Maxxtro PC hangfal - SPKA1A
(csak két napot maradhatott)

Minap felmerült egy apróbb probléma, miszerint nem egyezik a hangrendszerem kiváló
barátoméval. Próbáltunk közös nevezőre jutni, de nem volt. Ugyan a fülesünk közel
egyforma (pedig nem is szoktunk pofozkodni), de nekem a QUAD405-be van dugva,
neki meg a PC-hez csatolt kishangfalba. Szerintem az általa szerzett zene hangképe
magasba és mélybe is erősen eltúlzott volt. Ennek valószínűleg az az oka, hogy (más
eszköz nem lévén) a PC mini szpíkere (illetve az arra dugott füles) volt a monitor.
Gondoltam mi lenne, ha hoznék a melóból egy olyan hangfalat, mint amilyen nekem
van az asztalon. Sokfelé láttam ilyet, megmaradt egy korábbi PC konfigurációból.
Természetesen mikor kell, sehol egy plusz példány... Másnap egy ügyféllel (IPTV
szerelés közben) az egész számítógépasztalt átrendeztük. (ha már úgy is ott matatunk
alapon) Kibontódott az eddig használt (pontosabban szólva valamikor használt), csak
már nem működő aktív hangfal. Hogy pocsékba ne menjen, önkéntes alapon, azonnali
hatállyal megkaptam ajándékba. Ezt a "csodát" láthatjuk most a fenti képen.

 

 

 

Majd mindjárt jön a hangfal is, de most, még csak a dugasztápról van szó.
Persze, hogy véres a torka! Különben miért is kerülne hozzám?

 

 

Első ránézésre semmi baja.
Kicsit talán koszos, de az asztal mögött éveket heverő dugasztápok már csak ilyenek.

 

 

Szép méretes darab, vagyis van benne hely egy normális méretű trafónak.
Nem csak a mérete, de a súlya alapján is nagydarab trafó van benne.
Persze ez a Maxxtro izé bóvli, de még nem a 100 Watt PMPO
korszak szülötte. Amolyan "ennyi anyagból ez jön ki"...

 

 

A kép címe: Megtaláltam
No de mit? A táp eddig is megvolt. Akkor mi lenne, ha nevet se adnék a képeknek?
Nem volt egyszerű, de csak beugrott. Amit megtaláltam, az az, hogy hol lehet állítani
a világosságot a fényképezőgépen. Két év nem nagy idő, ripsz ropsz eltelt, és már
tudom is kezelni a gépem. Vagy ha nem is, de a világosság gomb már megvan.
Azóta kevésbé túlexponáltak a képeim, ellenben persze komorabbak.

 

 

Hőbiztosíték, kettősszigetelés, használd a házban, jó lesz neked Európában. Csak nem fogok
megtanulni öreg koromra piktogramokat olvasni? Mondjuk a hőbiztosíték jeléről elsőre
egérfogóra asszociáltam, és a két egymásba ágyazott négyzetről is az jutott eszembe,
hogy az egy kémény felülnézetből, amin nem fért be a télapó, s mint a következő
ábrából teljesen nyilvánvalóan kiderül, ilyenkor a földszinti ajtón megy be.
Legalábbis itt nálunk Európában.

 

 

Pormacskát is kaptam a dugasztáphoz.
Sebaj! Biztosan jól meglesz az enyémekkel...

 

 

Mint azt már említettem volt, beteg.

 

 

 

