Nagyon fényes Philips rádió
(de tényleg csak mert fényes)

Onnan indul a project, hogy el kell pakolni az asztalról az oda nem való dolgokat.
Most csak ez a cipőfűző van útban, igaz ez már itt téblábol vagy fél éve.
Ezt nem lesz nehéz elvinni az előszobáig, ezért kénytelen leszek
valami más kifogást keresni...

 

 

Körbenézek a szobában, valami alkalmas szétszednivalót keresek.
Valósággal tobzódom az alanyokban! Például ott a felsőpolcon az a három rádió.
Azért csak három, mert az amerikai autórádiót már szétszedtem, meg a tetején heverő műszert is.

 

 

Van olyan polc, ami úgy néz ki, mintha semmi köze sem lenne a szétszedtemhez.
Persze van hozzá köze, csak csalóka módon elsőre nem látszik! Ezek a szalagok
például nem lesznek szétszedve. Az a magnó, amelyen majd meghallgatom őket,
na az viszont igen! Szegény Philips egyelőre még a bicajt támasztja a pincében...
A jobb szalagok az AKAI orsósra várnak, csak be kéne szerelnem a GX fejeket.

 

 

Persze van már olyan polc is, amit sikerült rendbe tennem. Ezeket a rádiókat már mind
szétszedtem, és bemutattam. Az első egy bőrtokos régiség, aztán ott van a kis piros
ami majdnem olyan mint a Cosmos, amiből persze szintén van itthon bontásra.
A Vega 404, és a Sonata is megvolt már belülről, meg a nagy bőrtokos is.
Azt kell mondjam, öröm látni az ilyen polcot!

 

 

Már nagyon sokat kellett várni, mire beindult a fényképezőbe a vaku,
betettem hát az akkukat a töltőbe. (a fényképezőbe meg a frisseket)

 

 

Villan a vaku, lehet fényképezni, csak el kéne dönteni végre, hogy mit!
A kis fekete összerakós oroszt már láttuk, következzék hát a nagyon fényes Philips.

 

 

Tényleg csakis azért vettem meg, mert olyan szép fényes.
Számomra a Philips egy negatív jelző. Kellett ezen rádió
megvásárlásához az igen alacsony ár mint végső lökés.
Úgy emlékszem elsőre nem is vettem meg, csak mivel
más értelmes (vagy értelmetlen de tetszik) dolog nem
volt a piacon, így visszafelé megvettem ezt a romot.

 

 

AM + FM, három sávos, és teljesen tranzisztoros.
Mondjuk méreténél fogva csöves nem is nagyon lehetne.

 

 

Mindjárt meglátjuk, rácáfol-e ez a készülék a márkától való idegenkedésemre.

 

 

Azt már láttuk, hogy szemből nézve nagy, illetve szokatlanul széles.
Felülről nézve meg a szélességéhez képest igen vékonynak tűnik.
Milyen kultúráltan írtam körbe, hogy kifejezetten aránytalan...

 

 

Van az oldalán egy kékszínű ragasztócsík.
Azt gondoltam valami törés lesz alatta, de nem! Csak a hiányzó csavarokat pótolja.

 

 

A ki-be kapcsoló pöcke közelről.
Kisrádión tipikusan a hangerő gomb egyben a bekapcsoló is, de ez ugye Philips.

 

 

A hátulja unalmas...

 

 

Kivéve talán ezt a részletet. Ez a hullámváltó kapcsoló, ami a készülék hátuljából áll ki.
Hogy lehet valamit ilyen egy lehetetlen hülye helyre tenni?

 

 

A rádió ezen oldalán csak a füles csatlakozója van.

 

 

Szokásos jack aljzat.
Balra lent az ív arra utal, hogy eredetileg ide csukódott be a rádió kihúzható botantennája.
De hol van már az az antenna...

 

 

Mint ahogy hol van már a teleptartó fedele...

 

 

Az állomáskereső, és a hangerő un. élgomb, csak ezen a képen alig látszik.

 

 

No nem mintha ezen a képen jobban látszanának...

 

 

A skála nincs agyonrajzolva, de ezt az ember úgy sem szokta nézegetni.

 

 

A rádió eleje olyan, mintha csupa ragacs volna.

 

 

Gondoltam benzin lehozza, de nem. Gondoltam akkor majd az alkohol, de nem.
Bár a sör használt. Pár korsó után mégis ki a fenét érdekel holmi ragacs a rádió elején?

 

 

Nem tudom mi lehet ez, de nem lehet ledörgölni az előlapról!

 

 

Mindegy, hiszen úgy is a rádió belseje az érdekesebb.

 

 

A panel láttán bárki kis rutinnal egyből rávágja, hogy ez Philips!

 

 

Ez a kapcsoló ez nem normális! Olyan mintha Isostat lenne, de még az elve is más!
Ami csúszik középen, az egy aranyozott paneldarab, aminek mintája van.
Vagyis egy ilyen kapcsolóról ránézésre sosem lehet tudni, hogy
melyik lábát melyikkel kapcsolja össze. Persze amíg
nincs vele gond, addig ez ugyan kit érdekel?

