Aktív mélyláda
(pusztítom)
Annyi minden van útban, vagy van betervezve. De
ha egyszer nincs hozzájuk kedvem?
Gondoltam keresek valami olyat, amihez van kedvem. (nem kell megjavítani)
Favágás közben szúrtam ki ezt a dobozt, bánatosan a ült a polcon.
Volt a hátamon 40 kiló fa, gondoltam felhozom ezt is...
Az érdekes lomokra egyszerűen rááll a szemem.
Genetikai hiba lehet...
Ezt a dobozt az utcán találtam egy szelektív hulladékgyűjtő konténersor mellett.
Mentem az autóval, és menet közben kiszúrtam a szétdobált dolgok között ezt a
ládikát.
Ez persze még nem volna baj. Az viszont már baj, hogy is elhoztam!
Ez egy PC-hez való
2+1-es hangrendszer központi
egysége a mélynyomóval.
Ebbe jön a hangkábel a PC-ből, és erre kell rádugni a két szatellit hangszórót.
Nincs benne tápegység, dugasztápról működik,
persze a tápegység az nem volt mellétéve.
Ami tiszta szerencse, mert akkor még azt is hazahoztam volna!
Szerintem nem a legszerencsésebb megoldás, hogy az előlapon vannak a doboz
csatlakozói.
Ezeket csak egyszer kell bedugni, aztán jobb nem látni őket.
Lehet hogy szép a pultja, de kifejezetten
kényelmetlen.
A hangerőszabályozó gombja túl lapos, egyszerűen rossz fogás esik rajta.
A power gomb nem szorul magyarázatra, bár megjegyezném, hogy hiába is nyomkodjuk
ezt a szerencsétlen gombot, a dugasztáp trafója akkor is örökkön zabálja az
áramot!
A "bass" gomb a mélyeket szabályozza, "HI-CUT" magas vágó. (azt hiszem)
A "surround" talán térhatás szabályozó akar lenni.
Találgatok, nincs ilyen masinám...
Szerintem hiába a bemélyedés, akkor is kényelmetlen tekerni ezt a gombot!
A doboz hátulján egy kulturált leltárcímke látható.
A doboz sarkain pedig kulturálatlan bánásmód nyomai.
Van itthon dugasztáp bőven, hát beledugtam egyet. Működik!
Illetve jelenleg ennyi amit produkál.
Sokkal többet nem is fog, hiszen hiányzik a szett
többi része.
Először úgy volt, hogy mindenféle dugóról
mindenféle dugóra átalakító kábeleim voltak.
Ennek az lett a vége, hogy mindent elborítottak a kábelek!
Aztán átszoktam az átalakítókra.
Ennek bizony borzalmas hangja van, de legalább nem esik meg rajta a szívem!
Levettem az előlapot, és ez a látvány fogadott.
Nem tudtam eldönteni, hogy valaki már piszkálta előttem, vagy a dobálástól lett
ilyen.
A sárga rudak a dobozt összetartó ragasztó
kitüremkedett csíkjai.
A fényes karika egy csavar leszakadt feje.
A fadarab meg fadarab.
Akusztikai csillapító vatta, és egy doboz sarkából leszakadt darab fa.
Kiszedtem a hangszórót.
A magas és középhangokat vágó áramkör nagyszerűen működik, de a hangszó...
Úgy néz ki, mintha ferdén lenne a hangszórón a
mágnes.
De nem! Nem csak úgy néz ki, hanem valóban ferdén van rajta!
Illetve nem hogy ferdén, hanem félig
leszakadva.
Ha belenézünk a hangszóróba középen, akkor látszik egy piros valami.
Az a piros valami ott középen, az a hangszóró
motorjának a tekercse.
Majd alaposabban szemügyre vesszük, ha méltóztatok egyszer odaérni a
hangszórókhoz.
Próbaképp levettem a polcról egy hasonló
kaliberű hangszórót.
