezt választottam mai alanynak.
Ez egy orosz zsebrádió. Az benne a különleges, hogy én szereltem össze.
Nem készen lehet kapni, hanem zacskóban, illetve egy nagy papírdobozban.

Van rajta por rendesen, pedig nem is olyan régen tettem fel a polcra.
Régebben ezt a kisrádiót hallgattam, ha befeküdtem a kádba egy órára lustálkodni.

A háta pont olyan mint bármely más kisrádiónak.

Lehet hogy a Szovjetunióban készült, de Magyarországon lett összeszerelve!

Itt látható a két forgatógomb, illetve látszani csak a fehér látszik.
A fehér a hangerő, a nem látszó fekete pedig az állomáskereső gombja.

A panelnek nincs túlbonyolítva a mintázata,
de mint az sejthető, ez egy un. egyenes rendszerű rádió.

A kapcsolási rajz (gyári orosz zsírpapíron) alapján valóban nem egy bonyolult készülék.
Mondjuk a közepe az egy varázslat! V5 a demodulátor dióda, V6 már hangfrekvenciát erősít.
V6 tranzisztor a bázis nyitófeszültségét R7 + R6 + V4 + V5 + R5 útvonalon kapja.
V5 mint demodulátor V6 bázisáramával elő van feszítve. De mit csinál V3?
Megfogja a nagyfrekvenciás jelet, ha kinyitnak a diódák?
Illetve V6 nyitófeszültsége ellen dolgozik?
Ez valami primitív AGC lehet.

Nem is szép a panel, meg nem is csúnya.

Mondjuk élőben szerintem szebb, mint a gyári beültetési rajzon.
Hogy a csudába tudnak az oroszok ilyen lelombozó hangulatú rajzokat készíteni?
És akkor mi van, ha a hülyegyerek komolyan veszi ezt a rajzot?
Hogy fog kinézni a hangerő gomb kireszelve?
A majdnem félbevágott másik gombról már ne is beszéljünk...

A hangszóró csak bele van pattintva a dobozba, de masszívan ül a helyén.

Szokásos igen gyenge minőségű Sokol potméter, és egy rémesen szakadt forgókondenzátor.
Nem én tettem tönkre, illetve ki tudja? Ez nem az eredeti forgó, az teljesen kuka volt!
Csúnya dolog, hogy megveszik a gyereknek, szegénynek meg elmegy a kedve
az egész elektronikától egy hibás forgókondi miatt. Nekem persze van
itthon egy nagy doboz forgókondi, de ez azért nem általános...

Így nézett ki az eredeti készlet. Nem mostani kép, egy orosz oldalról vadásztam le.
Milyen boldog lettem volna gyerekkoromban, ha ilyen lett volna a fa alatt. De nem volt...

Nálunk ilyet nem lehetett kapni a boltban, illetve amilyet lehetett, arról inkább ne beszéljük...
Vagy de? Univerzál 007 vagy valami ilyesmi volt a neve. Rádiót és egyebeket lehetett belőle építeni.
Még az Iskola TV adásában is volt róla szó, ott magyarázták a gyerekeknek mit és hogyan.
Az az igazság, hogy volt nekem ilyen. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy gyorsan kidobtam.
Én? Aki minden szart eltesz! Nem volt lehetetlen rádiót építeni az alkatrészekből, de nem rajta múlott.
Apukám hozta ezt a készletet, valami iskola szertárában selejtezték ki. Nem is alkalomra kaptam,
hanem csak úgy letette az öregem az asztalra. Ennek a készletnek minden részlete, hagyjuk...

Azért kaptam normális rádióépítős dolgot is az öregemtől egy furcsa panel képében.
Fél centi vastag textilbakelit lapba, centis raszterrel elhelyezett hármas csőszegecsek.
Pár szál csupasz drót ráforrasztásával meg volt a panel mintázata, jöhettek az alkatrészek.
Az öt milli vastag lap, és a hármas csőszegecsek miatt tönkretehetetlen játék volt!
Talán még ma is megvan valahol elrejtve, de már megint eltérek a tárgytól.

Tulajdonképpen rádiót szinte bármiből lehet építeni, a Kossuth adót 1 darab diódával is lehet venni.
Majd lesz is rádió építős szétszedtem, csak mikor nekiállok az elképzelésnek, már mint nem úgy
igazából, csak úgy gondolatban, szóval mindig elszállok. Mindig valamiféle végletbe esem.