Tulajdonképpen nincs nagy baja, már persze attól eltekintve, hogy a neve (dugasztáp) ellenére nem
lehet bedugni a konnektorba. Nagyszerű dolog a kölyök biztos konnektor, csak mintha a dugasztáp
és konnektor dugó gyártók még nem hallottak volna róla. Múltkor az volt, hogy az ügyfél büszkén
mutatta, micsoda csuda dolgot vett. Majd jól nem vágja agyon a gyereket az áram. Persze tudom
én, hogy igaza van. A kölkök igen leleményesek. Én például a páka tápegység rövidzár dugóját
toltam be a konnektorba, mikor kiskoromban nem nézhettem meg az esti filmet. Gondoltam
ha én nem, akkor más se nézze. Nem tudom mondtam-e már, hogy mikor valaki "túl" büszkén
újságol valamit, akkor belőlem mindig kibújik az ördög. Például mikor Tomi barátom lelkendezve
mutogatta a Zsigulira szerelt ablakbuborékokat, akkor egyszerűen nem tudtam megállni, hogy meg ne
jegyezzem, hogy le fognak törni, ha felborul az autóval. (egy hét se kellett hozzá) Most meg szegény
ügyfél volt a szenvedő alany, mert természetesen már megint nem tudtam ellenállni a kísértésnek,
hogy be ne szóljak a minden gondot megoldó kölyök biztos elosztóra. Tudom, gonoszság, de
félvállról odavetettem, hogy egy gyerek simán át tudja harapni a hálózati kábelt, mikor
nő a foga. Aztán ha már úgy is épp az elosztóba bambult az ügyfél, ugyan dugja már
be a lapos villásdugót a csudi elosztójába. Ezek úgy működnek, hogy nem látszik a lyuk.
Vagy a villásdugóval kell elfordítani a biztonsági takaró reteszt, vagy a retesz magától fordul
el a villásdugó bedugásakor. Ezen utóbbi rendszerű konnektorokba nem ám egyszerű eset bármit
bedugni. Pláne nem, ha mondjuk "gazdaságos" boltban vásároltuk az elosztót. Ügyfélnek
is csak úgy sikerült, hogy teljes súlyával rátehénkedett a dugasztápra. Tudom, hogy
nagyon masszív az a műanyag burkolat a tápokon, de ha épp most törik ketté...

 

 

Persze nem törik, mint ahogy ez sem. Hogy el lehessen törni, törékennyé kell tenni.
A műanyagok melegben általában lágyulnak (mint ahogy az ember agya is),
hidegben pedig merevebbek lesznek. (pont mint ahogy az ember is.)
A dugasztáp ezen okból bekerült a mélyhűtőbe, a különböző
zöldségek és húsok közé merevedni. Míg a műanyag
merevedik, én lazításképp meglesem a hangfalat.

 

 

Az egyik kábel a két hangfal közé való, a másik a PC, és a fő hangfal közé.
Már úgy értem, az egyik hangfalban van az erősítő, a másik valóban csak hangfal.

 

 

A magam részéről azt mondanám, nincs a külalakkal semmi baj. Persze lehetne fából
a doboz, de annyi pénzért amibe ez került, csak a műanyag jött ki. Ilyenkor mindig
az jut eszembe, hogy ennél az izénél mennyivel korrektebb hangfal, amit a Tesla
NZC 420-as lemezjátszóhoz adtak. A lemezjátszó dobozából kiemelve magát
a lemezjátszót, majd a mechanika hiányát egy alkalmas méretű alumínium
lappal pótolva, kapunk egy erősítőt, amin pont elfér a monitor.
Ez így jobban szól, mint bármi PC hangfalacska,
úgy kb. 10.000 forintig. Mindegy...

 

 

Magas mély hangszín, hangerő, power gomb, power LED, és egy csatlakozó a fülesnek.
Mint a későbbi próbákból kiderült, a bedugott füles nem választja le a hangszórókat.
Pedig már épp kezdtem értékelni, hogy az előlapra került a csatlakozó. (de minek)
Például az enyémen (valami agyament ötlettől vezérleve) hátul van a füles aljzat.
Ha rá akarok csatlakozni, kicsit át kell rendeznem az asztalt. Nem is szoktam ez
okból, inkább a hátam mögötti erősítőt használom, csak az meg messze van.
Hogy nekem semmi se jó...

 

 

 

Gondolom a designer még nem hallott róla, hogy a forgatógomb nevében a forgatás arra utal,
hogy azt a gombot forgatják. Ha meg tud róla, pláne a (censored) anyukáját neki!

 

 

Olyan, mintha világítana a LED, de nem.
No nem rossz, hanem még nem is adtam neki áramot.

 

 

4 colos mélynyomó. Haggyámá...
Persze minden relatív. Egy hangfalban a legnagyobb hangszóró a mélynyomó.
Ha a dobozban 4 colos a legnagyobb hangszóró, márpedig akkor az a woofer!

 

 

Össze se lehet keverni! Gondolta a gyártó.
Nem ismersz te minket! Mormolták magukban az ügyfelek...

 

 

Már megint el van barikádozva a tápegységem. Hogy ezt így megemlítem, majd jöhetek
vissza beszúrni a tápomról készült cikk linkjét. Még az a szerencse, hogy azt nem
említettem meg, hogy a ferrit, és a csövek egy Velence rádióból származnak,
így annak a cikknek a linkjét nem kell majd később beszúrnom. Basszus!

