Minifor forrasztópáka
(kicsit rozzant)

Mikor apukám ezt az íróasztalt hozta, keveselltem a fiókjait.
Volt az asztal alatt 15 centi rés, ami mondjuk takarításkor jól jön, amúgy felesleges.
A régi asztal romjaiból készítettem két méretes fiókot, letettem a földre majd betoltam.
Nem tartja semmi, csak a parketta amire le van téve. Legalább nem tud a felfüggesztése
leszakadni (merthogy nincs neki) a dög nehéz pákatrafó alatt.

 

 

Találtam pár fogót. Ezeket ripsz ropsz leviszem a pincébe.
Egyrészt nem is tudtam hogy itt vannak, másrészt a pincében néha kell.

 

 

Apukám építette pákatrafó, majd egyszer ebbe is belenézünk.
Apukám készített egyet nekem is, de abba nem tudunk belenézni,
mert egy ős régen történt pincefeltöréskor eltulajdonították. Majdnem
így nézett ki, csak körtárcsás kapcsolói voltak. Amúgy a betörő úrnak innen
üzenem: Rakjanak tábortüzet a családfádból!

 

 

Ez egy pákahegy, de egyáltalán nem a Minifor pákához való.
Ez a hegy egy használhatatlan piros pisztolypáka tartozéka, majd azt is bemutatom.

 

 

Ez meg egy cipőfűző, és semmi keresnivalója a műszerzsinórok között!

 

 

Speciel ez sem a Minifor pákáról esett le.

 

 

Íme a Minifor páka. Apukám hozott a gyárból paneleket, adott egy marék forrasztóónt,
bekapcsolta a Minifor pákát majd azt mondta: Tessék megtanulni forrasztani.
Azt gyakoroltam, hogy az én óngombócaim is olyan szépek legyenek,
mint ahogy apukám csinálja őket. Gyerekjáték, legalábbis én
annak tekintettem. Pár nap múlva már szét tudtam
forrasztani az egy tranyós rádiómat, meg
persze ami a lényeg, össze is!

 

 

Nem ez volt az a páka, az már rég az enyészeté lett.
Annak ergonómiai szempontból nulla formája volt, egy vékony fekete rúd volt a nyele.
De volt vastagabb fanyelű kivitel is, azt valamiért jobban szerettem,
talán mert a nyele nem melegedett át olyan könnyen.

 

 

Ennek a pákának kifejezetten jó fogása van, rááll az ember keze.
A kép közepén az az apró fényes valami a páka csövének vége, ami
a melegtől átolvadt a nyélen, én meg reszelővel úgy ahogy kiigazítottam
a műanyagot. Mondjuk érdekes kérdés, hogy kinek az ötlete volt pákanyelet
hőre lágyuló műanyagból készíteni...

 

 

A páka vezetékének tehermentesítése gyárilag nem így nézett ki, bár ki tudja...

 

 

Ezekkel a bevágásokkal azt érték el, hogy a keletkezett hőnek sokkal hosszabb
utat kelljen megtennie, míg a páka nyeléig ér. Alapesetben nincs is ezzel
gond, csak én finoman szólva túlfűtöttem ezt a szerencsétlen pákát.

 

 

A páka elejét, vagyis azt a részt amivel forrasztunk, le lehet tekerni a pákáról.
Ebben a letekerhető részben foglal helyet maga a fűtőbetét.

 

 

A pákahegy alapesetben nem így szokott kinézni, hanem ferdére vágott vége van.

 

 

Ezt a szörnyűséget én magam barkácsoltam a pákahegy végére.
Integrált áramkörök lábainak kiforrasztásához tökéletes.
Két melegítéssel kiforrasztom a szerencsétlen IC-t.

 

 

Mint látszik, csoki szorító belsejéből készült.
Még a huzalrögzítő csavarokat sem szedtem ki belőle.
A középső csavar pedig egy hatalmas mérőműszer csapágya volt.

 

 

 

Fejcsere némi kommentárral.

 

 

Sok dobozt szoktam hazahozni a cégtől, jól lehet beléjük pakolni.
Ezt a szokásomat valószínűleg apukámtól örököltem.
Eredetileg ebben a dobozban diódák voltak.

 

 

Most meg (illetve az utóbbi 40 évben) pákahegyek vannak benne.

 

 

Azért van odaírva, hogy egyenes, mert volt belőle görbe végű is.

 

 

Még négy darab pákahegy van a csomagban, ez nekem kábé 200 évre lesz elég.

 

 

A vasból készült csavaros részbe sárgarézzel van beleforrasztva a vörösréz rúd.
Illetve az nem rúd, hanem részben cső, a csőben fut a fűtőbetét.

 

 

Fűtőbetétből is van tartalék.

 

 

Három is van, bár manapság már nem fogyóeszköz. Régen azért időnként cserélni kellett.
Mint a videóban említettem, belerohadt a pákahegy csövébe, aztán hegycserekor
a pákaheggyel együtt kitekeredett az egész fűtőbetét. Ha meg óvatos voltam,
és mielőtt a pákahegyet letekertem volna, kihúztam a nyélen keresztül
hátrafelé a fűtőbetétet, akkor meg a feje bent maradt a hegyben,
a fűtőbetét spiráldrótja kihúzódott a porcelán burkolatból...
Ugyan leváltottam egy csehszlovák pisztolypákára,
de én azért szerettem ezt a forrasztópákát...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...