SHARP RT-1010 kétkazettás deck
(akkor is ez jön és kész)

Lementem a pincébe, és felhoztam a Palma faragasztót az asszonynak.
Amúgy meg mit nézel? Nektek nincs tehén a szobában?

 

 

Ha már lent jártam, turkáltam kicsit a polcon, és felhoztam ezt a kétkazettás decket.
Annyi lom van a lakásban, hogy szinte fel sem tűnik eggyel több vagy kevesebb.

 

 

Szép kis magnó ez, Monori Péter kollégám hozzájárulása a szétszedtemhez.
Valami baj volt az egyik oldalával, fejcsere, kötözgetés, végül persze nálam kötött ki.

 

 

Ügyes dolog ez a kétkazettás magnó! Sokkal kevesebb helyet (egészen pontosan feleannyit)
foglal el, mint két darab egykazettás. Azért én inkább két (sőt több) egykazettásat
tartottam, de csak addig, míg ki nem futottam a helyből. Aztán én is beadtam
a derekam. Bementem a boltba, és vettem egy Technics RS-TR232-est.
Majd ő is lesz a szétszedtemben, mert nemrég bedöglött az egyik
oldala. Nem tekeri fel a szalagot, csak kattog, meg kikapcsol.
Visszatérve a mai témához, szóval kétkazettás deck. Tud olyat,
hogy egymás után játssza le a két kazettát. Persze nem ez a lényeg,
hanem az, hogy lehet vele kazettát másolni. A kazettamásolás, illetve a
zeneszámok csereberéje az mp3 előtti idők kedvenc szerzői jogsértő elfoglaltsága
volt össznépi szinten. Persze a rádióból fel szabad venni zenét, benne is van a kazetta árában
a jogdíj, azonban másolni, meg pláne asztalszámra árulni a piacon, azt nem szabad.
A kazettamásolásban az az unalmas, hogy pont addig tart, mint meghallgatni
magát a zenét. Ezen a problémán segít a másolós magnók azon kedves
 tulajdonsága, hogy képesek kétszeres sebességgel forogni, vagyis
fele annyi idő szükséges a kazettamásoláshoz, mint két darab
különálló magnóval. Persze ez a másolósdi mára teljesen
kiveszett mint foglalkozás, ki hallgat ma már kazettát...

 

 

A szükséges gombok simán elférnek egy normál méretű gépben (42 cm)
még a két mechanika mellett is.

 

 

Felvétel szünet gomb, sosem használtam. Van benne Dolby, de ez alap egy decknél.
A kék a sebességváltó gombja, majd a műsorforrás választó, végül
pedig a két kazettát egymás után lejátszó gomb.

 

 

Kísérletezéseket kivéve sosem használtam egyik magnóm mikrofon bemenetét sem.
Talán jobb is, ha nem örökítem meg a hangom az utókor számára...

 

 

Az első magnó csak metál és normál szalaghoz állítható, a második krómhoz is.
Ez azért van, mert lejátszásnál csak kétféle beállítás szükséges, míg felvételnél
az előmágnesezési szint átkapcsolása miatt három. Ezeket a tulajdonképpen
 felesleges kapcsolókat később beszerelték a mechanikába, a kazetták hátán
 ugyanis vannak ablakok, amik jelzik, hogy milyen hordozórétegű
szalag van beléjük töltve.

 

 

Fejhallgató csatlakozó, és a -következő számig magától elpörget- automata jele.

 

 

A középső kék gomb arra szolgál,
hogy kazettamásoláskor ne kelljen egyszerre két gombot lenyomnunk.

 

 

A SHARP eddigi tapasztalataim szerint kifejezetten jó képességű gépeket gyártott.
Ahogy a Philips nálam negatív jelző, úgy pozitív a SHARP

 

 

Kicsi a hely a két mechanika miatt, ezért a felvételi szintszabályzó tekerő helyett
tolópotméter. Annyi a különbség a kétféle megoldás között,
hogy erre kisebb ingerenciám ébred kiszedni.

