Digitális babamérleg
(javítás)

Már megint tettem ide valamit! Illetve valamiket. Pedig hogy megígértem magamnak...
Persze ahhoz, hogy ez a hely üres maradhasson, el kellene rendezni az ágy végéből
az M8 magnót, vagy az éjjeliszekrényem mellől a légtisztítót, vagy a hátam mögül
az Uwertura magnót. Ezeket persze csakis azért soroltam fel, hogy majd jöhessek
vissza beszúrni a linkeket. Ezt is hányszor megígértem már magamnak, hogy majd
ezentúl nem teszem. Aztán mégis mindig. Meg azt is megígértem, hogy nem szerzek
be több bontani való lomot, míg a felhalmozott készlet el nem fogy. Vagy ha el nem is,
de legalább annyira le, hogy lássam a szétszedtem project végét. No de hogy lehetne
megállni, hogy ne hozzak a kuka tetejéről egy mosógépvezérlést? Ugye hogy nem!

 

 

Mint ahogy erre a babamérlegre sem tudtam nemet mondani. Ezt mondjuk javításra, nem
pedig szétszedésre kaptam, de ez tulajdonképpen mindegy. Mindkét esetben szét kell
szedni, csak javítás után, már persze ha sikeres volt a műtét, össze is kell rakni az
épp aktuális alanyt. A hosszú évek tervező munkájával kiötlött, majd egyetlen
nap alatt megvalósított pótasztallap nem azért lett bevetve, mintha eleve
félre szeretném tenni a szétbontott mérleget, hanem csak azért, hogy
szokjam a használatát. Amúgy egyáltalán nem zavar az akadályként
is értelmezhető keret. Sőt! Tapasztalatom szerint még jól is jön, mikor
könnyed koppanással megállítja az épp szétgurulni készülő csavarokat.

 

 

Nem igazán figyeltem oda, hogy mit kapok, illetve veszek át javításra. Csak annyi maradt
meg bennem, hogy mérleg, meg hogy digitális. Gondoltam ha megjavítom, majd pontosan
megmérem vele a súlyom. No nem mintha foglalkoznék vele, hogy mennyire is nyomom
a földet. Miután a "20 kg" feliratot elolvastam, tudatosult bennem, hogy ez bizony egy
babamérleg. Ha szellemileg újra közelítek is (gyermeteg dolgaim sokasodnak), de a
súlyom az igencsak felnőttes. Hogy szavam ne felejtsem, ott vannak jobbra azok
a három gombok. A "hold" természetesen tartást jelent, nem pedig a hold mint
égitest súlyának megmérésére utal. Bár a szülő holdja a gyerek (folyton ott
kering láb alatt), de most nem erről van szó. A "tare" gomb arra szolgál,
hogy kivonhassuk vele a mérésből a kosár súlyát. Már persze ha van.
Jelen esetben nincs. Az on/off pedig a mérleg ki/be kapcsolására szolgál.
Jelen esetben nem szolgál, ezért került hozzám e mérleg. Alul az a logó, ha
mérlegre akar utalni, akkor rendben van. Ellenben ha egy stilizált gyermekre,
 akkor a kölköt gyorsan orvoshoz kell vinni, mert nagyon nem jó helyen van a feje!

 

 

Ezen óriásfejű csavar sliccének állagából két dologra következtetek. Egyrészt már többször
volt ki/be tekerve. Másrészt az aktust láthatóan nem hozzáillő szerszámmal végezték.

 

 

A mérleg alja. Terveztem is egy weblapot, amin olyan fotók lennének láthatóak, melyeknek
témája: Mindenféle dolgok alulnézetből. Aztán rájöttem, hogy van nekem ez a szétszedős
oldalam, ami nemhogy alulról, de belülről is megmutatja a dolgokat. Szóval szabad
a pálya! A csak alulnézetből látható világot bemutató blogoldalt csinálja meg
valaki más! Szerintem van ez akkora hülyeség, hogy lenne keletje.

 

 

Pedig mondtam magamnak, hogy ezt a képet (mely a teleptartó fedelét ábrázolja) majd
megfordítom. Csak ugye én, meg az én emlékezetem... Meg az ígéreteim...