 

 

A hangerőszabályozó potméternek potméter formája van.
Kis dolgoknak is tudni kell örülni!

 

 

A zöld lemez a hangolókondenzátor hátulján árnyékolásra szolgál.
Érdekes, de eddig még soha semmilyen más rádióban nem láttam ilyet!
Mindenki más úgy gondolta eddig, hogy a forgót nem kell hátulról árnyékolni.

 

 

Íme a hangfrekvenciás végfokozat. Modern kapcsolás, már nem tartalmaz trafócskákat.
Ez az alkatrészoldalon fehér panel, ez tipikusan Philips.

 

 

Tök hülye helyeken vannak csavarok a rádióban.

 

 

Lefotózom, mielőtt végképp megsemmisül a cetli.

 

 

Philips száraz elem, de mit akar ez jelenteni?
Zsebrádióban sosem volt szokás a nem száraz elem!

 

 

Ez egy picike ablak, azt gondoltam valami lámpácska van mögötte.

 

 

De nem, hanem csak a hullámváltó másik oldalán található betűk látszanak át.

 

 

Ez mi a szar lehet? A fekete a rádió eleje belülről.
A rozsdabarna izé, az meg szétmálló félben leledző szivacs.
A lapocska meg egy darab panel. A drót a hangszóró irányából jön.
Ha orosz volna, azt mondanám, hogy csak az ellenség megtévesztésére van.

 

 

A panel fóliás oldala. A nyáklap minőség gyenge, több helyen felvált.
A vonalvezetés kusza, a fóliacsíkok véznák. Philips a szentem...

 

 

 

Lehet, csak mert nem vagyok sokat látott ember, de én
még ilyen elvadult skálameghajtást eddig nem láttam!

 

 

Ez meg biztos nem ide való!

 

 

Hanem ide, csak le van törve az anyát eredetileg tartó műanyag fele.
Mondjuk az meg nem is látszik, hogy mi lehetett valaha idecsavarozva.

 

 

Végül csak kiszedtem az egész miskulanciát a dobozból.
A sárga pöszmök a mindenhonnan hulló szétmállott szivacsozás darabkái.

 

 

Kicsit megpiszkáltam a szivacsokat, inkább ide hulljon ki, mint a fürdővízbe.

 

 

Gondoltam hátha le lehet mosni Ultrával az a ragaszkodó koszt az előlapról.

 

 

A skála belülről. Jól látszik a bal alsó piros folt okán, hogy a festés ereszti a színét.
Gyorsan félre is tettem, mielőtt még sikerül teljesen tisztára mosnom.

 

 

Hiába is dörgöltem, nem sikerült a mosogatás.

 

 

Addig addig erőlködtem, hogy már a betűk jöttek le, de a koszragacs az maradt.
Hiába no, be kell vallanom, ő volt a makacsabb!

 

 

A végtranzisztorok alapjárati áramát beállító trimmerpotméter kissé hiányos.

 

 

Tisztán láthatóan a potméter értéke: Piros - piros - keki.
Hát ez kérem kaki.

 

 

Ez a kövér óngombóc azt jelenti, hogy valaki itt már forrasztgatott.
Ráadásul valószínűleg nem idevaló pákával...

 

 

Lecseréltem az óngombócot egy kisebbre, de persze tudom, hogy nem ez a rádió baja.
Hiába is adtam neki tápot, meg nyomkodtam mindenhová a jelgenerátoromból
jövő vezetéket, gyakorlatilag a végfok nem jár. Próbáltam jelet venni
a hangerő potméter meleg lábáról, de a rádió rész felől nem jön
semmi jel. A forrasztásokat közelebbről megnézve jól
látszik, hogy azok jó része felszakadt. Több más
helyen is forrasztásos javítások láthatók
a panelen. Valaki már előttem
megpróbálta orvosolni
a szakadásokat.

 

 

Kivettem a szakadt potit és lemértem. 220 Ohmos.

 

 

Ideiglenes jelleggel betettem helyette egy rövidzárat.
A végfoknak esze ágában sincs beindulni!
Engem meg nem érdekel szól-e!
Dísznek így is pont jó...

 

 

A ragacsos izé ha nem is jött le rendesen, de már alig látszik.
Ami itt látszik, az hétköznapi ütődések sorozatos nyoma az amúgy tükörfényes előlapon.

 

 

Ezek a piroskák arra valók, hogy a kedvenc adóink helyét megjelöljük vele a skálán.

 

 

Valamivel fényesebb lett, meg tisztább is, de a foltok maradtak.
Jól látható például a Philips felirat felett, pedig az erősebb szőrű kiskefével dörgöltem.
Mindegy, dísznek így is jó, de le fogom cserélni, ha kerül helyette valami szebb.

 

 

Erősen szemezek ezzel a polccal. A lángszórót már korábban bemutattam,
meg a másik szélen látható GE kisrádiót is. A Motofon kisrádióhoz
most nincs kedvem a RIGA meg van olyan aránytalan forma
rádió, mint a most látott Philips. Mindegy, mára elegem
van a rádiókból, megírom inkább ezt a cikket...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.