Tápegység kábeltévéhez
(végre nem kell makrózni a fotómasinával)

Szegény embert ág is húzza...
Nem elég nekem az itthoni felhalmozott készlet, mindig a szemem elé kerül valami.
Pedig hányszor megígértem, hogy nem nézek oda!
Aztán mégis mindig...

 

 

De ez legalább nem holmi fonnyadt dugasztáp, amiből volt már:

- szkennerhez való, csak mert elszakadt a zsinórja
- Canon nyomtatóhoz való
- soklábú ismeretlen
- laptophoz való tápegység
- autórádióhoz való magam barkácsolta
- Dlink routerhez való
- orosz orsós kismagnó tápja
- feszültségváltós

És ahogy magamat ismerem, ezzel még biztosan nincs vége a sornak!
Már csak azért sem, mert itt hever az asztalon a magam barkácsolta labortáp.
Az asztal mellett az elődje, amit apukám készített, a pincében pedig amit apukám
készített nekem. S ha mindezek bemutatásával egyszer végzek (szándékomban áll),
olyan nincs, hogy ne akadna lencsevégre valami drótgubanc, melyben áram kering...

 

 

Ugyan még nem tudom mire lesz jó, de ezen zsanérok láttán erősen felébredt bennem
a szerzési vágy. Szerintem bennem a szerzési vágy erősebb, mint az életösztön!
Ezt abból gondolom, hogy ez a táp olyan nehéz, hogy alig bírtam elhozni
a szemetestől az asztalig, mégis megtettem. (ha beledöglök is)

 

 

Íme a zsanértalan oldal.
Az a két fényes izé engem jobban megfogott...

 

 

A fekete tömszelencén (ami egyben tehermentesítő is) menne be a 230 Volt,
majd a jobbra látható méretes koax csatlakozón jönne ki a 60 volt.
Persze sem nem megy, sem nem jön, hisz be van dögölve.

 

 

Kifejezetten szép a "power on" visszajelző lámpácska.
Meglepő, hogy még lehet találni izzót a mai LED uralta világban.

 

 

Ez a csavar földelésnek van itt. Kell is ez, hiszen a kábeltévé hálózat árnyékoló harisnyája
mindenféle szörnyűséges tévékben végződik, melyek hajlamosak idegen feszültségeket
hozni a kábelre. Szóval csak óvatosan szabad kihúzni / bedugni a drótokat,
mert az áram nem csak hogy szikrázik, de igen erősen ráz is!

 

 

A Teletronik egy jó nevű cég. Szóval ez nem egy bedöglős fajta tápegység.
Mégpedig annyira nem, hogy ebből a fajta tápból eddig még
csak két döglöttet láttam, pedig tele van vele a kerület!

 

 

A katalógusból kiderül, hogy ez a táp a PTC2152A típus.
Valamint az is kiderül, hogy a súlya 17 kiló.

 

 

Na kérem...
Ebből nem lopták ki a kínaiak sem az alumíniumot, sem a vasat, sem a rezet!

 

 

Sajnos a trafó impregnált, különben kitermelném belőle a vastag réz tekercselőhuzalt.
Mondjuk az fogós kérdés, hogy minek nekem vastag rézdrót. Ha így állnék hozzá,
nem lenne tele a rendelkezésemre álló teljes terület lomokkal. De szép is lenne.
Persze ahogy magamat ismerem, igen rövid időn belül lomgyűjtésbe kezdenék.

 

 

Még ekkora trafót! Még szerencse, hogy annyira nehéz...
Párszor odébb raktam az asztalon, végül így sikerült lebeszélnem magam a megszerzéséről.
Már úgy értem, ez nem jön velem haza. Belenézünk, majd megy vissza a szemetesbe.

 

 

Ez nem szűrőkondenzátor, hiszen ez váltóáramú táp. (legalábbis diódákat nem tartalmaz)
Gondolom vagy a ferrorezonancia miatt kell, vagy az erős induktív terhelés miatt.
Mindenesetre látszik, hogy ez a kondenzátor adta fel. A többi alkatrész ép.