 

 

Felmerül a kérdés: Vajon szedtem-e már szét 9 Voltos elemet? Hát persze!
Hülye poén, mikor két elem beszélget, de mindig elsütöm:

- szép ruhád van

- igen, az anyukám Varta

 

 

Ragasztócsíkkal oda van fogatva ez a két valami a mérleg aljára. Pont illik méretre
a néhány képpel előbb látott nagy csavar helyére. De hogy mindez mivégre...

 

 

Mivel nem a nagy fényes csavar tartja össze a mérleget, más csavart nem látván, ezt a kettőt
kell kitekernem. Csak ugye ez rihtig imbusz! Nem is oly rég hordtam le a pincébe az összes
idefent már feleslegesnek ítélt szerszámot. Majd a pincében is jól elraktam őket, mondván
van rendes összecsukós imbuszkulcs készletem. Gondoltam csak nem megyek a pincébe
egy nyavalyás kulcs miatt! Addig addig turkáltam rengeteg mindenféle fiókjaimban...

 

 

...míg megtaláltam ezt. Hogy látom, már emlékszem is erre a készletre. Bezzeg az előbb...
No de a problémák sosem járnak egyedül. Mondhatni mindig csőstül jönnek!
Például mi a csudába dugjam bele a bitet, mikor a múltkori rendrakás
alkalmával visszatettem a helyére (le a pincébe) a krova bitnyelét.

 

 

Még szerencse, hogy maradt egy Tesco gazdaságos megbújva a fiók mélyén. Mikor idáig
jutottam, elkezdtem emlékezni. A múltkoriban vettem egy ehhez hasonló, csak szebb
csavarhúzót a Lidl-ben. Mégpedig szép piros nyéllel! Meg kihúzható teleszkópos
mágneses bit, illetve csavarfogóval. Addig addig turkáltam, míg végül meg
is találtam. Nem csoda, hogy nehezen lett meg, mikor nyéllel befelé
ült a szerszámos fiók mélyén. Gondolom nem akart dolgozni.
Ahogy öregszem, egyre jobban meg tudom érteni...

 

 

Nem sok minden van benne, de nem is vártam többet.

 

 

Ez a mérleg jeladója. Ezt a részt nem fogom jobban szétszedni. Egyrészt nincs vele dolgom,
mert ennek (valószínűleg) semmi baja. Másrészt ha szétszedném, csak tönkretenném.
A lényege az, hogy elektromos úton mérhető mennyiséggé (tipikusan ellenállás)
alakítja át a fényes és hosszúkás fém profil mechanikai torzulását. (elhajlás)

 

 

Újabb nap, s már megint egy szép zöld lap.
Illetve kettő.

 

 

Minek ide csavar? Mikor valószínűleg sosem kell majd szétszedni!
Ha meg igen, van fogóm az elgörbített elem kiegyenesítéséhez.

 

 

Kitettem az elektronikát magam elé, hogy lássam mit csinál. A füzet azért van alatta, hogy
a mérleg fém részei ne zárogassák rövidre a panelen az ónpettyeket. Ugyan úgy kaptam,
hogy nem működik, pontosabban szólva nem kapcsol be, de ettől azért még nem kéne
az amúgy működő részeket tönkretennem. Mint az látható, szépen működik a kijelző.
Csakhogy hiába nyomogatom az előlapon a nyomógombot, nem kapcsol se ki, se be!
Persze nekem van csavarhúzóm. Adott az Úr! Szóval az úgy van, hogy a nyomógomb
lábaihoz hátulról közelítve, a csavarhúzómmal rövidre zárva a kontaktusokat, működik,
illetve ki/be kapcsolható a mérleg. Innentől egyszerűnek látszik a javítás. Nyomógomb csere.

 

 

Mégiscsak vannak benne csavarok!

 

 

Hogy a nyomógomb méretét frappánsan szemléltessem, a bal hüvelykemen fotóztam le.
Miért ez a pici izé a hibás? Miért nem valami nagydarab van benne elgörbülve?

 

 

Miért nem találom a kapcsolóimat? Van két nagy dobozom. Az egyikben a kicsi,
a másikban pedig a nagyobb kapcsolók laknak. No de az ilyen aprók részére
egy kicsiny fiók volt rendszeresítve. Sajnos egyiken sincs "kapcsolók"
felirat. Gondoltam talán azokban a ronda zöld szortimentekben.

