Igen régi pisztolypáka
(Pincében leltem)

Ez egy ős pisztolypáka, a pincében találtam fiókban turkálás közben.
Nem az enyém volt, a forrásban nem vagyok biztos.
(magyarul fogalmam sincs honnan van)

 

 

A hálózati kábele gumiból van, és valószínűtlenül vastag.
Persze nem csak vastag, de gumi létére merev is.
Ahogy mozgatom a pákát, úgy mozog a
zsinór végén a villásdugó!

 

 

A formája célszerű, és a maga bumfordi módján szép.
(nem akarom megbántani, hogy milyen randa)

 

 

Was ist ergonomie?

 

 

Kettősszigetelésű, és a teljesítményét illetően sem hazudik.

 

 

Elég egyértelműen látszik, hogy itt van benne a trafó.

 

 

Csak váltakozó áramról működtethető. Vagyis ez valóban egy igen régi páka,
ha készítésének időpontjában még volt egyenáramú hálózat.

 

 

Érdekes állaga van a dugójának.
Vajon mi okozta ezeket a furcsa égés szerű nyomokat?

 

 

Folyamatos működési idő maximum három perc.
Vagyis ne nyomjuk addig a gombot, míg kigyullad a kezünkben a trafója!

 

 

A kapcsolóról azt mondanám, hogy határozott.
Nem lehet eltéveszteni hol van, és azt sem, hogy megnyomtuk-e vagy sem.

 

 

 

Ha esetleg mégsem érzékelné a felhasználó a kapcsoló
klattyanását, hallani azt biztosan fogja.

 

 

Nekem erre nem dobott semmi értelmeset az internet...

 

 

A pákahegy csatlakozója igen masszív.
Az a két kis csavar rendesen beszorítja a vastag drótot a lyukba.

 

 

Kicsit poros ez a lámpácska.

 

 

Kicsit most is poros...

 

 

Nem tudok betelni a formájával!
Amúgy azért ilyen, mert egy pici nagyító lencse van kiképezve az üvegburából.
Persze láttam már nagyítós izzót, csak annak nem ilyen gombaforma feje volt.

 

 

A pákahegy cserélhető, de házilag nem legyártható.
Mondjuk mindegy, mert amennyit használom, sosem fog elkopni!

 

 

Annyira merev a hálózati kábel, folyton el akarja vinni a pákát az asztalról!

 

 

Imádom az ilyen csavarokat...

 

 

Annyira szeretem őket, hogy vettem is hozzájuk való felszerelést.

 

 

Semmi sem állíthat meg a szétszedés rögös útján.

 

 

A kiszedett pákahegy pont jó tartónak, nehogy legurujkázzon az asztalról a pici izzó.
Alapvetően az ember azt gondolná, hogy nem tud az izzó legurulni, hiszen
ha meglököm, akkor mindössze körbe körbe kóricál az asztalon.
Ehhez képest volt már itt annyi üvegcserép...

 

 

Tudom mi van benne. Azelőtt is tudtam, mielőtt kinyitottam volna.
Az ördög a részletekben rejlik, hát akkor nézzük a részleteket.

 

 

Itt van mindjárt a trafó.
Ez egy teljesen szokvány méretű és lemezelésű transzformátor.

 

 

Amiben a felépítése eltér a megszokottól, az a tekercselése.
A primer tekercs foglalja el a rendelkezésre álló hely nagy részét.
A szekunder tekercs mindössze 8 menet láthatóan igen vastag drótból.
A szekunder tekercs huzala nem lakkszigetelésű, hanem valamiféle selyem.

 

 

Nem tudtam eldönteni, hogy alumínium, vagy réz.
Gondoltam tolok rajta egyet reszelővel, és mindjárt kiderül.
Előbb hoztam egy kávét, utóbb meg elfelejtettem a reszelős dolgot...

 

 

A kapcsoló valóban egy kapcsoló.

 

 

A gombnak elég fura formája van, cserébe
pontosan illeszkedik az ujjunk és a kapcsoló karja közé.
A rugót tengelyeket meg majd csak visszatudom tömszködni a helyükre...

 

 

Ez tényleg egy kapcsoló.

 

 

Rendes dolog a tervezőtől, hogy a csavar anyjának helyét hatszögletűre hagyta.

 

 

Ez a BIT nem hogy pont jó ehhez az anyához, de még mágneses is.

 

 

Szépen világít a piciny körte.

 

 

 

Persze nem csak a lámpácska világít, forrasztani is lehet vele.

 

 

Ezek így hárman, a , a rossz, és a csúf, mennek vissza a pincébe.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...