 

 

Jópofa dolog a kábelek és csatlakozók különböző színekkel való jelölése.
Mondjuk jelen esetben épp egy fekete dugót kell egy piros
aljzatba dugni, de semmi sem lehet tökéletes...
Mint ahogy a hangfal hangja sem az.

 

 

Sehogy sem akart odaérni a kábel a forráshoz, mire azt találtam ki, hogy a kihúzott
fiókkal rövidítek a megteendő távolságon. Néha egész jó ötleteim vannak...

 

 

 

Egy ilyen hangfalat összedrótozni egy AKAI GX630-assal...
De ha egyszer ez volt közel mint műsorforrás?
Amúgy meg ritka bödön hangja van...

 

 

Gondoltam hátha a magnó hangjával van a baj. (hát persze) Ezért addig addig
forgattam a szemem, míg csak rá nem jöttem, hogy nem kell bemásznom
az asztal alá, hogy hozzáférjek a PC hangkimenetéhez. Ilyenkor jön jól
ez az előerősítő! Annyi rajta a csatlék, hogy jut belőle mindenkinek.

 

 

 

Persze PC-ről sem jobb a hangfal hangja.

 

 

 

Kicsit játszottam a gombokkal. Persze hiába. Nem szól ez jól sehogy se...
Az én kishangfalamhoz képest bödön is, meg magasban hiányos. (ennyit mára a 1/4 colos tweterről),
A "nagy" hangfalaimhoz képest pedig kifejezetten rosszindulatúan színezett a hangja.
Az én PC speekerem csak mélyhiányos (persze csak a nagy hangfalhoz
képest az), cserébe legalább a magasai azok rendben vannak.

 

 

Gyertek csak le drótok...

 

 

Kinyissam, vagy ne nyissam ki?

 

 

Épp az előbb feltett kérdésen járt az agyam,
a doboz meg közben, hogy, hogy nem, már ki is bontódott.
A régi munkakapcsolat okán, egy srófra jár az agyam a csavarhúzóimmal.

 

 

Nem jön szét a doboz, mert összetartja az elektronika. Pontosabban szólva
a két panel közti vezetékek nem engednek teret rombolási hajlamomnak.

 

 

Néhány csavar kitekerése által oldódik a probléma.
Már persze ha az probléma, ha valamibe nem látok bele eléggé.

 

 

Szép dolog, hogy gondoltak rá, hogy ne essen ki a hangszóró a helyéről.

 

 

Most mit mondjak erről a hangszórókészletről? Gondolom szegény mélynyomó valami
normálisabb méretű (pláne anyagú) dobozban jobban teljesítene. A magassugárzó
meg szégyen, hogy rosszabb tőle a hang, mintha itt sem lenne. Már úgy értem,
az én PC hangfalamnak jobbak a magasai, pedig nincs is benne tweeter.

 

 

Bóvli hangfal, bóvli hangszórók, bóvli hangváltó. (a kép közepén a kondenzátor az)
Legalább az összhang megvan.

 

 

Az erősítő amúgy teljesen korrekt, még normális hűtőborda is van benne.

 

 

Magát az erősítést egy szem IC végzi. (alkatrészek mögött van elbújva)

 

 

Akarom mondani: Jé! Ott egy tranyó a hangszínszabályzó fokozatban...

 

 

A csatlakozók panelja. A tápcsatlakozó mögött egyből ott a négy dióda,
vagyis nyugodtan járathatom a hangfalat váltóáramról.

 

 

Majd szól, ha sok neki a 24 Volt.
Már úgy értem, a puffer elkó nagyot szól, ha sok lesz neki a feszültség.

 

 

A magam részéről kontakt spray ellenes vagyok. Ha valami nem érintkezik, akkor abból
ki kell mosni a belegyógyult mocskot, majd újra kell kenni. Szóval ez a palack
nem azért ilyen színű, mert ennyire koszosan lakok, és még csak nem is
a kezemtől ilyen, hanem az a sárga a képen, az kérem az idő színe.

