Dugasztáp ZTE HGW-hez
(élt 40 percet)

Teljesen tiszta az asztalom. Persze valódi tisztaságról szó sincs, csak azt mutatom, hogy épp
nincs idetéve semmi szétszedni való. Előttem egy pohár sör, mögöttem egy nehéz nap.

 

 

Először úgy volt, hogy megragasztom a képen keresztben átvonuló biciklibelsőt.

 

 

Aztán mégiscsak ezt a dugasztápot választottam. Ugyan már rengeteg különböző
tápegységet láttunk, de erre most okkal vagyok kíváncsi. Cserbenhagyott a nyomorult!

 

 

Ennyit tud. Azaz semmit. Mikor először bedugtam, akkor persze még működött,
de mindössze 40 perc elteltével megadta magát. Mindezt persze helyszínen,
ügyfélnél. Van egy olyan érzésem, hogy nem leszek hozzá barátságos.

 

 

Szép formája van, bár szerintem aki tervezte, még nem látott ferdén álló konnektorsort.
Szerencsétlen esetben két-három helyet is elfoglal, mert nem lehet mellédugni semmit.

 

 

Matt fekete alapon, dupla, fényes fekete sportcsík.
Autón, vagy mondjuk egy motorkerékpár tankján még értem.
De mégis ki nézeget sportosság szempontból konnektorban dugasztápot?

 

 

A hordócskában belül egy ferritgyűrű lakik, amire zavarvédelmi okból rá van tekerve
a tápegységből kijövő kábel. Vagy nem. Merthogy már olyat is láttam.

 

 

Kiviszlek a házból, és úgy feltöröm a kettős szigetelésed, hogy mész a kukába!

 

 

Gondoltam erőltetem egy kicsit a vonal mellett, miután kivettem a mélyhűtőből.
De nem célom ezen undok eszköz megmentése, ezért más módszert választottam.

 

 

Persze attól, hogy bedobom a fáskosár aljába, attól még nem nyílik ki.
Már éppen vittem volna lefelé, mikor észbe kaptam!

 

 

 

Mégis minek cipelném oda meg vissza a táp zsinórját?
Nyissz!

 

 

Nem a baltás a legfinomabb felbontási mód, de most nincs kedvem finomkodni.

 

 

 

Pár csapással kivégeztem a tápegység tokját.

 

 

Ha már úgy is lent voltam a pincében, felhoztam egy kosár fát. Mint az a képen jól látható,
az én kosaram sokkal nagyobb, mint amit a tűzelőszállítók használnak. Ráadásul nem
csak hogy nagyobb, de sokkalta jobban meg is van pakolva. Persze azért rendeztem
el benne ilyen szépen a hasábokat, hogy ne kelljen vele sokat fordulni. Mérjük le!

 

 

Mindössze 28 kiló. A tüzelősök szerint az ő kosaruk megrakva 50.
Akkor ennyit mára a tüzelőszállítók becsületességéről...

 

 

A balta hagyta nyomokat leszámítva, igen korrekt dugasztápnak néz ki.
Mind a primer, mind a szekunder oldalon lakik benne hűtőborda.

 

 

Hiába nézem, semmi hiba sem látszik rajta.

 

 

Már persze az általam szó szerint elbaltázott nyáklapon kívül.

 

 

Végül megleltem a hibát. A hálózati csatlakozóba nem volt rendesen
beforrasztva az egyik vezeték. Hiába az űrtechnika, ha egyszer
Béla, akarom mondani Cheng droid nem húz meg egy csavart.
Vagy mint azt jelen esetben látjuk, nem forraszt be egy drótot.

 

 

Ezt most azért téptem ki (jelen esetben valóban nem forrasztottam, hanem téptem)
a panelből, mert szerintem pont egy ilyen kell a jobbféle akkutöltőmbe.

 

 

Zsákmányoltam két csavart. Ennyi elég is lesz mára.
Hiszen már kezd megtelni, az összes csavaros láda.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...