Siemens Gigaset 100
(zsinórnélküli készülék)

Volt már zsinórnélküli készülék, de ez is félre volt téve szétszedésre.
Szerintem ez legalább 10 éve hever a szekrényem mélyén.
Vagyis ahogy szoktam, nem kapkodtam el a dolgot.

 

 

A 10 év állás ellenére a bázisállomás képes volt annyira feltölteni az akkut,
hogy megindult a készülék. Beteges számjegyek a kijelzőn, sajnos ennél többet nem tud.

 

 

Egészen különös forma dugasztápja van. A trafóra gyakorlatilag rá van öntve a tok, ami
egyben hűtőbordaként is szolgál. Ügyes megoldás, s mint ilyen, természetesen nem terjedt el.

 

 

Mikor majd meghalok, s a lomtalanítók kihordják a dugasztáp gyűjteményem
a kukához, áldani fogják a nevem az már biztos!

 

 

Elég hülye forma, ellenben igen stabilan áll a lábán. A mostaniak valahogy úgy néznek ki,
mintha valaki bedobta volna a beszélőkét egy hamutartóba. Kb. annyira labilisak is...

 

 

A fotó címe: rájöttem
Sajnálom, de már nem tudom, hogy mégis mire jöhettem rá.
Tegnap szedtem szét ezt a vackot, egy nap alatt meg azért csak elfelejt pár dolgot az ember...

 

 

Ide való a beszélő, a két érintkezőn keresztül jön a töltés. Múltkor voltam egy hibán,
ahol az volt a baj, hogy kimerült a zsinórnélküli készülékben az akku. Elmagyaráztam
az ügyfélnek, hogyan is működik ez a készülék. Nagyon meg volt lepődve! Végül is
kiderült, csak annyi volt a baj, hogy a karácsony előtti nagytakarításkor
elrakta a készülék alsó részét, mert nem jött rá mihez tartozik.

 

 

Két gumiláb és öt pöcök. Mindenesetre fura egy elrendezés.

 

 

A vonali csatlakozó látszik, a tápcsatlakozó meg nem.
A kis matrica arról beszél, hogy miféle dugasztápokat szabad alkalmaznunk.

 

 

Újabb alanyok a gumiláb gyűjteményembe. Alapvetően persze azért szedtem ki őket,
mert biztos vagyok benne, hogy alattuk vannak a készüléket összetartó csavarok.

 

 

Tévedtem...

 

 

Döfködöm a csavarhúzómmal erősen, de nem akar szétnyílni.

 

 

Nem számítanak a roncsolási nyomok, hiszen nem akarom én ezt összerakni...
Bevallom, már szétszedni sem akartam, csak nem volt szívem egyszerűen kidobni.

 

 

Különösen unalmas panel.

 

 

Egyszerűen nincs róla mit lementeni.
Talán a két aranyozott érintkezőt leszedem, hátha egyszer még jó lesz valamire...

 

 

Ez lesz a vége, ha az ember esztelenül döfködi befelé a csavarhúzóját.

 

 

Szerintem ebben sem lesz semmi meglepő.

 

 

Ha csak az nem, hogy annyi állás után feléledtek az akkuk. Ezeket persze elteszem.
Aztán, mikor majd megunom, hogy megtelt a doboz, szépen kidobom őket.
Gondoltam biztosan az akkuk alatt vannak az összetartó csavarok.
De már megint tévedtem...

 

 

Addig próbálkoztam a csavarhúzómmal, míg betörött a készülék alja.

 

 

Hogy utáltam régen, mikor így került hozzám javításra egy készülék...
Nehéz ezeket a nyomokat elviselhető látvánnyá alakítani!

 

 

 

Bele sem akar menni a csavarhúzó!

 

 

Persze úgy is én vagyok az erősebb...

 

 

Ez a panel pont ugyanolyan érdektelen mint a másik...
Azért a hallgatót, meg a mikrofont majd jól elteszem.

 

 

Szerintem teljesen értelmetlen felírni,
hogy mihez való a dugasztáp, ha már úgy sincs meg a tápegységhez való készülék.

 

 

Még arra is lusta voltam, hogy a paneleket bedobjam a bontásra várók közé, hanem csak
odapakoltam a többihez a dobozok peremére. Ennek a kupacnak az eltűntetése még
csak tervbe sincs véve! Persze tudom én azt, hogy az lesz, hogy veszek még
műanyag dobozokat az IKEA-ban, de ez egy annyira távoli project...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...