 

 

Szerintem ez olyan régi, hogy mindig is itt volt a polcon. Tisztán emlékszem, hogy
húszon évvel ezelőtt, mikor még a másik szobában volt az asztalom, akkor is ott
ült a pulton. Használva persze nem igazán volt. Úgy kb. félig lehet a palack...
Majd el feledtem! Befújtam a potikat. Főleg a mélyhangszín gomb okozott
valami furcsa zajt a hangszóróban. Valahol a kontakthiba, és a DC szint
vándorlás között határoznám meg a jelenséget. Vagyis nem annyira
recsegés, hanem inkább hörgő huppogás jön ki a hangszóróból,
miközben tekergetem a gombot. Persze ennek a jelenségnek
a spray annyit használt, mint döglött lónak a szőrkefe...

 

 

Mondjuk van egy színe, de ezt egy kis alkoholos rongy gyorsan rendbe teszi.
Az ultrás víz jobb eredményt ad, de most nincs kedvem misimosizni...

 

 

Gondolkodóba estem. Mi lenne ha? És itt el is szabadult a pokol. Fa doboz, új hangszórók,
új erősítő, aktív ládák, nagy gombok, műszerek, spektrum analizátor, és mennyi
csoda, mi még csak eszembe jutott. Persze most, hogy egyre öregebb
vagyok, fejem lágya benőve, ezek már csak gondolati játékok...

 

 

Merengésemből a valóságba, valami éktelen kopácsolás rángatott vissza. A zajt magam
okoztam, midőn szétkalapácsoltam a dugasztápot. Ezentúl jobban figyelek.
Mert ha egy kicsit nem figyelek oda, egyből elkezdek dolgozni!

 

 

Nem. Ezt nem én vertem szét. Ez maga a hiba, amiért szét kellett szednem a tápot.
Magának a dugasztáp tokjának persze nem lett semmi baja a kalapálástól, mert
-20 fokon a ragasztás olyan merev, hogy ütésre előbb törik, mint a műanyag.

 

 

Nem ártott volna a mélyhűtőbe helyezés előtt lemosni a tápot, mert most az van, hogy
a hideg anyagra lecsapódott pára sárszerű anyaggá keveredett a porral.
Megint tanultam valamit, legközelebb már ezt is tudom.

 

 

Itt a hiba.

 

 

A morzsalék, amit korábban a tenyeremben láttunk, eredetileg ilyen formájú volt.
Gondoltam összeragasztom, majd mivel a csavarja úgy sem tartaná meg,
be is ragasztom. Aztán végül valami egészen mást gondoltam ki.
Már csak azért is, mert ezt a megoldást már bemutattam.

 

 

Először is fogok egy hálózati zsinórt, abból van itthon bőven.

 

 

A zsinór végét átdugom a dugasztáp tokjának egyik lyukán, majd egy (illetve két)
gyors forrasztás, pár centi zsugorhüvely, s már készen is van.

 

 

Nem, nem a fényképezőgép torzítását látjuk.
Valóban ilyen csálécskán van belemezelve a trafó.

 

 

Most mit kötözködsz? És ha hülyén néz ki? Nem mindegy?
Úgy is valahová a számítógépasztal mögé lesz bedobva...

 

 

Nem használok idegen ragasztóanyagot a ragasztáshoz, mert van itthon toluol, ami oldja
a műanyagot. Ezzel bekenve az összeragasztandó felületeket, szinte összenő az anyag.

 

 

Már készen is van. Már csak azt kéne megoldani, hogy így egyben maradjon, míg megszárad.
Ilyenek jutottak eszembe, mint asztalos szorító. (mér kell azt a szegény asztalost szorongatni)
Vagy mondjuk satu. Csak abba nem fér bele. Vagy mondjuk befőttes gumik.
Vagy a racsnis kötőszalag is jó lenne, csak az meg pazarlás.

 

 

Persze végül a lustaság győzött.
Mert ugye minek ide idegen eszköz, mikor van neki farka, amivel össze lehet kötni.

 

 

Hogy gyorsabban száradjon, gondoltam befűtök a száradó műanyagnak a benne található
trafóval. Becsületére legyen mondva, jól van méretezve. Üresjáratban egyáltalán nem
melegszik. Persze így jó ez, a száradást pedig majd megoldja az idő. Azt a problémát
pedig, hogy továbbra sincs egyforma hangfalunk kiváló barátommal, azt majd
megoldom én. Most jön majd az, hogy ezt a hangfalat elcserélem valamelyik
kollégámmal egy Creativra. Hopp! Meg is van a jövő heti szétszedés tárgya.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.