Medilab Bion-2 levegő ionizátor
(asztalon volt elbújva)

Ezt az ionizátort nemrég találtam, mikor számítógép csendesítés okán szétkaptam az asztalt.
A tárgy képe tükröződik a csempeborítású cserépkályha tetején.
Egészen jól sikerült fotó.

 

 

Medilab gyártmányú BION-2 levegő ionizátor. Ha bedugom a konnektorba, világít rajta
 a LED. Persze a szemből világító LED nem túl érdekes, mint ahogy hátulról nézve
 sem az. A sárga LED fényén kívül annyit tud a masina, hogy jól megszórja
 a levegőt ionokkal. Ez állítólag egészséges, valamint sokat javít egy
dohányos szoba levegőjén. Talán már tíz éve is megvan, hogy
nem bagózok, de ez a dobozka valahogy bedugva maradt.

 

 

A levegőt ionizáló elektróda el van dugva ebbe a lyukba, mégpedig azért,
hogy ne tudjunk beletapenolni. Azért nem szabad a tüskét fogdosni, mert ráz!

 

 

Még rá is van írva a hátuljára, hogy meg kell várni, míg a kondik kisülnek a dobozban.
Hogy mindössze fél Wattot fogyaszt? Szerintem alkalomadtán vissza fogom dugni.

 

 

 

Igaz a leírás, valóban ki lehet venni (pontosabban szólva húzni) az elektródákat.
Olyan 15-20 éve lehet itt ez a doboz. Miket tud meg az ember ennyi idő után...

 

 

Ha jól értelmezem a sorozatszámot, akkor 1992-es gyártmány.

 

 

Bár kifejezetten jól mutat, de azért elég egy lehetetlen alakja van a dobozának.
Legalábbis nekem nem jön be, mivel nálam mindennek a tetején van valami más.
Ezen doboz esetében ez azért érdekes, mert valahol vettem egy ilyen dobozt üresen.
Tetszett a forma, építettem bele egy 6 digites frekvenciamérőt. Még meg is van valahol
a pincében. (majd jöhetek vissza beszúrni a linket, ha megtaláltam, és szétszedtem)
Szóval mindig felül kellett lennie ennek a dobozkának, mert nem lehet semmit
sem a tetejére tenni. A frekimérő mindig kellett, folyton fel kellett állni ha
bele akartam dugni a mérőzsinórt. Ilyenkor mindig megfenyegettem,
hogy át fogom építeni. Lustaság okán ez végül nem történt meg.

 

 

Az alja sokkal koszosabb, mint amennyire izgalmas. Azért koszos, mert a dobozban
nagyfeszültség van, és a nagyfeszültség vonzza a port. Volt nekem egy saját
készítésű ionizátorom. Persze volt gyári meg orosz is. Rádiótechnika
újságból volt a rajz, ezermesterből az alkatrészek, semmiből a
készülék doboza. Csak egy panel volt, ami kilógott a
felső polcról a könyvek közül. Egyetlen hónap
alatt olyan fekete lett körülötte minden,
hogy azonnal rásóztam a masinát
Sántik József kollégámra!

 

 

Az előlap koszos, de nincs ezen mit csodálkozni. A 15 év megtette a magáét!
Elkezdtem letörölni az előlapot denaturált szeszes törlőronggyal.
Ezt egy idő után abbahagytam, mert kezdtem úgy érezni,
hogy már nem a kosz oldódik, hanem a festék.

 

 

Első betekintésre nem sokat mutat meg magából, de majd én kicsomagolom!

 

 

Itt jön be a 230 volt.

 

 

Ezeken a banánhüvelyeken pedig kijön a nagyfeszültség.

 

 

Fent említettek között található keménypapír burkolatban a Villard feszültségsokszorozó.
Ez egy egyszerű kapcsolás, a panel mintázata nincs agyonbonyolítva.

 

 

Túlélte a műtétet, mondjuk nem sok mindent lehet benne elrontani.

 

 

 

Ilyen hangja van. Mármint annak, ahogy fúj az elektródából a nagyfeszültség.

 

 

Érezni is lehet "bajusszal" az elektronszelet.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...