 

 

Kazettás magnó szinte nem is létezett Dolby nélkül, érdekes mód orsósba viszont igen
ritkán szereltek Dolby-t. Van egy olyan tervem, hogy széttépek egy régi ócska decket,
és egyszerűen rádrótozom valami Tesla roncsra a fejvezetékeket. Mikor az AIWA F220
hevert a boncasztalon, rezgett a léc, de az AIWA elektronikája ugyan szinte zajtalan,
ellenben semmiféle túlvezérlést nem visel el. Kicsit erőteljesebben kivezérelt kazettával
már lejátszáskor is elkezd torzítani. Mindezt úgy, hogy ugyanaz a kazetta másik magnóban
nem torzít. Ami a célnak megfelelt volna, az a Technics M215-ös deck. Ennek a magnónak
az elektronikájában rettenet mennyiségű tartalék van! Valószínűleg képes lenne feldolgozni
az orsós magnó fejéről érkező jelszintet. Persze a korrekción állítani kéne, de ez nem lenne
egy befejezett project. Nem akarnám én ezt a szörnyet használni, csak amolyan játék lenne
az elektronokkal. Még volt is ilyen Technics magnóm erre a célra félretéve, de egyszer
unalmamban megjavítottam, majd mivel nekem egyben nem kellett, szétberhelni meg
működőképes állapotból már nem volt szívem, ezért elajándékoztam. Aztán ígért
valaki egy nagy modern Technics decket, kb. mint az enyém a toronyban,
szétesett mechanikával, bár most már az enyém is szét van esve,
de ez az ígéret eltűnt valamerre. Mondjuk az újabb Technics
magnókkal nehezebb volna a dolgom, mert jórészt számítógép vezérlés
van bennük, nem volna egyszerű rádrótozni a panelra egy másik gép mechanikáját.

 

 

Én a részemről jobb szeretem a műszert, mint a LED soros kijelzőt.
Pláne úgy, hogy kívülről telerakják pöttyel, aztán belül meg alig van LED!

 

 

Rendes dolog, hogy a készülék aljának egy része lecsavarozható,
így hozzá lehet férni alulról a nyomtatott áramköri laphoz.

 

 

A hátulja pont olyan, mint bármely más magnóé.

 

 

Ez mondjuk annyira magyar...
Eljön ide a világ másik végéről ez a magnó, beleadtak apait anyait.
Szegény ember összegürcölte az árát, vagy megizzadt az olcsóért  kazettamásolásban.
Bement a boltba, rámutatott a kiválasztott magnóra, kapott egy hatalmas papírdobozt,
amivel arcán büszkeséggel hazasétált. Otthon kibontotta a dobozt, és akkor azt látja,
hogy a csodaszép magnójának a hátuljára rá van ragasztva egy magyar címke,
ferdén, és ráadásul fejjel lefelé. Megadtuk a módját, az már biztos!

 

 

Szokásos csatlakozók, általában adtak is a magnóhoz egy RCA - RCA kábelt. Ha több,
vagy hosszabb kábel kellett, az ember vagy vett a boltban, ha meg éppen nem volt,
akkor vett drótot, meg dugót, meg csehszlovák pillanatpákája még a lányoknak
is volt otthon a ládafiában. De mi a csudát is akartam eredetileg mondani?
Megvan! Valami egészen pocsék RCA dugókat gyártott a magyar ipar!
Annyira pocsékok voltak, hogy ha az ember kezében nem is estek
szét, de kihúzáskor biztosan lejött a kupak! Ráadásul a dugók
méretpontosságával is volt egy kis probléma. Vagy kiestek,
vagy nem lehetett őket bedugni, mert szorultak. Végül az
lett, hogy ráuntam a kontakthibákra, és vettem olyan
RCA dugókat, ami a magyarnak sokszorosába került.
Érdekes mód, ez minden aljzatba illik, egyikben
sem szorul, semelyikből sem esik ki magától.
Hiába no a vasas szakma már csak ilyen...