 

 

Csévetest nélküli trafó.
Valamikor nagyon régen egyszer én is csináltam ilyet, enyves ragasztós papírból.

 

 

Van a dobozban némi elektronika is. Ha jól értelmeztem a működését, akkor ha nincs
rövidzár a kimeneten, akkor kiengedi a 60 voltot, ha meg rövidzárat lát, akkor próbálkozik
kiengedni. Vagyis szépen lassan ütemesen kattog benne a relé. Az az érdekes,
hogy ezt nem tudom honnan szedem, ugyanis még nem láttam ilyen
tápot működés közben. (gondolom mesélték a kollégák)

 

 

A 7812 csak az 555-nek és a relének csinálja a tápfeszt.

 

 

Kár, hogy a jelzőlámpa foglalata, és az oly szép zöld burácska, két külön egységet képez.
Ez a foglalat az elektronikára van csavarozva, a bura meg az alumínium házba.
Vagyis még ha meg is szerezném mindkettőt, úgy is elhánynám őket...

 

 

Ez a kondi is púpos, kifolyt. Vagy egyszerűen nem kéne Kínából venni kondit, vagy úgy
kb. négyszeresen túl kéne méretezni. Ebbe a hatalmas dobozba simán beférne egy
sokkal nagyobb kondi, arról nem is beszélve, hogy már megint közvetlenül
a hűtőborda mellé került. Mintha konstruktőri szempontból nem is
létezne az az elv, hogy nem teszünk meleg helyre oda nem
való, pontosabban melegedést nem bíró alkatrészt.
A kondin látható valahány fokos feliratot
pedig egészen egyszerűen nem
szabad elhinni!

 

 

Ebből a táblázatból kiderül, hol használatos ez a dugó.

 

 

Eredetileg ez lett volna az utolsó kép. Kolléga keze csak azért lóg be, hogy megerősítsen
abbéli véleményemben, miszerint ez nekem nagy. És nem csak hogy nagy, de még nehéz is.
Nem kell! (győzködöm magam elszántan) Persze "kicsit" elgondolkodtam azon, hogy
mégis mire lenne jó nekem ez a táp. Szerencsére van annyira nehéz, hogy letörne
alatta a bicikli kormánya. Némileg fájó szívvel, de visszatettem a szemetesbe.

 

 

Csak nem bírtam magammal...
Valahol tudat alatt kell nekem az a kurva zsanér!

 

 

Gondoltam, egy ekkora csavarhúzóval simán kinyitom az eddig nem engedő csavarokat.
Persze csak gondoltam. A csavarok nem engednek. Gondoltam ütöm kicsit őket.
Ezt persze nem csak gondoltam, hanem valóban ütöttem is! Nem használt...

 

 

Ez a kép meg csak azért van itt, mert nem is oly rég volt szó valamelyik
levelezőlistán erről a fűrészlapra szerelhető nyélről.

 

 

Ez a másik bedöglött táp kondenzátora. Ebből a kondérból kicsit jobban kifolyt a valami.
Még az jutott eszembe, hogy magát a kondenzátort is szétszedhetném.
Van egy olyan érzésem, hogy ennek sosem lesz vége...

 

 

Ha már úgy is újra ott voltam a szemetesnél, csak nem bírtam megállni,
hogy meg ne szerezzem ezt a kis panelt.

 

 

A mai világban szinte üdítően hat, ez a nem túl bonyolult mintázat.

 

 

Jól van no.
Csak vicceltem a múltkor.
Ne szipogj már! Persze, hogy velem jöhetsz...

 

 

Elképzeltem, milyen szépen jön át a fény ezeken a megtört felületű burákon.
Jól van no. Gyertek velem ti is...

 

 

Ezek meg csak úgy bebújtak a zsebembe, nekem meg nem volt szívem kizavarni őket.

 

 

Addig rendben, hogy 60 Voltos, de gyanúsan furcsa fénye van!

 

 

Rátéve a burát, szóval nem ilyennek képzeltem...

 

 

Ebben az "izzóban" belül jól láthatóan egy LED van.
No! Akkor elmondhatom: Már ilyen is van itthon.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.