Remington számológép
(ha elég nagy a zsebed, akár bele is teheted)

Hogy hogyan döntöm el mit szedek szét legközelebb?
Van nekem ez a lamenta nevű hangszerem, azon játszom.
Lamentálás közben testmozgásképp pedig téblábolni szoktam.
Először szemtornával nyitok. Mi van ezen a polcon? Hangszórók...
Azokat majd legközelebb. Biztosan így van, hisz már évek óta mondom.

 

 

Rádiók, kismagnó, telefonközpont...
Rájuk sem tudok nézni, le is sütöm a szemem.

 

 

Ahogy itt állok lesütött szemmel, az asztal neuralgikus jobb sarkát látom.
Már majdnem ki van pucolva, de ezt a hadműveletet sem ma fogom befejezni...

 

 

Kihúztam a szekrényből egy laptopot, működik.
A minap szedtem szét egy 486-ost, ehhez most nincs kedvem.
Mondhatni az asztal alá söpörném ezt a projectet...

 

 

...már ha az asztal alja nem volna betelve.

 

 

Itt van mondjuk ez a doboz papír a nyomtatóhoz.
Itt van ez már évek óta, mert több év alatt sem használok el ennyi lapot.
Kéne neki keresni valami helyet, de hely az nincs...

 

 

Ilyen műszert már szedtem szét, de ha egyszer megint csak 50 forintért adták?
Ráadásul van is egy ötletem a felhasználására.
Ez az ötlet nem egy szétszedtem, nem vágok most bele.

 

 

Ezt meg vissza kéne adnom a gazdájának, mert egyre feljebb megy a vérnyomása!

 

 

Kedves olvasó megkérdezte, nem-e érzem szégyennek,
hogy drótos szakember létemre forrasztóónból barkácsolok tuchelt.
Nem vagyok szégyenlős, de azért vettem pár minden mindennel típusú kábelt.

 

 

Mindig is akartam egy ilyet, azt hittem valami elektronika van benne.
Frászt! De erről sincs ma kedvem beszélni, hogy stílszerű legyek.
(ez egy olyan ügyes gép, amivel a némák is tudnak beszélni)

 

 

Már volt pár óra a szétszedtemben.
Volt amivel varázsoltam, volt aminek újratekercseltem a motorját.
Persze lesz kakukkos óra is, amit előrelátóan már be is szereztem.
Ennek legfeljebb annyi az érdekessége, hogy magam kukáztam...

 

 

Lehet sorban kéne haladnom.
Először egy ős kazettás magnót kéne bemutatni, aztán a BRG MK21-et.
Aztán jöhetne ez a National Panasonic, mint a sztereó kazettás magnók egyik első darabja.

 

 

Szép koncepció, de a rideg valóság az,
hogy tulajdonképpen csakis a gyönyörű gombjai miatt vettem meg.

 

 

Mert amúgy igencsak roggyantan néz ki a szerencsétlen...

 

 

Aztán jöhetne a sorban az Unitra M531-es, hogy lássuk milyen volt egy
szoci kazettás sztereó deck. Ez a magnó volt a csórók Hi-Fi-je a 80-as években.

 

 

A nylon szatyorban is egy M531-es van, csak ez a "D" változat.
D mint "de koszos vagy te szerencsétlen"...

 

 

A szobában is van egy M531-es, de ennek létére már nem tudok magyarázattal szolgálni...
Alatta van egy ős Philips deck, majd egyszer ő is megmutatja magát.
A jóféle nyugati tuner belsejét meg már láttuk.

 

 

Visszatérve az asztal alá, van itt egy ITT kazettás sztereó deck a korai időkből.
Ezt azért vettem, hogy lássuk mit produkált Európa nyugati fele ezen a téren.

 

 

Kicsit sérült, de legalább nem adták drágán.

 

 

Ez az Englebert magnó egy igencsak ritka masina.
No meg nagyon szép is.

 

 

Kicsit sérült az eleje, de vissza lehet ragasztani.

 

 

Autómagnószerű mechanikája van, persze csak kívülről nézve az.
Belül elég komoly vaslemez förmedvényben csücsül a kazetta.
Kicsit nyávog szegény magnó a nyúlt szíj miatt, amúgy jó.

 

 

Mondjuk kilopom belőle a két szép műszert, már megérte az árát!

 

 

Valószínűtlenül szép és fényes gombjai vannak.
Belül meg különálló Dolby panelja, ami még nem IC-s, hanem tranzisztoros!

