Góliátelem
(hülyegyerek csípőfogóval)

Minap végre szétszedtem a sok sok éve bemutatásra váró Riga 103-as óriás táskarádiót.
A benne talált rengeteg (8) góliátelem kapcsán jutott eszembe, hogy
például góliátelemet azt eddig még nem szedtem szét.

 

 

Félretettem belőlük hármat, melyeknek legcsinosabb volt a ruhájuk.
(aztán ezek el is ücsörögtek itt, nagy nagy nyugalomban)

 

 

Két elem találkozik: Szép a ruhád! Igen, anyukám Varta.

 

 

Egyszer volt,
hol nem volt.
Történt egyszer nagyon régen,
Még nem a kínaiak idejében...

 

 

Hosszú életű, és az nem ám csak oda van írva, de úgy is van!
Hogy nincs benne kadmium, azt értem. Arra céloz, hogy ez nem akkumulátor.
No de mi az, hogy nincs benne mercurium? Ezt majd a kedves olvasó megmondja.
Pár perc alatt annyi megfejtés érkezett, nem sorolom fel a neveket.
A 0% Mercury jelentése: Nincs benne higany

Vajk bővített magyarázata a témához

A 0% kadmium sem azt jelenti hogy ez nem akksi, hanem hogy a kadmium
meg a higany is nehézfémek, mérgezőek, károsak a talajvízben. Ez meg egy
olyan zöld elem, amit nyugodtan eláshatsz, mert nem fog ilyesmi kijönni belőle.
A hagyományos elemekben is használtak régen ilyen fémeket adaléknak/ötvözőnek.

 

 

Hogy hogy mono? És ha kettő van belőle?

 

 

Ne dobd tűzbe, mert felrobban, és ne töltsd fel, mert abból meg tűz lesz!

 

 

Néha annyira mellé lő az ember agya... Gondolkodtam, hogy mikoriak lehetnek ezek
az elemek. Tudom én az eredetüket. Bementem a raktárba, és kértem Reginától nyolc
góliátot kölcsönbe. Mit hülyéskedek itt felkiáltással, örökbe kaptam a frissen vásárolt
ócska rádiómhoz egy garnitúra tölteléket. No de mikor történhetett mindez? Még meg
is kérdeztem a volt főnököm, ő dátumokban nagy, hogy mikor is költöztünk el a Páva
utcából, mert ez még az előtt történt. 2002 évben jöttünk át a Távíróba. Mindez persze
 felesleges agytorna volt, mert minek ez az egész, mikor rá van írva az elemre a gyártás
dátuma. A 12 - 00 úgy értelmezendő, hogy 2000. év 12. hónap. Vagyis ezek az elemek
11 évesek! Az, hogy a rádió megszólalt róluk, az nem csoda, mert az orosz rádiók már
csak ilyenek. Van bennük annyi energia, hogy valami nagyobb fogyasztót tápláljanak?
Mi van itthon valami, amibe góliát elem kell? Már persze a Riga 103-as rádiómon felül.

 

 

Itt van például ez a rettenetes kínai elemlámpa.

 

 

Ebben is van két elem, ők is Varta, csak nekik ezüstszín ruhájuk van. Hihetetlen, de még
emlékszem ezeknek az elemeknek a történetére! Egyik kolléganőm megkért, ha már
úgy is megyek a raktár felé, hozzak neki két góliát elemet. Bementem a raktárba,
Regina adott egy kettes csomagot. Letettem a kolléganőm asztalára, erre azt
kapom, hogy nem ezt a nagyot, hanem azt a kisebbik fajta góliátot.
Az nem góliát bébi! És a bébi az most nem neked szólt...

 

 

Ez a felirat meg úgy értelmezendő, hogy 1996. év 12. hónap. Vagyis ez az elem 15 éves!
Az első tízest úgy nyomta le az elemes dobozomban, hogy a gyári csomagolásban ült.
Aztán megvettem a kínai elemlámpát, amiben a gyárilag hozzáadott szintén kínai
elem az állásban magától kimerült. És még csak évek sem kellettek hozzá...

 

 

Háromféle elem, mindhárom szép ruhában. Tudnak ezek a németek öltöztetni!
Bár ahogy a melós rumhámra gondolok... Mondjuk szépnek szép az is...

 

 

A sárgaruhás Varta nagy néha kísérletezésnél van (mondjuk ki, már csak volt) bevetve.
Erről árulkodnak az elem pólusain a forrasztási nyomok.

 

 

Hogy ez az elem mikori, arra nem sikerült rájönnöm, mert az "S" és az "E" betű nálam
agyilag nem utal dátumra. Persze lehet, a két felírt betű közül hiányzik két betű,
mégpedig két "G", és akkor a felirat csak arra utal, hogy ez az elem feneke.

 

 

Hírtelen bevilágítottam a lámpával a sarokba. Lássuk működnek-e a 15 éves elemek.
Működnek, és a 11 évesek is köszönik, jól vannak. A maci meg lebukott a gumicukorral.

 

 

Tologatom sorban az elemeket a kamera optikája elé, nincs kedvem nekiállni a dolognak.
Gondoltam, akkor csinálok valami mást. Például el kéne vinni ezt a telefonba való
szénmikrofont Budára, mert oda ígértem. De nem oda Buda! Illetve oda, csak
nem most, mert most éppen rossz idő van, meg ha a kedvem nem is rossz,
de semmiképp sem áll rá a lábam a pedálokra. Akkor már inkább az elem...

 

 

Ha nem fejezem be a vacillálást, és nem kezdek neki, hanem továbbra is csak keringek
a szobában határozatlanul, hát kérem itt annyi elem fog előkerülni, ellepnek!
Csak azért se álltam neki boncolni, hanem inkább lemértem őket.

