Ventilátor
(egy (illetve két) sikertelen mentési kísérlet története)

Kitették ezeket a dögöket (néhai szünetmentes táp) a folyosóra.
Én meg ugye nem vagyok az a típus, aki ellent tud állni a kísértésnek...

 

 

Még szerencse, hogy egyrészt már mutattam belülről ilyen műszert, másrészt van itthon
belőle még egy. Ez utóbbi műszer esetében már ötletem is van a felhasználásra.
Csak ugye én, és a "csinálok valamit", az valahogy nem akar találkozni...

 

 

Ott egy ventillátor. Azt már tudjuk, hogy elhozom, hiszen erről szól ez a cikk.
De nem csak ez derül ki erről a képről. Ha figyelmesen szemléljük, látszik,
hogy azon a hosszú lemezen eredetileg három ventilátor volt. Ha valaki
kettőt már elvitt, de ezt az egyet otthagyta, az nem egy jó ómen.

 

 

Pláne annak tükrében nem, hogy nem csak három, de egyenesen rengeteg ventilátor volt.
Ha csak egy maradt meg, az biztosan döglött. Mondjuk szétszedni mindegy...

 

 

A zöld paneltől undorodva fordultam el, de a kismegszakítók (bár van belőle itthon)
felkeltették érdeklődésemet. Még szerencse, hogy fogalmam sincs hogyan lehet őket
leszedni a sínről. Persze ez a probléma is megoldódott. Illetve újabb szétszedtem cikk
keletkezett. Az történt ugyanis, hogy valaki leszedegette őket a sínről. Aztán lehet,
hogy velem ellentétben ő rájött, hogy ezek nem kellenek neki, s szétszórta őket
a folyosón. Nézegettem néhány napig az eldobált kincseket, aztán legyőzte
a kíváncsiság a hátfájásom. Lehajoltam. De ez már egy másik történet.

 

 

Kiszereltem a ventilátort. Természetesen nem forgott.
Éreztem én, hogy nem véletlenül maradt ott ez az egy darab.
Rém koszos volt, ami az átszívott légmennyiséget tekintve nem csoda.
Bevágtam a csapba, s jól megmosdattam. Gondoltam, ha valamit, akkor port azt
nem igazán kéne hazahoznom, hiszen abból itthon is van épp elég.

 

 

Ekkor jött a szokásos hónapokig tartó előszobában való ücsörgés. Rezgett a léc, hogy
mégis inkább kidobom. Végül mégis nekiálltam. Lett volna ezen darab nélkül is
ventilátor a szétszedtemben, csakhogy az a másik, az lent lakik a pincében.
Messze van az a pince... Majd talán máskor... Egy távoli galaxisban...

 

 

Nagyon szép fekete színe van, bár a mosogatás óta került rá egy újabb porréteg.

 

 

Nem csak hogy nem forog, de még a tekercselése is szakadt.
Mondjuk nem baj, hiszen eleve nem akartam megtartani.
(vigasztalom magam)

 

 

A PAPST cégnek van nálunk gyára? Ja. Vecsésen.
Mondjuk nekem Vecsésről a káposzta jutott eszembe, de hol van már az a világ...

 

 

Nem csak hogy szépen el van rendezve a kábel, de még egy kis bilincs is tartja.

 

 

A lyukakon keresztül látszik a motor.
Azok a dudorok nem mutatnak valami jól...

 

 

Torx csavarok. Vajon mi lesz a következő lépés? Mindegy...
A lényeg úgy is az, hogy egyre újabb és újabb csavarhúzókészleteket kell vennem.

 

 

Csavarszaporodás szempontjából ez nem egy termékeny project.

 

 

Juj hogy néz ki!

 

 

Egyrészt azért nem forgott, mert belenőtt a zsír. Másrészt felakadt a forgórész
a szétfortyant műanyagra. Nézzük először a tengelyt.

 

 

Zéger gyűrűhöz van fogóm, bár múltkor eltörtem, mikor a BRG M9-et piszkáltam vele.

 

 

Mint valami rosszindulatú daganat...

 

 

Felmerült bennem a gondolat, hogy kuka. Éppen elég volt belőle ennyi.

