Akasztó
(csak mert letörött)

Töcsök maci értetlenül nézi, mit keres a lábán ez a hosszú barna izé.

Én is értetlenül nézek, hiszen ez eddig itt volt.
Eredetileg ez egy ruhaakasztó, csak a fülecskék már rég letörtek róla.
Most úgy működik, hogy a ruhák fogasra, a fogas meg erre a rúdra van (lenne) felakasztva.

Ez az ép része. Úgy került hozzám, hogy az asszony vette valami rendelős újságból,
de a lakótelepi ajtóra nem lehetett ráakasztani, mert az túl széles.

Az ép és a törött darab egymás mellett. Gondoltam megragasztom, de semmi értelme.
Nem véletlenül szakadt ez le...

Három emberre való ruha volt rajta, ami most a lehető leglehetetlenebb helyen lóg.

Átakasztottam őket ide, mert itt csak az asszonynak van útban.

Meglepően masszív anyagból van, ráadásul majd 5 milliméter vastag.

A ragasztás nem tartana sokáig, de mi lenne, ha megvasalnám Merklin fémépítővel?
Aztán támadt egy jobb ötletem. (meg irigy is vagyok a Merklin alkatrészeimre)

Ilyen lett.

No nem csak úgy magától, tologattam rajta kicsit a fűrészt.

Levágtam a másikról is a kilógó részt.
Egyformák, akarom mondani tükör szimmetrikusak lettek.

Eddig jó, meg szép, csak nincs minél fogva felakasztani.

Olyan olcsó volt ez a doboz, hogy vettem belőle párat, és szépen belerendeztem
a csavarkészletemet. Azóta sem találok semmit...

A sok csavar pont rövid, a hosszabból meg csak egy darab van.

Találtam még hosszabbat. Szerencsére elég vastag az ajtó, van hová betekerni.

Persze van akkora nagy csavarom is, hogy bőven átéri az egész ajtót.
Ez azért jó, mert ha fent tekerem be, akkor a másik oldalon rá lehet akasztani
a törölközőt, ha meg lent tekerem be, akkor ha rá találom csapni az asszonyra az ajtót...

Ez (és a többi doboz) rengeteg csavar úgy jött össze, hogy bármihez is kellett pár
egyforma csavar, mindig egy marékkal többet vettem a boltban.
A mindenből kitekert csavarokról meg szót se!

Ennél maradok. Gondoltam nem süllyesztem bele a csavar fejét az anyagba,
mert a ráakasztott súly miatt jobb volna sehol sem elvékonyítani!

Olyan régi a felirat a doboz címkéjén, már alig olvasható.
Ezeket a dobozokat talán az OBI-ban vettem még nagyon régen.
Ott volt a bolt, ahol most az Árkád üzletközpont vége van. Vettem pár
dobozt, bevált. Aztán rohantam vissza a boltba, és megvettem a maradékot.
Sajnos már nem volt annyi doboz a boltban, amennyi kellett volna a falszakasz
teljes beborításához, ezért nincs doboz végig a szemközti falig.

A díszalátét gyűjteményem.
Persze amelyik rozsdás, az kevésbé díszes, de kicsire nem adunk!

Fehér, barna, fehér. Jó lesz ez kérem...

Ugyan már elég rosszul látok,
de talán pont ezért elég, ha csak úgy szemre jelölöm be a lyuk helyét.

Nekem tetszik ez a forgács...

Ez az elképzelés, vagyis ezentúl két nagy csavar fogja tartani a rudat.

Az a lényeg, hogy a lyuk legalább olyan mély legyen, mint a csavar,
viszont semmiképp se legyen mélyebb, mint amennyire az ajtó vastag.

Nem lóg át, elég hosszan tart, nem fog innen leszakadni.

Ilyenkor jó, ha van kéznél valaki, aki "benézi", hogy egyenesen álljon.
Már csak azért is, hogy később legyen kire fognom, ha mégis ferdére sikeredett.

Gondoltam át kéne dugni valamit a lyukon, amivel be tudom jelölni, hol legyen a lyuk.
Aztán rájöttem, hogy a csavar már át van dugva a lyukon.
A vége hegyes, pont jó pontozónak.

Csak rá kell sózni párat a csavarra a kalapáccsal.

Előfúrok a csavarnak, szét ne repessze nekem az ajtót.

Tadam!

Az ajtó belülről. Csak azért mutatom, mert ez a másik fogas bizony ferdén lett felrakva.
Nem igazán értem, hogyan sikerült ilyen csáléra. Majd kiegyenesítem, mikor
megoldom azt a régi problémát, hogy az ide akasztott törölközők
belső fele (mivel ráfekszik az ajtóra) nem szárad meg.
Lesz egy szép vastag léc csavarozva a fogas
alá, de ez már egy másik project...

Szeretem az ilyen látványos munkákat!
Ez a szobarészlet tegnap is kb. pont ugyanígy nézett ki...