Kell egy nagyohmos füles, meg egy germánium dióda. Mindkettőből van itthon!
Antenna is lóg ki valami régi CB antenna képében a szobából, földnek ott a vízvezeték.
Kb. ennyiből tart összerakni a legprimitívebb, de azért már működő detektoros rádiót.
Csakhogy az agyam nem áll meg itt, hanem képzeletben már tekercselek, meg veszem elő a forgót.
A detektoros rádió állomáselválasztó képessége (szelektivitás) nem túl nagy.
A szelektivitás többféle úton növelhető. Több rezgőkör, visszacsatolt audion, szuperheterodin.
Ilyenkor jut eszembe, hogy van nekem eldugva hármas forgóm, ami már három tekercset jelent.
Vagy mégis csináljak inkább visszacsatolt audiont? Olyat még nem csináltam, de nem bonyolult.
Minap láttam egy szép és egyszerű rajzot egy régi RT újságban. Persze ehhez VCL11-es cső kell.
Mondanom sem kell, hogy ilyen meg nincs itthon. Mondjuk ECL11-es az viszont van...

De minek kínlódjak egy ilyen régi csővel, mikor vannak itthon újabbak? Persze kéne egy váz.
Valami alumínium lap lehajtott szélekkel, trafóval, forgókondival, csatlakozókkal.
Persze mondanom sem kell, hogy ez is van itthon készen, csak le kell érte sétálni a pincébe.
Ott ül a polc szélén bánatosan. Tízen évek óta arra vár, hogy végre méltóztassak áram alá helyezni.

Három hangolt körös? Visszacsatolt audion? Mikor igazán jó vétel csak egy szupertől várható el!
Hogy is volt az a poén egy régi RT-ben? Ül Háry János a kocsmaasztalnál, pipázik, és nagyot mond:
Akkor bementem egy Keravillba, és megvettem egy 2+1-es rádió összes alkatrészét!
Persze ez a mai fiataloknak nem mond semmit. Sem a 2+1, sem a Keravill, se Háry János...

A 2+1 annyit tesz: 3 cső van a rádióban. Tipikusan 1 cső rádió, 1 cső erősítő, 1 cső egyenirányító.
Persze ezt is el lehet cifrázni, hiszen a modern csövek zömében belül két cső található.
Ilyen csövekkel könnyedén építhető szupervevő is. De honnan szedjek annyi alkatrészt?
A Keravill lett volna az a hely, ahol egy 2+1-es rádió összes alkatrészét meg lehetett volna venni.
Persze soha egyik boltban sem volt egyszerre annyi alkatrésze egy rádiónak, hogy ezt megtehessük.
Ma már nem így van. Igenis vannak olyan boltok, ahol mindent meg lehet venni egy rádióhoz!
Alkatrészlistát kéne írnom, meg boltba kéne menni pénzzel. Minek? Van itthon minden!

Pontosan miben is található meg egy 2+1-es rádió összes alkatrésze? Azon kívül, hogy a dobozaimban.
Fiókjaimban. Pincéimben. Bizony bizony! Egy rádióban minden benne van, ami egy rádióhoz kell!
Csak akkor kéne egy csöves rádió, amit szívfájdalom nélkül alkatrészeire bonthatok.
Hat darab csöves rádióm van itthon, abból négyet sajnálkozás nélkül fel tudok áldozni.
Mi is volt a Weimar mellé téve? Talán Melodyn? A doboza szétesett a kezemben, szóval nem kár érte.
De ha ezt az utat választom, akkor szét kell szedni egy komplett rádiót. Persze van benne rutinom...

Meg kell tervezni egy komplett új rádiót a régi romjaiból. Szerintem ez is menne.
De minek erőlködök? Lehet kapni a boltban (Conrad) rádió építő készletet!
Nem is drága, valami nincs 4.000 forint. Bemegyek a boltba, sima bevásárlás többet elvisz.
Persze ez a rádió nem csöves, hanem tranzisztoros. Legalább nem éget, nem ráz...
De még csöves rádió építő készletet is láttam, legalábbis kikandikált az előlapon egy cső.
Szóval onnan indultam, hogy detektoros.
Gondolom már érted...

Nem volt cséve a ferritrúdhoz, a leírás szerint csak úgy tekerjük rá a drótot.
Hát akkor csak úgy rátekertem...

Az összes orosz elkó azonnal a kukában végezte! Tettem be helyettük mindenféle mást.
A nagy fekete az egyik végtranzisztor. Kicsit talán túlzás a mérete egy ekkorka rádióba...

Volt a rádióhoz összeszerelési utasítás, meg típuslista, meg alkatrészlista.
Mind "szép" barna orosz papíron.
Persze én nem tartottam be az összeszerelési utasítást.
De hogy miért nem a lyukakba forrasztottam be a hangszóró vezetékét...

Ez a kondenzátor nem szerepelt a rajzon.
Most nincs kedvem kideríteni, minek van itt...

Szól a rádió, viszonylag szelektív is. Persze a Kossuth adó az minden alatt szól egy kicsit...