Gelka gyártmányú RIAA korrektor
(idegen toll)

Ez egy Gelka gyártmányú RIAA korrektor. No de mi is az a Gelka? A Gelka az a Gépipari
Elektromos Karbantartó Vállalat rövidítése. Ez egy országos szervizcég volt a szocializmusban.
Feltehetnénk még a kérdést, hogy mi az a RIAA korrektor. Egyrészt olvasd el a 157. szétszedtem
cikket, másrészt meg miért ne mondanám el még egyszer. Ez egy előerősítő és egyben korrektor.
A hagyományos lemezjátszó, és az erősítő (vagy magnó) közé kell bekötni, hogy normálisan
szóljon a lemez. Az emberben felmerül a kérdés, hogy minek is kell ez a doboz? Már persze
azon túl, mert kell és kész. Ha egyszer a hagyományos (értsd nem CD) lemezjátszóból
(illetve a hangszedőjéből) nem olyan jel jön ki, mint amire az erősítőnek (vagy a magnónak)
szüksége van, akkor miért nincs ez a doboz (illetve a tartalma) beépítve magába a lemezjátszóba?
Azért nem, mert nem így szokás, hanem úgy, hogy a RIAA korrektor az erősítőbe van beépítve.
Más szavakkal kifejezve, "phono" bemenete (is) van az erősítőnek. Ha van az erősítőnek phono
(nem kristály, hanem dinamikus) lemezjátszó bemenete, akkor meg minek ez a doboz? Hát kérem
azért, mert nincs. Nem hogy az erősítőnek lemezjátszó bemenete, hanem maga az erősítő sincs!
A 60-as 70-es 80-as években ha erősítőt akartál, csináltál egyet magadnak. Sipos Gyula - Hi-Fi
erősítők építése című könyve volt a sláger, meg a Rádiótechnika újság, illetve ezen lap évkönyvei.
Aki nem tudott erősítőt építeni, vagy nem is volt rá igénye, az jól elvolt a Tesla B100-as beépített
erősítőjével. Ha a falakat nem is döntötte le az a pár Watt, de bőven lehetett vele házibulizni.
Vett hozzá az ember egy lemezjátszót, meg persze a képen látható RIAA korrektort, meg vagy
öt lemezt. Ezt (mármint a lemezeket) lehetett csereberélni a haverokkal (kinek mi volt meg),
 majd a nekünk tetsző számokat átvettük szalagra. Szerencsés esetben a lemezek mozogtak,
de ha nem volt lemezjátszód, cipelhetted a magnódat a haverokhoz. Ilyen vad és bonyolult
volt az élet az Internetről (DC, Torrent és társai) letölthető korlátlan mennyiségben
rendelkezésre álló mp3 világ előtt.

A szocializmusban vagy nem ismerték azt a kapitalista tételt, miszerint a fényes papírba
csomagolt szardarabot el lehet adni szaloncukornak, vagy csak nem alkalmazták. Bár most,
ahogy így belegondolok az ősidők szaloncukrainak íz emlékébe... De mit is akartam mondani?
Igen... Ez egy minden szépségtől mentes külalakú szerkezet. Persze hiába lenne szép, mivel
a helye a lemezjátszó és a magnó (vagy erősítő) között van, be van dobva valahova hátra.
Vagyis teljesen mindegy, hogyan néz ki. Megvenni még akkor is megvette volna a nép, ha
matyóminta van festve a tetejére! Igazából örültünk, hogy lehetett kapni. Már persze csak
azoknak volt ez öröm, akiknek nem volt otthon pákájuk. Akinek volt, az épített magának.
(mint például én) Nekem (hogy ne lógjon egy újabb doboz) a lemezjátszómba volt beépítve.

Ezeket a fotókat nem én készítettem. De nem Csabát kell szidni a majd olvashatatlan
feliratokért, hisz nem az ő hibája, mert a dobozka feliratozása gyárilag ilyen életlen.