 

 

Igazi japánban készült vas, ez kérem még nem kínai bérmunka!

 

 

Úgy látom a japánok is tudnak érthetetlen piktogramokat rajzolni.
A bal alsó különösen tetszik, bár azt nem értem tisztán, hogy minek van
egy magnó hátuljára felrajzolva a konyhai zöldségaprító kése felülnézetből.

 

 

Ez egy nem túl mély deck, simán elfér a könyvespolcon.

 

 

A belseje nincs túlzsúfolva, bár a panel szinte egyik saroktól a másikig tart.
Mondjuk nem is csoda, két mechanikához két elektronika kell,
pontosabban szólva majd dupla annyi alkatrész.

 

 

Ez kérem két teljes értékű mechanika!
Még nem az újmódi bóvli, hogy egy motor forgatja mindkét oldalt...

 

 

Középen átvonul a képen egy fényes izé, ami az előlapot köti össze a hátlappal.
Semmi értelmes funkcióját nem találni, illetve mindössze arra szolgál, hogy
a hátlap közepét megtartsa az előlaphoz képest, mert különben a hátlap
hajlamos bedőlni a dobozba. Persze be nem esik, csak annyira bedől,
hogy nem fogjuk tudni betekerni a doboz tetejét a hátlaphoz (illetve
mechanikailag inkább a hátlapot a doboz tetejéhez) rögzítő csavart.

 

 

A mechanika nem annyira elvadult, mint az AIWA F220-ban.
Ebben sokkal kevesebb motyó van, viszont picit erősebben is kell
megnyomni a gombjait. No de mi az a két szigszalagozott drót ott alul?

 

 

Ezek a fejhez menő kábelek elvágva.

 

 

A fej át lett szerelve az egyik mechanikából a másikba, a drótok meg ahelyett,
hogy a csatlakozóból kihúzta volna a sarukat a kolléga, mint látható, vágás és kötés.

 

 

Ebből a szögből egészen úgy néz ki, mintha ferdén volna beszerelve a hálózati trafó.
Persze ez nézőpont kérdése, hiszen valóban ferdén van a trafó beszerelve.
Gondolom ki lett próbálva, hogy így szór rá a legkevésbé a fejekre.

 

 

A Dolby fokozatokat látjuk a panelen.
Erősen integrált a magnó, szinte alig található pár elszórt alkatrészt.

 

 

Ismét a gyilkos japcsik! Mégis mi a szarért kell ilyen életveszélyesen szabadon hagyni
a dobozban a hálózati feszültség által átjárt részeket? Ezeknél a távol-keletieknél
nincs semmiféle életvédelmi szabvány? Persze már a szemük sem áll jól...

 

 

A tápegység részlete a panelen. A kábelezés kicsit kuszának látszik,
de a vezetékek összefogottak, a csatlakozók nem felcserélhetők.

 

 

Kivezérlésjelző mindössze öt LED-ből. Mondom, hogy a műszer jobb...

 

 

Soványka tolópotméterek, bár nem is kell beléjük ennél több anyag.

 

 

Kitekertem egy marék csavart, erre lejött az egész előlap.
Nem egy szívderítő érzés, mikor az ember így látja kedvenc magnóját!

 

 

Ez meg a maradék, vagyis az elektronika a készülék hátuljában.
Az érdekes kérdés, ha egy törlőfejet, egy felvételre is jót (magyarul kombináltat),
és egy lejátszófejet (hiszen az egyik mechanika csak lejátszó) szolgált ki az
elektronika, akkor hozzá lehetne-e drótozni egy háromfejes magnót?
 

 

 

Már majdnem kijönnek a mechanikák az előlapból.
Eddigi tapasztalatom szerint ilyenkor szokott valami eltörni.