 

 

Nem csak a műanyag fortyant szét, de a tekercselés is meg van égve.
Mint azt már korábban kimértem, szakadt.

 

 

Hiába takarítottam ki a tengelyt, nem forog, mert kilóg az olvadt cséve.

 

 

Ugyan sok értelme nincs, de rutinból elhárítom a hibát.
Vagyis lecsiszolom a kiálló részeket.

 

 

 

Mindjárt forog ahogy kell! Persze nem így kell, hogy én lökdösöm a lapátokat, hanem magától.
Pontosabban szólva az áramjárta tekercs változó mágneses terétől.

 

 

Szép fekete, szép tiszta, és szépen bele fog esni a szemetesbe.

 

 

 

Pedig milyen szépen forog...

 

 

Egyszerűen nem volt szívem kidobni. Azt találtam ki, hogy kiviszem a kukáspiacra,
s oda adom valakinek. Jól van no. Tudom, hogy gonosz dolog, de a többi piaci
kacat is meglehetősen hasznavehetetlen. Én csak tudom... Amúgy ez nem
az a ventilátor, amit az előbb láttunk. Már úgy értem, hoztam helyette
egy másikat. Mint az jól látható, a saját káromon sem tanulok...

 

 

Illetve annyiban igen, hogy az újabb szerzeményt megmértem (mondjuk az előzőt is)
multiméterrel, hogy szakadt-e. Nem. Ez nem szakadt. Persze forogni ez sem forog.
Amúgy ez az újabb darab onnan van, hogy addig addig nézegettem a folyosón
a lomokat, hogy találtam még egy ventilátort. Valaki kiszedte, csak velem
ellentétben ő, miután rájött, hogy nem forog, ott is hagyta. Nekem...

 

 

Először ez is az előszobában ücsörgött, majd szépen lassan egyre bentebb merészkedett.

 

 

Ezen nem látszanak a műanyag cséve olvadásának nyomai.

 

 

A tekercselés is teljesen épnek tűnik. Apróbb bibi, hogy ez a ventilátor meg azt játssza,
hogy esze ágában nincs szétjönni! Ahogy tekerem forog, ha nem
is túl könnyedén. De szét azt nem jön!

 

 

Gondoltam a WD40 majd segít, ahogy szokott. De nem. Így hagytam fél órára, de úgy be
van nőve a tengely, hogy egészen egyszerűen nem volt hová beszivárognia a lötyinek.

 

 

Hiába tekergetem, miközben erősen húzom kifelé, szinte csak tizedeket mozdul.
Nem baj, mert időm van. Az erőszaknak előbb utóbb úgy is engedni fog.

 

 

Honnan is van ez a ventilátor? Egy szünetmentes tápegységből. Mondjuk nem kicsiből,
hanem akkora nagyból, hogy az egész épület eljár róla. Persze ha nincs áram, indul
a dízelgenerátor. A lényeg, amire ki akarok lyukadni, hogy ez a ventilátor eddig
kifejezetten meleg és páramentes helyen volt. Hogy tudott megrozsdásodni?
Meglehet, még beépítés előtt. Vagy talán attól, hogy kimostam a csapban.

 

 

Nem mondom meg, hogy mikor mostam legutóbb fület.

 

 

Ez itt érdekes. Olyan, mintha a filcben tárolt anyag kenné a perselyt. Csakhogy az van,
hogy nincs út a kenőanyagnak befelé. Akkor lehet azért van ott az a filc, hogy ne jöjjön
a kenés kifelé. Vagy valami porvédő? Vagy szöszfogó funkciója lehet? Tudja a szösz...

 

 

 

Amilyen szerencsém van, ez a ventilátor sem jó. Ugyan elindul, de erőlködve, s igen lassan.
Illetve kifejezetten határozatlanul. Ha nem löködöm a lapátokat ujjal, csak morog itt nekem.

 

 

Kiszedtem, hogy megnézzem mi baja lehet. Gondolom a fele tekercse beteg, csak mivel
nem férek hozzá, nem tudok rámérni. Mindegy... Megy ez is a szemétbe.
Hiába jóféle cucc, ha egyszer tíz év forgás, az tíz év forgás.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...