Golyóstoll
(pocsék minőségű reklámhordozó)

Gondoltam nekiállok rendet rakni, s hogy túl ne terheljem magam, a polcok szélére pakolt
apró holmikkal kezdem a szétszedést. Ezek az apróságok időnként nagyon
el tudnak szaporodni. Itt is hogy terpeszkedik már az a toll!
Hát csoda, hogy talpaltnyi hely sincs szabadon?

 

 

Nem is tudom...
Vajon mi visz rá (vagy ki vesz rá) egy céget, hogy ez legyen az ő domináns színe?
No nem mintha az én cégem színe értékelhetőbb lenne, de ezt hagyjuk.
Térjek csak vissza ehhez a szépséges szín tollhoz. A toll az toll.
Mégis mi baja lehet? Soroljam? Úgy sem úszod meg...

 

 

Itt van a hiba. Elsőre talán nem is látszik, de az érdekes formája miatt gyakorlatilag
használhatatlan. Persze írni azt lehet vele rendesen és gond se lesz semmi.
Legalábbis egészen addig nem, míg zsebre nem tesszük. Illetve ennél
a zsebre tevős résznél azonnal el fogunk akadni, mert nem lehet.

 

 

Mégpedig ezért nem. Konkrétan nulla eséllyel indulunk azon a versenyen, ahol
az lesz a bajnok, aki a tollat a tartófülénél fogva szeretné a zsebére tűzni.

 

 

Nem erőltetem ám, hanem ez ennyire egy szar. No! Vajon hol fog beakadni az ingzsebbe?
Szép feladat megtervezni egy tárgy külsejét, de mikor a külalak a használhatóság
rovására megy, olyankor nekem erősen gyilkos gondolataim támadnak.

 

 

Nem kell semmit machinálni, hogy így tegyem zsebre, mert ez az alapeset.

 

 

Gondoltam nyitok egy külön oldalt a szar tárgyaknak, de aztán letettem róla.
Mert mégis kinek van energiája? Megírni a több tízezer cikket...
Visszatérve a tollra. Ha két kézzel esek neki, csak akkor
tudom úgy rátűzni a zsebemre, ahogy valójában kéne.
Ha csak úgy egyszerűen elteszem, mindig így fog állni.
Persze feltehetnénk (és fel is tesszük) a kérdést: Nem mindegy?
Nem. Ugyanis az van, hogy mikor elővennénk a tollat a zsebünkből, a toll
bent marad, a toll kupakja (illetve jelen esetben a vége) meg a kezünkben. Nagyszerű!

 

 

 

Nem azért repül le a kupakja, mert már tönkrement az illesztése a helytelen (?) zsebre tétel miatt.
Hanem azért repül le, mert szar. A sosem használt tollak kupakja is ugyan így elrepül.
Szerintem egy céges reklámanyagnak egyszerűen nem szabad szarnak lennie!
Ez a tárgy azért van (azért lenne), hogy pozitív reklámot hordozzon.
Az kéne megmaradjon az emberekben, hogy hol is kaptam
azt a szép (az meg a minimum, hogy jó) rózsaszín tollat?
Ellenben ez a toll valami egészen más üzenetet hordoz...

 

 

Ugyan vissza lehet tolni a végére a kupakot, de úgy is lerepül. Mivel reklám ajándék
volt, vagyis kaptam belőle párat, ezért többet is tesztelhettem. Mind szétesett!

 

 

Igen. Jó. Értem én. Látom! Szépséges. Meg a formája is mily csodásan ívelt.
Nekem ilyenkor mindig egy különösen csinos lány jut eszembe. Nagyon szép volt!
Derékig érő haj, karcsú alak, bájos mosoly. De mikor megszólalt, azzal szántani lehetett!

 

 

Szívhez szóló szép üzenet, írta neked én, a marha,
ki e tollat minden áron, úgy tervezte, zsebre rakja.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (vagy Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek megbújva a spam mappában.