 

 

A kazettaajtó mögött mindkét kazettafészekben el van rejtve egy egy csavar.

 

 

Nincs semmi felirat a motoron,
de elsőre eltaláltam hová kell odakapaszkodnom a krokodilcsipeszeimmel.

 

 

 

A zakatolásból arra következtetek, hogy a mechanika egyik fele azt játssza, hogy ő egy vonat.
Ez a magnó évek óta hevert a pincében egy polc szélén a sötétben, ennyi
idő alatt valószínűleg én is meggárgyultam volna.
Vagy ne használjak feltételes módot?

 

 

A két mechanika között látható némi különbség.
Mivel a magnót már valaki piszkálta, ezért nem tudom
eldönteni, hogy hiányzik-e belőle valami, vagy gyárilag ilyen.

 

 

Jó kis meló lehetett elkészíteni ehhez a formához a fröccsszerszámot!

 

 

A kazettaajtók lassító mechanizmusát látjuk.

 

 

Itt meg azt, hogy Peti összekeverte a csavarokat. A jobb oldali sokkal vastagabb.
Persze az eredeti csavar is megvan. Ez nem ment a helyére, az meg lötyögött valahol.

 

 

Ott van ni jobbra, az előlapba való csavar.

 

 

A kazettaajtóról le lehet húzni a plexit.
Ezeket lehet el is teszem, jók lesznek, ha éppen színes plexire lesz szükségem.
Előbbi mondatból erősen arra lehet következtetni, ebből a magnóból már nem lesz semmi.

 

 

Azért próbaképpen összeraktam, meg így mégiscsak kevesebb helyet foglal.

 

 

Az egyik oldala nem is szól.

 

 

Gondoltam hátha a kötésnél van valami baj, de nem.

 

 

Ha innen nézem (ide jönnek a kombináltfejről a vezetékek), már itt sem jó.
Gondoltam megpiszkálom egy kicsit, és az ujjammal találomra beleböktem a panel közepébe.

 

 

 

Ez kérem egy sikeres kézrátételes gyógyítás volt!
Pontosabban szólva ujjam egyetlen bökésével képes voltam életre kelteni a beteg csatornát.

 

 

Visszatekertem a szigetelőszalagot a fejkábelre.

 

 

 

Az előbbi felvételt hallgatva felmerül a kérdés: Valóban ilyen bödön hangja van ennek a magnónak?
Nem, csak a kolléga a fejmerőlegesség szabályozó csavart tövig betekerte.
Pár csavarintás, és máris megjöttek a magas hangok.

 

 

Kellenek nekem ilyen csatlakozók? Van egy tervem. Veszek egy jó hosszú kábelt, aminek
az egyik végére rászerelek négy RCA dugót. Ezek a dugók jönnek az előerősítőm egyik
hátlapi tartalék bemenetébe. A kábel másik vége az asztalomon végződne vagy RCA
dugókban, vagy az asztalhoz csavarozott RCA aljzatokban. Ha kell egy bemenet,
vagy mondjuk kimenet, nem a hátam mögül jönne a vezeték átlósan keresztül
a szobán. Persze ez a project annyira bonyolult, hogy pontosan úgy el van
halasztva, mint a füles csatlakozójának asztal közelébe való kiépítése.
Már komolyan azon töröm a fejem, építek inkább egy fejhallgató
erősítőt az asztal sarkára. Persze ha egy kis kábelezéstől
visszariadok, hogyan is állnék neki egy erősítőnek...

 

 

 

Mindkét kazettaajtó nyílik, bár ennek jelen magnó esetében semmi értelme.
Ezt amúgy csak azért írom, mert mikor megkaptam, a jobb
oldali ajtót nem lehetett kinyitni.

 

 

Összehúztam a hálózati zsinórt, ne lógjon, még beleakad nekem valamibe.

 

 

Ideiglenes jelleggel itt állomásozik, aztán majd lesz vele valami.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...