Drótról szedett kapcsoló
(fogyjon az apraja is)

Az asszony a konyhában készíti a tökös sütit. Az alapanyagok keveréke
annyira gusztustalan, hogy inkább bejövök szétszedni valamit.

 

 

Mai szétszedésem tárgya egy kapcsoló. No nem az, ami balra látszik, hanem az,
ami jobbra nem. Azért valljuk be, felettébb informatív képeket tudok lőni.

 

 

Ezen cikk alcíme: fogyjon az apraja is
Ezt meg mégis honnan szedtem? Tisztára úgy hangzik, mintha fogyna a nagyja.
Valamint minek a polcon ez a kapcsoló? Megszereztem és kész!
Eredetileg volt hozzá egy döglött dugasztáp is, ami
míg működött, a kisebbik IPTV STB-t táplálta.

 

 

Gondolom nem a dugó miatt hoztam haza, hiszen van a dobozomban szerelhető.

 

 

Ez a kapcsoló meg nem úgy néz ki, mint amit nagyon vágyam volna megszerezni.
Persze ha már itt van, akkor mielőtt elteszem (vagy a kukában végzi) belenézünk.

 

 

Ez a kapcsoló annyira mindent tud, akár ufóba is szerelhető
Már persze akinek van otthon olyan a spájzban.
Ha nem hiszed, hozz egy ufót, bekötöm.

 

 

Az oldalán végigfutó vonalból két dologra lehet következtetni.
Vagy itt ért össze a tok fröccsszerszám, vagy ez egy rés, csak még tágítani kell rajta.
Az első esetben törik, a második esetben majd elválik.

 

 

Az unalmasabb kilógó részeket a törésgátlókkal együtt levágtam.

 

 

A csupasz drótvégeket alkalomadtán leónozom, így pont jó lesz zsinóros dugónak.
Ha másért nem is, hát azért, mert ez pontosan az. Volt is régen ilyen feliratú dobozom.
Az volt ráírva: Csatlakozós kábelek
Aztán a doboz megtelt, ki meg nem vettem belőle soha semmit. Végül lekerült a pincébe.

 

 

Persze ez nem jelenti azt, hogy ne volnának rejtett tartalékaim.
Azzal a drótgubanccal (ami a színéből ítélve mindjárt kettő) az a tervem,
hogy mint az előbb, a drótok végére blankolással és forrasztással krokodilcsipeszes
csatlakozási lehetőséget képzek ki. Pont így kell ez nekem a melóba.
Régi terv ez. Az a kábel már jó egy éve ott ül a sarokban.

 

 

A kapcsolót oldalról nézve látható, hogy keletkezett egy (illetve két) lyuk
a kivágott drótok helyén. Ezek itt azért jönnek most jól, mert különösebb
külsérelmi nyom nélkül tudom segedelmükkel szétfeszíteni a kapcsolót.

 

 

Jó ötlet volt. Már persze ha bármit szétszedni jó ötletnek számít.
A teljesen fekete valami fehér háttéren történő fotózása, viszont nem volt jó ötlet.

 

 

Nincs ez agyonbonyolítva...
Hogy sokat nem tudok róla írni, az biztos.

 

 

Ügyes dolog a négy sarokban elhelyezett, kifejezetten jól tartó rögzítő.
Nem törik le mint a beakadó fülecskék, és (velük ellentétben) ez szétszedhető.

 

 

A drótok bekötése a kapcsolóba nincs túlkomplikálva.
Persze minek ide csavar, ha egyszer a forrasztás is pont megteszi.

 

 

Kivettem a billenőkét.
Ha vissza tudom tenni a helyére, akkor marad. Ha meg nem sikerül, megy a vödörbe.

 

 

A kapcsoló mozgó érintkezőjét sem bonyolították el.
Nincs ezzel semmi baj, hiszen az egyszerű dolgok (általában) stabilan működnek.

 

 

A kapcsolóban található rugó az egyik érintkező anyagából van kiképezve. Mondhatnám,
hogy igen ratyi megoldás, de jelen esetben egészen más véleményen vagyok. Régebben
is szedtem szét kapcsolókat. Hol javítási célzattal, hol meg csak úgy kíváncsiságból.
Természetesen a szétszedett kapcsolónál azt is kipróbáltam, össze tudom-e rakni.
 Egyrészt ugye kényszerűségből, másrészt kíváncsiságból. Mit ne mondjak...
Találkoztam pár olyannal, melynek összeszerelése feladta a leckét!

 

 

Ez meg egyszerű mint a faék, és mégis kapcsol.
Csak rádobom a mozgó érintkezőt az állóra, sehol semmi rugó, kallantyú, elrepülő biszbasz,
majd egyetlen mozdulattal visszapattintom a gombot a helyére. El sem lehet rontani.

 

 

 

Túlélte a műtétet. Annyira egyszerű volt összerakni, komolyan mondom,
valósággal üdítően hatott a kapcsolókról őrzött emlékeimhez képest.

 

 

 

Mivel a kapcsolót összetartó csavarok egyszerűen nincsenek, ezért
nem is lehet velük bénázni. Csak rányomom a tetejét, és kész.

 

 

Ha kell egy zsinórra szerelhető kapcsoló, ezentúl lesz a dobozomban.

 

 

Mert az ugye természetes, hogy van dobozom, melyen kapcsolók a felirat.
Ráadásul kettő is van. Külön a nagyoknak, és külön a kicsiknek.
A nagy kapcsolós dobozra fordítva rajzoltam az "N" betűt.
Nagyon fáradt lehettem, vagy... De hát én nem is iszom!

 

 

Hú de magasan van az a kapcsolós doboz!
Mi lenne, ha már úgy is leveszem, jól belefényképeznék?
Hopp! Úgy látom, már meg is van a jövő heti szétszedtem cikk tárgya.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.