Medilab Bion-2 levegő ionizátor
(asztalon volt elbújva)
Ezt az ionizátort nemrég találtam, mikor
számítógép csendesítés okán
szétkaptam az asztalt.
A tárgy képe tükröződik a csempeborítású cserépkályha tetején.
Egészen jól sikerült fotó.
Medilab gyártmányú
BION-2 levegő ionizátor. Ha bedugom a konnektorba,
világít rajta
a LED. Persze a szemből világító LED nem
túl érdekes, mint ahogy hátulról nézve
sem az.
A sárga LED fényén kívül annyit tud a masina, hogy jól megszórja
a levegőt ionokkal.
Ez állítólag egészséges, valamint sokat javít egy
dohányos szoba levegőjén.
Talán már tíz éve is megvan, hogy
nem bagózok, de ez a dobozka valahogy bedugva
maradt.
A levegőt ionizáló elektróda el van dugva ebbe
a lyukba, mégpedig azért,
hogy ne tudjunk beletapenolni. Azért nem szabad a
tüskét fogdosni, mert ráz!
Még rá is van írva a
hátuljára, hogy meg kell várni, míg a kondik kisülnek a dobozban.
Hogy mindössze fél Wattot fogyaszt? Szerintem
alkalomadtán vissza fogom dugni.
Igaz a leírás, valóban ki lehet venni (pontosabban szólva húzni) az
elektródákat.
Olyan 15-20 éve lehet itt ez a doboz. Miket tud meg az ember ennyi idő után...
Ha jól értelmezem a sorozatszámot, akkor 1992-es gyártmány.
Bár kifejezetten jól mutat, de azért elég egy
lehetetlen alakja van a dobozának.
Legalábbis nekem nem jön be, mivel nálam mindennek a tetején van valami más.
Ezen doboz esetében ez azért érdekes, mert valahol vettem egy ilyen dobozt
üresen.
Tetszett a forma, építettem bele egy 6 digites frekvenciamérőt. Még meg is van
valahol
a pincében. (majd jöhetek vissza beszúrni a linket, ha megtaláltam, és
szétszedtem)
Szóval mindig felül kellett lennie ennek a dobozkának, mert nem lehet semmit
sem a tetejére tenni. A frekimérő mindig kellett, folyton fel kellett állni ha
bele akartam dugni a mérőzsinórt. Ilyenkor mindig megfenyegettem,
hogy át fogom építeni. Lustaság okán ez végül nem történt meg.
Az alja sokkal koszosabb, mint amennyire
izgalmas. Azért koszos, mert a dobozban
nagyfeszültség van, és a nagyfeszültség vonzza a port. Volt nekem egy saját
készítésű ionizátorom. Persze volt gyári meg
orosz is.
Rádiótechnika
újságból volt a rajz, ezermesterből az alkatrészek, semmiből a
készülék doboza. Csak egy panel volt, ami kilógott a
felső polcról a könyvek közül. Egyetlen hónap
alatt olyan fekete lett körülötte minden,
hogy azonnal rásóztam a masinát
Sántik József kollégámra!
Az előlap koszos, de nincs ezen mit
csodálkozni. A 15 év megtette a magáét!
Elkezdtem letörölni az előlapot denaturált szeszes törlőronggyal.
Ezt egy idő után abbahagytam, mert kezdtem úgy érezni,
hogy már nem a kosz oldódik, hanem a festék.
Első betekintésre nem sokat mutat meg magából, de majd én kicsomagolom!
Itt jön be a 230 volt.
Ezeken a banánhüvelyeken pedig kijön a nagyfeszültség.
Fent említettek között található
keménypapír burkolatban a
Villard feszültségsokszorozó.
Ez egy egyszerű kapcsolás, a panel mintázata
nincs agyonbonyolítva.
Túlélte a műtétet, mondjuk nem sok mindent lehet benne elrontani.
Ilyen hangja van. Mármint annak, ahogy fúj az elektródából a nagyfeszültség.
Érezni is lehet "bajusszal" az elektronszelet.