 

 

A Nintendót már félig szétszedtem, de most nincs kedvem tovább folytatni.
A falióra apropója, hogy elemmel működik, de hagyományos mechanikus.
Ha lejárt a felhúzó rugója, akkor egy villanymotorral felhúzza magát.
De legutóbb nem csak magát, hanem engem is sikerült felhúznia!
Nem állt meg mikor készlett a felhúzással, hanem tekert tovább.
Csavarta össze izomból a saját alkatrészeit!
Gyorsan elraktam, mielőtt még én is valami kárt teszek benne.

 

 

Lesütöttem a szemem, de itt is csak lomok.
Beszorultam az ágyvégi sarokba, kész, innen már nincs tovább...
Láthatóan útban van a BRG magnó, tetején az órásrádió, de nem látszik a sarokban
a számológép. Ez az! Legyen a számológép a mai szétszedésem tárgya!
Ha nem is kapkodtam el (a fele cikk már elment), de végül
csak sikerült eldöntenem mit szedek ma széjjel.

 

 

Így láttam meg a piacon.
Úgy kell megvenni, hogy az ember izgatott arccal elkezdi kibontani.

 

 

Aztán mikor meglátja mi van benne, akkor csalódott arccal visszateszi.
Ha nem én voltam az első aki belenézett a barna tatyiba, akkor ez tuti olcsó lesz!
Mint látható, olcsó volt. Persze az eladó meg kukázta, de ez nekem mindegy...

 

 

Ez a kép meg azért készült, hogy érzékelhető legyen a számológép mérete.
Nem mondom, hogy nem lehet zsebre tenni, csak kell hozzá egy méretes zseb!

 

 

Ez a cég régóta gyárt ilyesmit.

 

 

Az internet elsőre adott találata szerint 1973-as a masina.

 

 

Megpróbáltam lefotózni plexin keresztül a kijelezőt. Nem sikerült...

 

 

Szép ez a fém keretezés az emberléptékű gombok körül.

 

 

A hátán nincs semmi, csak a tápcsatlakozó.

 

 

Made In Japan

 

 

Öt darab ceruzaelemről üzemel, ami azért jó,
mert a ceruzaelemek tipikusan négyesével vannak csomagolva.

 

 

Kicsit rohadt a telepcsatlakozó...

 

 

Nekem valahogy olyan lötyögős a belseje.

 

 

 

Ezt a panelt mintha nem tartaná a helyén semmi.

 

 

Tápcsatlakozó, és power gomb hátulnézetből.
A drótok kóricálás ellen átlátszó műanyagcsővel össze vannak kötözve.

 

 

A teleptartó, és a nyomógombok mögött is árnyékoló lemez van.

 

 

A tápegység panelja. Ez érték, hiszen rajta van
a kijelző nagyfeszültségű tápegysége is, az meg még jól jöhet valamire.

 

 

A doboz anyagából kilóg két műanyag pecek.
A két rudacskára rá van tolva egy vasdarab, melynek közepén menetes lyuk található.
A vasdarab a peckeken automata rugós szorító alátétekkel van rögzítve.
Hát, ezt manapság nem szokták ennyire elbonyolítani...

 

 

Ez meg micsoda, és egyébként is honnan került ide?

 

 

A kijelző csövek tetejéről vált le.

 

 

Ugyan nem hosszú a kábelezés, de azért szét lehet rakni a belsejét javításhoz.

 

 

A nyomógombok és a számológép panelja még nem szalagkábellel van összekötve.

 

 

Ez a kijelző sor egy kincs!
Két kéken világító retro órát is össze lehet belőle barkácsolni!

 

 

Mint látható, ezt a kijelző csövet már cserélték.

 

 

Látszik a panelen a forrasztás nyoma.

 

 

A számológép panelja ezzel a nagy zöld csatlakozóval leválasztható a nyomógombokról.

 

 

Van benne pár IC, de jórészük a számkijelző csövek meghajtására szolgál.

 

 

Ez maga a számítógép agya, neki legalább van...

 

 

Először azt hittem hibás, de aztán az derült ki, hogy így írja a nullákat.

 

 

Ez van, ha tüsszentek fényképezés közben...

 

 

Tök fura ez a nulla írási mód...

 

 

150 milliampert eszik a számológép, ami mai szemmel nézve rengeteg!
Nem sokáig bírták a gépben az elemek az tuti!

 

 

Végül rájöttem miért olyan lötyögős minden panel a dobozban.
Úgy kell összerakni, hogy az aljába illesztem a paneleket, majd ráfordítom a tetejét.

 

 

Túlélte a műtétet, megy a pincébe a többi kincs közé.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.