Ez sem új, ezt is a földön találtam...
Ezzel egészen jól szól az erősítő.
A döglött hangszórót egy plüss liba gondjaira bíztam.
Van már másik négy hangszóró is, majd lesz
belőlük
hangszórós szétszedtem.
A szögletes egy Koncert magnóból van, a sárga membrános egy
Orionette rádióból.
Ez egyik pici egy Sokol hangszóró, a másik meg egy fura
SONY kisrádióból
származik.
Aztán itt van mindjárt az előtérben az a fura műszer, balra hátul egy PDA.
Nem hogy majd szétszedni, de még mindet felsorolni is sok...
Mivel a dobozban igencsak dolgozik a mélynyomó,
ezért minden tömítve, illetve gumírozva van, különben zörögne a doboz.
Nem mondom, hogy tökéletes az illesztés, de
azért összeillenek a dolgok.
Gondoltam eltüzelem a dobozt, de nem fért be egyben a cserépkályha ajtaján.
Gondoltam szétfeszegetem, de beletörött a
kedvenc zöldnyelű csavarhúzóm.
Fene egye meg! Kedvenc szerszám volt, megvolt már vagy 25 éve...
A nagyobb csavarhúzóval is nehéz volt
szétfeszegetni a dobozt,
ezért vettem elő a kalapácsot.
Ügyes konstrukció, az egyes elemek össze vannak
egymással csapolva.
Az ócska és vékony pozdorja ellenére meglepően merev a doboz!
Persze a kalapácsomnak nem tudott ellenállni.
Rátettem a maradványokat a tűzre.
Jó dolog ez a cserépkályha.
Csak nem a második emeleten egy lift nélküli házban!
Jó huzata van a kéményünknek.
A hangfal előlapja belülről.
Ide van elrejtve maga az elektronika, azaz egy háromutas erősítő.
Minden le van öntve melegtakonnyal.
Ez például egy rés, amin át van dugva a nyomtatott áramköri lap egy része.
Annyira fogta a ragasztó, alig bírtam innen kitépni!
Ez a picike gumírozott hátú vaslemez fedte be...
...ezt a picinyke műanyag dobozt.
Ebben van a csatlakozókat hordózó apró nyáklap.
Kifejezetten ronda forrasztások.
A panel egy helyen hibás volt, valaki azzal a kisdarab piros dróttal hidalta
át a szakadást.
Nem utólagos javítás, ez gyárilag volt ilyen!
Újabb három csatlakozó a gyűjteményembe...
Meglepően normális felépítmény, sokkal rosszabbra számítottam!
A mély csatorna végfok
IC-je.
A két szatellit sugárzónak másfajta IC-t tettek be.
A két másik hangszórórendszer jobb hatásfokú, nekik nem kell akkora
teljesítmény, mint a rossz hatásfokú mélysugárzó rendszernek.
Miközben a paneleket feszegettem le az
alumíniumról,
egy újabb régi csavarhúzóm adta meg magát.
Gyilkos ez a hangfal ha mondom!
Az integrált áramkörök hűtőbordára voltak
csavarozva,
a hűtőborda meg erre az alumínium lapra.
Na de a hűtőborda a zárt részen belül van!
Hogyan jön ki onnan a meleg?
Nem az alumínium lap másik oldalára kellett volna a hűtőborda?
Vagy az volt a cél, hogy tikkadjon ki minden a dobozban?
Ez a szatellitek erősítője, meg a fele tápegység.
Ez a panel pedig a mélynyomó erősítője.
Ez a szép színes kábelrengeteg kötötte össze a két panelt.
Én a mélycsatorna erősítőjére tettem volna a
nagyobb hűtőbordát,
és a szatellitek erősítő IC-je alá is kentem volna a hővezető zsírból.
Persze még így sem a hűtés miatt ment tönkre, hanem a dobálástól...
Ha már dobálás, bedobtam hát én is a maradványokat a maradványos dobozomba...