Régiféle telefonkonnektor
(mielőtt végképp eltűnik)

Mindig ideteszek valami kacatot, de vajon miért nem az útban lévő dobozt ürítem?
Valami bajom lehet azzal a dobozzal, mondjuk hogy útban van.
De akkor miért nem azt a dobozt ürítem...

 

 

Az addig rendben, hogy nemrég bemutattam a körmöskonnektort, most meg a rávaló jön.
De ez már egyből ok kell legyen arra, hogy mindenféle újabb kacatokat hozzak haza?
Úgy látszik nekem igen. Csak beletúrtam a régi táskába, s lám lám mennyi kincs!

 

 

Itthon is csak halmozódik, már nyitottam is egy külön dobozt a telefonos dolgoknak.
Mondjuk itthon ritkán használom ezekre a holmikra a "kincs" megnevezést...

 

 

Ez van most. Tiszta műanyag az egész, alig van benne anyag.

 

 

Az újmódi telefonzsinórban szinte nincs réz.
Semmi módon nem lehet normálisan bekötni, csak ezzel a pluggal!

 

 

Bezzeg régen!
Vasból és bakelitből volt a konnektor!

 

 

Nem patent tartotta a tetejét, hanem csavar.
Az a közös a régi és az újfajta telefon konnektorban, hogy mindkettő halála a festék.
Elég egy réteg olajfesték, és az új konnektor teteje már nem is annyira patentos.
A réginek meg azonnal telemegy a csavarslicce festékkel, lehet vakarászni.

 

 

Vajon ki találta ki ezt a fajta telefonkonnektort?
Ez elég egyedi. Nem láttam külföldi készüléket ehhez az aljzathoz való dugóval.
Persze más országok konnektorai sem voltak különbek formátlanság terén.
Valahol volt (vagy lehet még meg is van) egy kisebb gyűjteményem.
Eltettem a szebb darabokat, amiket az ügyfelek készülékeiről
szedtem le mikor bekötöttem őket. Szóval már régen is
összeszedtem minden vackot, ha kell, ha nem...
Most hírtelen persze egyet sem találok.
Még jó, hogy kaptam egy képet a Csehszlovák dugóról.

 

 

Bántaná a vezetéket a konnektor tetejének fém széle?
Akkor rögzítsünk oda két szegeccsel egy darab bakelit lemezkét.
Teljesen korrekt megoldás, illetve volt rá munkaerő bőven.

 

 

Ez a fülecske tartja a konnektor tetejét.
Persze nem csak egyszerűen odafogja a csavar, hanem ott van a csavarnak az a válla.

 

 

Az a váll illeszkedik bele ebbe a lyukba.
Hiába lötyög a csavar, csak akkor jön le a konnektor teteje, ha a csavarokat már eléggé kitekertük.
Viszont hiába is tekernénk ki a csavarokat teljesen, nem lehet, mert a végül ki van nyitva.
Vagyis még készakarva sem tudjuk őket elszórni! Jól ki volt ez kérem gondolva!

 

 

Szerintem ez a konnektor technikai szemmel nézve szép, és persze tartós is.

 

 

Az érintkezői ritkán lesznek kontakthibásak, és ha mégis, akkor javítható.
Az újfajta konnektornak elég egy kis nedvesség, és máris kizöldül benne a réz.
Ennek bezzeg nem árt a víz. 30 év alatt egyetlen elrohadt példánnyal találkoztam.
Egy gyártelepen annyira masszívan ázott a fal, hogy végül csak elrohadt a konnektor.

 

 

Ez egy meglehetősen masszív kötés, kell erő a konnektor kihúzásához.
Ha lötyögne, akkor az aljzat érintkezőit szét, a dugóét meg össze kell nyomni.
Ha az összes érintkező jól van beállítva, akkor szinte beszippantja az aljzat a dugót.

 

 

Le van kenve a csavar hátulról festékkel, nehogy szétessen a konnektor.
Mondjuk egy telefonkonnektor ritkán van rázásnak kitéve...

 

 

Legfeljebb gonosz csavarhúzós emberek tesznek benne kárt.

 

 

Ha mégis kitalálna lazulni az érintkezőket hátulról tartó három csavar,
akkor párperces szereléssel anyag nélkül könnyedén javítható.
Kevéske körömlakk a ház asszonyának készletéből, és
újabb rengeteg évekig semmi baj sem lesz vele.

 

 

Minek nekem egy ilyen lemezdarabka?
Inkább összeraktam a konnektort, no nem mintha egyben szükségem volna rá...