 

 

Nem normális dolog úgy mérni egy elemet, hogy bárminemű fogyasztó nélkül,
ampert mérek rajta közvetlenül. Viszont jelen esetben, összehasonlításos alapon
jó közelítéssel megállapítható belőle az elemek energiatartalma. A forrasztgatott
sárga a leggyengébb, aztán jön a 11 éves ezüstruhás, a legerősebb pedig a fekete.

 

 

Akkor a fekete Varta elemek, most szépen reciclálódnak a szemetesből.

 

 

Múltkor gondolkodás nélkül vágtam ki őket, most kis gondolkodás után, már mint azon
töprengve, hogy minek nekem még öt kevéssé elrohadt góliátelem, szóval visszavettem
őket állományba. Persze úgy is meg lehet ideologizálni a dolgot, hogy előbb utóbb úgy
is kirúgnak, akkor majd elmegyek kukázni. Vagyis most tréningezem itthon egy kicsit.

 

 

Mit is mondtam az előbb, az egyre szaporodó góliát elemekről?

 

 

Megdörgöltem őket, hogy lássam melyikből jött ki a trutyi.
Ez volt az, ezért ezt szedem szét.

 

 

Valamiért a nyolc elem közül ebből kifolyt a tartalom. Nem tudom a szemére vetni,
11 év állásban bármi előfordulhat. Már az is csoda, hogy a többiek bírták!

 

 

Túlvagyok a fele cikken, ez a 24. kép a 40-ből, és még csak most kezdem
a tulajdonképpeni szétszedést. Azért tudom ám húzni az időt rendesen...

 

 

Elővettem három fogót, bár tudom, hogy az adott munkához a sárgás nyelű lesz a nyerő.

 

 

 

Az elem külső burka (vagyis a díszes rész) öntapadós műanyag fóliából van.

 

 

 

Ennél a műveletnél nagyon kell vigyázni, mert a tépett lemez széle éles mint a penge, igen komoly
sérüléseket tud okozni! Persze nem csak azért, mert éles, hanem azért is, mert épp erősen fogjuk
a tárgyat, és a szerszámot is. Ha megszalad a kezünk, jobb volna elengedni az egészet,
csak ugye éppen szorítjuk. Szóval csak óvatosan az utánzással!

 

 

 

Érdekes felépítmény a régebbi szén rudas elemekhez képest. A negatív érintkező egy szeg,
a pozitív pedig az elem külső burkolata. Persze sorrendileg ez ugyanaz, csak felépítésében más.

 

 

Hogy koszos? Láttad volna, mikor ugyanezen az asztalon az MZ, később pedig a Simson
motorblokkot rakosgattam össze. Persze előtte tisztára lettek mosva
a fogaskerekek a fürdőkádban, no de akkor is!

 

 

Ezekkel a leeső darabokkal vigyázni kell, mert élesek / hegyesek.
Kicsit közelebb megy hozzájuk az ember a kelleténél, és már kész is a baj.

 

 

 

Úgy van felépítve az elem, hogy külső fém burkolat (ez egyben a pozitív pólus), majd egy vastag
fekete szénréteg következik. Belül van egy papír elválasztó réteg, majd ezen belül van
az a rész, ami a régi elemeknél a külső cink burkolatnak felelt meg, ebbe megy
bele a szögvégű negatív kivezetés. A videón épp a szén rudat pótló
fekete trutyit piszkálom ki a helyéről.

 

 

Unalmas, meg koszol is, meg nem is kell nekem a fekete mocsok.

 

 

 

Nincs sok értelme úgy kibontani az elemet, hogy kipiszkálom a hengerből az összes
fekete koszt, ezért inkább egyszerűen kihúzom belőle a közepét.

 

 

Mondjuk ez sem túl érdekes.
A külső feketével ellentétben, ebben szürke színű mocsok van.

 

 

Ötletes, hogy az elmaródó cink belülre került, bár még így is talált magának kitörési utat.

 

 

Tényleg jópofa ötlet a megszokott felépítést ennyire kifordítani. Amit fogok, vagyis
az elem külső fém köpenye, az volt régen a szénrúd végén az érintkező fémkupak.
Ezt most annyira megnövelték, hogy belefér az egész elem.

 

 

Megijedtem!
Biztosan rettegek a fél elemtől!

 

 

Ez nem jó semmire. Bár ha ezt írom, akkor megfordult a fejemben, hogy hátha mégis...

 

 

Ügyes voltam, még csak koszos sem lettem különösebben.

 

 

Akkor ennyit mára a fehér papírlap védelméről...

 

 

Kár volt belenyomni a krokodilcsipeszem az elem közepében fellelt szürke trutymóba.
Biztosan szét fogja marni...

 

 

Az előbb büszke voltam magamra, hogy hiába a kosz, a kezem megúszta.
Tévedtem...

 

 

Épp a minap kérdezte valaki, hogy hány tárgy nem élte túl a szétszedést.
Általában össze tudom rakni a dolgokat, nem is jutott eszembe ellenpélda.
Szóval ellenpéldának akkor itt van ez, ezt biztosan nem rakom össze.
Mondjuk az is igaz, hogy ezt nem véletlenül rontottam el.

 

 

Az elem bosszúja. Szépen göngyölöm össze a koszt az alátett papírnál fogva, ő meg
legurul róla, és odapiszkít a kishangfal elé. Úgy is le akartam porszívózni az asztalt...

 

 

Annyira beindultam, hogy legközelebb szétszedek egy zsebtelepet. Persze ez nem így van,
hiszen most azonnal szedem szét. De róla majd később, jusson valami jövő hétre is.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.