Eurohívó
(folyosón találtam)

Teljesen hiába próbálom ebbe a sarokba központosítani a szétszedendő tárgyakat,
ha egyszer nem férnek be. Se dobozt ragasztani, se multimétert boncolni, de
még csak rádióvezérelt órát koncolni sincs ma kedvem. Így nézünk ma
bele -kizárásos alapon- a bal sarokban meglapuló Eurohívóba. Már
szedtem szét hasonlót, de attól még ezt sem tudtam otthagyni.

 

 

Ezt a kis aranyost ugyanis valaki egészen egyszerűen eldobta a folyosón.
Ez a szomorú sorsa a megunt, illetve oka fogyott tárgyaknak.

 

 

Még a ruhája is megvan.

 

 

Fénykorában masszív övcsipesz rögzítette a gazdájához.

 

 

A fura mintájú tokozásnak köszönhetően még csak nem is karcos! Pont ugyanezt
mondtam az órára is, amit a múltkor vettem. Erre fel mire hazaértem
vele a piacról, kikezdte a többi lom a szatyorban az előlapját.

 

 

 

Bekapcsoltam. Van benne élet.
Ellenben a gombjait bárhogyan is nyomogattam, nem történt semmi.

 

 

Eurohívó a nagy l*faszt! Nyomhattam én ezen bármit!
Egy cent nem sok, annyi sem kopogtatott!

 

 

Nem különösebben szépek a gombok, de jól nyomhatók.
Mondhatni megadták a módját.

 

 

Nézzük sorban a címkéket.

 

 

Én kérem megtettem. Persze hiába, ugyanis ez a szám már rég megszűnt.

 

 

A működési frekvenciát elnézve, ez a készülék nem
a műsorszóró adók "melléktermékeként" üzemelt.

 

 

Kifogytak az üzenő gépből az üzenetek. Oly szomorú ez, mint mikor a kamera
nem lát többet, vagy mikor egy rádió már nem fog be többé adókat.

 

 

Mikor megtaláltam, akkor természetesen nem ez az ép állagú elem volt benne.

 

 

Gondolom ennél a kis kihajtható lemeznél fogva lehetett láncra verni.

 

 

 Kultúráltan simul bele a készülék oldalába a power gomb.

 

 

Mini imbusz kulccsal lehet kitekerni a csavarokat.
Van ilyen szerszámom, de sajnos ömlesztve.

 

 

Illetve csak volt ömlesztve, míg rendet nem tettem. Egyszerűen ráuntam, hogy
folyton át kell túrnom az egész középső asztalfiókot, ha meg akarok találni
ezek közül valamit. Ezért aztán, mikor párom magával vitt egy kreatív
boltba, kaptam magamtól egy ilyen szép kis dobozkát. Mondhatni
még épp időben érkezett, ugyanis már nem sok híja volt, hogy
készítek egyet magam. Persze régen nem így volt mint most.
Vagyis még ennyire sem voltak ömlesztve az aprószerszámok.

 

 

Ez egy annyira, de annyira régi kép, hogy még megvan az Amigám, és a CB rádióm is.
Többek közt ezeknek az árából lett itthon az első IBM PC. De most nem ezekről
van szó, hanem az óráscsavarhúzókról. Ott lógnak egy polc aljáról lefelé.
Felnyúltam a szerszámért ami épp kellett. Nem kellett keresgetni.
Aztán egyszer csak nem kellettek többet. No meg az idő teltével
az asztalomra szerelt pult felért egészen a könyvespolcok aljáig.

 

 

Pontosan hányszor is ígértem meg magamnak, hogy nem szedek szét többet
úgymond trendi, mindössze egyetlen darab zöld panelt tartalmazó tárgyat?
Ez teljesen mindegy, ugyanis úgysem vagyok képes megállni a dolgot!

 

 

Kvarcok, felületi hullámszűrő, trimmerkondi.

 

 

Talán még ez a mini vibra motor ami érdekes. Ha a motor feszültséget kap,
akkor forogni kezd, s a tengelye végén az excentrikusan elhelyezett
súly berezgeti az egész dobozt. De ez már rég nem újdonság.
Manapság már minden mobiltelefonban ilyen van.

 

 

Amennyiben az érdektelenséget lehet még egyáltalán fokozni, akkor
azt mondanám, hogy ez még egy az előzőnél is unalmasabb panel.

 

 

Hatalmas LCD kijelző.
Ez annyira lényegtelen, hogy ezt a semmitmondó látványt már csak...

 

 

...a dobozka előlapjának belülről történő bemutatásával tudom überelni.

 

 

Ekkor minden fizikai ráhatást mellőzve, csak úgy kíváncsiságból, hátha lelek valami
érdekest, forgattam kezemben a dobozt. Egyszer csak kiesett az elemcsatlakozó
rugós része. Gondoltam biztosan csak úgy be volt dugva a helyére, s azért
tudott kiesni. De nem! Eddig bírta, most feladta. Ez kérem eltörött!

 

 

A törött rugót betettem az elemtartóba, hátha egyszer még kelleni fog valamire.
Persze tudom, hogy nem fog. Hiszen annyira nem jó ez már semmire, hogy az
előző gazdája is eldobta. Én meg -amekkora marha vagyok- szépen elteszem.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...