Philips 90AL071 zsebrádió
(átlagos kisrádió)

A nagy műszert már szétszedtem, a demagnetizáló kazetta bemutatásához
kell a kitolós mechanikás lengyel deck, a sarokban megbúvó
Philips kisrádiót pedig mindig csak halogatom.

 

 

Valahol el kell kezdenem, legyen akkor ez.

 

 

 

Működik, és az sem szorul magyarázatra, miért hívták ezeket a kisrádiókat sípládának.
 

 

 

Miközben én a kisrádiót boncolom, az asszony szétszedi a macskánkat.

 

 

 

Fúj! Kitépni egy macska belsejét...

 

 

Kisrádiót boncolni jobb, mert az nem koszol ennyire.

 

 

Teljesen átlagos kisrádió, talán csak a formája üt el kissé a megszokottól.

 

 

A külseje nem átlagos, bár kézbesimuló, de mindenféle kilógó részek vannak rajta.

 

 

Például a skála karikája kiemelkedik az előlapból.

 

 

A skála mind frekvenciában, mind hullámhosszban feliratozott. Nekem a Kossuth adó
hullámhosszán kívül az eddig elmúlt majd ötven év alatt, még semmi mást sem
sikerült megjegyeznem. A hangerő gomb (bal oldali) egy piciny ablakon
keresztül látványosan mutatja, hogy éppen hová tekertük. Ügyes
dolog ez kérem, csak teljesen felesleges, hiszen mindenki
fülre állít hangerőt, nem úgy, hogy hol áll a gomb.

 

 

A doboz amolyan szappantartó forma.
Sajnos a teleptartó fedele, és maga a teleptartó is hiányzik.

 

 

Ügyes a két kis lábacska. A fura forma ellenére stabilan áll a kisrádió.

 

 

A típusszám, és az elemigény is fel van tüntetve.
Érdekes, de ez a rádió múltkor meg sem nyikkant a kurblis töltőről, most meg szól.

 

 

A teleptartó ajtaján keresztül ujjal benyúlva kell kinyomni a dobozból az előlapot,
de én már csak megmaradok a csavarhúzónál.

 

 

Gondoltam hátha lesz benne valami Philipsféle cifraság, de nem.
Ez egy teljesen normális, átlagos kisrádió.
Nem is nagyon van róla mit írni...

 

 

Gondoltam kibányászom a könyveimből a kapcsolási rajzát, de nem találtam.
Gondoltam akkor biztos ott a rajz a neten. Először ezt a hiányos
(modulátor + oszcillátor fokozat) kézi rajzot leltem.

 

 

Aztán találtam egy lehetetlenül görbére fotózott rajzot.

 

 

Ennek meg a felbontása pocsék. Mindegy, legalább egy helyre kerültek...

 

 

A potméter teljesen hagyományos, még csak nem is recseg.
Ezt a kisrádiót nem is akartam megvenni, csak épp a gombjairól volt szó.
A gombgyűjteményembe tévesen írtam be a hangerő gomb eredetét, nekem orosznak tűnt.
Aztán másnap megláttam a piacon, felvettem, de tényleg csak a gombját akartam
megnézni. Aztán mivel elhúztam a szám a hiányzó elemtartó fedél láttán,
meg vissza is tettem az asztalra, egyből 100 forint volt az ára. Persze
100 forintért sem volt rá szükségem. Hogy minek is hoztam el...

 

 

A forgó olyan mint bármely más kisrádióban, a ferrit is, a KF-ek és a tranyók is átlagosak.
Azért nehéz ám úgy írni, hogy nincs miről. Persze többet is ki lehet hozni egy
zsebrádióból, és fogok is, már persze ha megérjük. Például át lehet
építeni, át lehet alakítani, át lehet dobozolni, de ez nem ma
lesz, mint ahogy nem is ez a kisrádió lesz az alany...

 

 

A panelen a hosszúkás lyukak a kiszedett fülhallgató csatlakozó aljzat lábainak helyei.

 

 

Akarom mondani nem kiszedett, hanem be sem épített.
Zsebrádió fülhallgató aljzat nélkül? Érdekes, csak elég unalmas...

 

 

Olyan, mintha a hangszóró ki volna esve a helyéről, de nem!
Ez direkt így van benne.

 

 

Még a panel sem csúnya. Mi van ezekkel a Philipses fiúkkal?

 

 

Szerintem nem a legjobb ötlet így rögzíteni egy hangszórót, de azért elmegy.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...