RIAA korrektort készíthetünk kettőstriódából (sztereóhoz persze mindenből kettő kell),
vagy két tranzisztorból, ha megszállottak vagyunk, akkor rengeteg tranzisztorból, illetve
műveleti erősítőből. (IC) Ebben a dobozban az utóbbi megoldást láthatjuk. Mondjuk ha
valamiből nem építenék RIAA korrektort, akkor az a 741-es IC. (ebben 747-es van,
amiben belül két 741-es lakik) Akkor már inkább legyen pár kiszajú tranzisztor.
Ami ennek a dobozkának a különlegessége, az a tápegység megoldása.
De erről kicsit később...

Most nézzünk meg egy olyan egyszerű részletet, mint a panelt rögzítő távtartó.
A kép bal oldalán látható, barnás színű befűrészelt hasábról van szó.
De nem ám annyi csak ez barátom, mint amit látsz!

Hanem ez a hasáb, egyben a készülék lába is.

Ezeket a valamiket valakinek le kellett gyártani, mégpedig ahogy a felületet elnézem, ezek
kérem egyenként készültek kézi munkával! Az ilyen végtelenül unalmas, de ujjgyakorlatnak
éppen megfelelő feladatokat az ipari tanulók végezték el az iskolákban, tanműhelyekben.
Én (mint telefonszerelő) például körmös konnektorokat "reszeltem" a pajtásaimmal
a MÜM 14-es műintézetben.

Ami a panel mintázatán szakavatott szemnek azonnal szembetűnik, az a két részre osztottság.
Amit felül látunk, az a tápegység, amit alul, az maga a RIAA korrektor.
A panel alsó szélén a GE, az persze nem a General Electric jele.

Mivel (ha figyelmesek voltunk) láthattuk, hogy a panelen nincs hagyományos lemezelt
hálózati trafó, így elárulom, hogy ez az! Már mint ez a trafó, csak nem hagyományos.

Ugyan picinyke, csekély tömegű, meg oda is van ragasztva, de a biztonság kedvéért még
külön hozzá is van kötözve a panelhez, méghozzá irigy sárga színű hímző cérnával.
Valljuk be őszintén, azért volt egy letagadhatatlan bája a szocialista (kis) iparnak.

A táp valahogy úgy néz ki elektromos szempontból, hogy ellenállás, kondenzátor, ellenállás,
dióda, kondenzátor. Ezzel eljutottunk oda, hogy úgy nagyjából rendelkezésünkre áll a szükséges
tápfeszültség, csak agyon is vágna, mert a kimeneten leválasztó trafó híján ott a fázis. Itt jön
a képbe a BC182-es tranzisztorral felépített önrezgő oszcillátor, ami a rádióba való
porvasmagból készült miniatűr trafó primer oldalát hajtja. A szekunder oldalra
a nagyfrekvencia (értsd valahol 20 kHz felett) miatt igen kisméretű (pontosabban szólva
kis kapacitású) szűrőkondenzátor is elég. Ezen tápegység alkatrészeinek össztérfogata kisebb,
mint bármilyen adott korban beszerezhető hálózati trafó. Mondjuk zaj (zajos táp, RF rászórás)
szempontjából pont egy ilyen kényes helyre (mint a RIAA korrektor) nem való egy efféle tápegység.
Most mit mondjak erre a megoldásra? A Gelka az nem egy gyár! Bár gyártott pár dolgot, de inkább
csak hiánypótló volt a szocialista hiánygazdaság gépezetében. Például a nagy elektronikai
gyáraink nem készítettek autóba való erősítőt, de a Gelka igen. Mindegy ez, hisz hol van
már ez a világ... A mai fiatalok el sem hiszik, hogy az apróbb dolgok régen nem Kínában,
hanem itthon nálunk, valamely TSZ (Termelő Szövetkezet) melléküzemágában készültek.
No, akkor ennyit mára a régmúltról...

képek: Csaba
szöveg: Géza