 

 

Ez a régiféle magyar szabványú telefon dugó.
Eredetileg ez is fémből és bakelitből volt, de olyat nem találtam.
Ebben az újfajtában a tehermentesítőt (hogy a drót ne szakadjon ki) a fedél tartja.
Egyszerűen csak bele kell nyomni a zsinór végét a fedélbe.
A régi fedélben zsinórral volt megoldva.
Majd mutatom...

 

 

A régi és az új, bár már mindketten kimentek a divatból.
Egyszerű őket felrakni a falra. Vumm vumm, kész a két lyuk, tiplit bele meg csavart.
Persze ez nem ment mindenkinek olyan egyszerűen, pláne nem egy ipari tanulónak.
Ez egy teszt volt az újonnan érkezetteknél. Már mint az, hogyan rak fel egy konnektort.
Volt aki hosszúhegyű ceruzát hozott másnapra, és szépen átjelölte a falra a lyukak helyét.
Aki a konnektorhoz adott csavarral jelölte be a lyukak helyét. (ő értelmesebbnek találtatott)
Én a részemről azt szerettem, ha valaki ki tud fúrni két lyukat egymástól 2,5 centire ránézésre.
Sajnos ez utóbbi sokaknak még akkor sem ment, miután megmutattam hogyan kell.
Mit tudom én... Például ott a két lyuk, szépen be van tiplizve, csak 8 centire vannak egymástól.
Ilyenkor azért rákérdez az ember: Mi volt az eredeti terv?
Erre jön a szokásos válasz: Hát...  Kicsit mellément...
Ha még egy kicsit mellémegy, a másik lyuk már a szomszéd szobába kerül.
Vagy ugyan 2,5 centire vannak egymástól a lyukak, de nem egymás mellett, hanem egymás alatt.
Majd délután, a kocsmázás végén, árokparti oldalfekvésben, na akkor lesz a horizont függőleges...

 

 

Az új konnektor tiszta műanyag, részben csavaros, részben patentos.
Nem volt ezzel semmi baj, hiszen egyszerű mint egy faék!

 

 

Mondjuk az az apró pöcök le tudott törni, de ez nem volt akkora baj,
hiszen a konnektort falhoz rögzítő csavar úgyis egyben tartja az egészet.

 

 

Az idő elszállt, az újabb készülékeknek már plug végű zsinórjaik voltak.
Vagy levágta az ember a plugot, és átbarkácsolta a régi konnektort
az új zsinórra, vagy vett egy átalakítót a két csatlakozó közé.

 

 

Mert ugye ez egy átalakító.

 

 

Nincs benne semmi.

 

 

Aztán a Mechanikai Művek is felébredt.
Valaki rájött, hogy ők is tudnak ilyet gyártani.
Illetve ez egy a régi alapokra épített új konnektor.
Alul hiányos, felül meg összetúrta valaki az érintkezőket.

 

 

Na így nézett ki a régiféle fém telefon konnektor dugó.

 

 

Illetve nem pontosan így, mert ez nem CB, hanem LB készülékhez való.
Öt lába van mégpedig azért, mert az LB (local battery) vonalnál nem a központban
van a telep, hanem az előfizetőnél van elhelyezve a telefonkészülék mellett.
A csengető feszültség sem a központból jön, hanem az induktorból,
amit az ügyfél hajtott a készülék oldalából kiálló kurblival.
Majd egyszer mutatok egy 24-es kurblis készüléket.

 

 

Öt szál drót, de ez már újmódi műanyag szigetelésű telefonzsinór.
A régi kábel vászon szigetelésű volt, és persze nem csomóval volt tehermentesítve.

 

 

Ez a csavar tartja a konnektor tetejét.
A kerek anya biztosítja, hogy ne essen ki belőle a csavar.
Alatta a fekete ívelt közbetét pedig arra szolgált, hogy ehhez volt kikötve
(ide volt beakasztva) a pamutzsinór végére varrt tehermentesítő.

 

 

Így oldották meg, hogy ne forogjon körbe a konnektor teteje.

 

 

A zsinór kivezetéséhez pedig beütöttek és szépen elperemeztek egy csőszegecset.
Régen valahogy olyan szépen megtudták oldani a részletkérdéseket.

 

 

Mivel egyáltalán nem kerestem, ezért rendrakás közben megtaláltam a másik látjelzőt.
Ez nem hogy bakelit, de tiszta fém tokban van!

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...