 

 

De nem. Ezeket a trimmer potmétereket (így dobozostul) a múltkor találtam az utcán.
Mi van már? Az utcán "csak úgy" találok dolgokat! Itthon meg nem?

 

 

Persze mindennek megvan a maga oka. A kapcsolós fiók fel nem lelésének például az, hogy
múltkoriban átrendeztem a sorokat, minek következtében a kapcsolók egy új, az előző
kinőtt fióknál nagyobb, hosszúkás papírdobozt kaptak. Csak még nem volt időm
megjegyezni, hogy ezentúl ez így van. Mint ahogy feliratot sem nyomtattam
még a dobozra. Mondjuk haldoklik szegény HP4L, s azt nincs kedvem
szétszedni. Fekete festék poroljon a szobában a rossznyavalya!
Van egy olyan érzésem, új nevem van. Vagy lesz...

 

 

Ennyi apró bigyóval konkrétan az a probléma, hogy így (dobozba szórva) átláthatatlan.

 

 

Még jó, hogy nem csak szétszedni szeretek, de kiborítani is.
Mondjuk az utóbbit nem mindig értékeli a környezetem...

 

 

Csak azért se volt a dobozban megfelelő méretű, illetve pöcökhosszúságú nyomógomb.
Ez biztosan attól lehet, hogy még nem szedtem szét elég mindent...

 

 

Mivel három egyforma kapcsoló is van a panelban, ezért van pótlás. Kit érdekel
a kosár súlya, mikor nem lehet bekapcsolni a mérleget? Ezentúl majd be lehet.

 

 

Már úgy értem, hogy egyszerűen felcseréltem a működést szabotáló "power" gombot,
a hiba nélkül működő "tare" gombbal.

 

 

 

Kiszerelt állapotban nyomkodva kattognak a gombok. Azonban ha visszateszem őket a helyükre,
akkor már nem. Vagyis a működésen kívül nincs visszajelzés arról, hogy kapcsol-e az adott
gomb. Ez valószínűleg attól van, hogy megöregedett, felkeményedett az a műanyag
lap, amin keresztül a gombokat megnyomjuk. Kicsit fura érzés, hogy nincs
mechanikai, illetve akusztikus visszajelzés, de most, hogy már
bekapcsol a mérleg, legalább optikai van.

 

 

Szerintem szót se ejtek erről a semmi érdekeset sem tartalmazó elektronikáról. Talán csak
a lecsiszolt tetejű IC üt el a megszokott látványtól. Ezt azért szokták elkövetni, hogy ne
lehessen lekoppintani a terméket. Mondjuk ennyire gyári cuccban még nem láttam ezt
a megoldást. Ez az IC-ről szám lecsiszolósdi tipikusan a CB rádiókhoz készült, kis
sorozatban gyártott, szelektív hívók másolásvédelmi megoldása volt. De láttam
már ilyet egy rengeteg hangú (sok kapcsoló, meg tekerőgomb) szirénában is.
Utóbbi esetben persze hiába, mert első ránézésre rájöttem a környezetből,
hogy az IC-ről lecsiszolt szám 555. (ez egy hétköznapi időzítő áramkör)

 

 

Gondoltam, ha már úgy is nyitva van a doboz, legalább megnézem, hogy tart-e
esetleg valamit a hiányzó csavar. Nem tart az semmit. Legalábbis belül nem.

 

 

A helyére kell illeszteni a dupla lyukas alátétet, majd úgy kell rátenni a mérlegre a másik
felét, hogy közben az alátét ne mozduljon el. Mert ha elmozdul, nem lehet bedugni
a helyére a csavarokat. Az alátéthez meg nem lehet hozzáférni, ha egyben van
a mérleg házának két darabja. Persze nem jelentett gondot, de attól még
az ég áldja meg a konstruktőrt, aki ezt így kitalálta!

 

 

Pár szerszám + a kávésbögrém =  88 deka.
No nem mintha érdekelt volna...

 

 

Egy ISB2001-es IPTV STB doboza, csurig töltve A4-es papírral, az kérem 4 kiló.
Ettől az eredménytől sem hatódtam meg. A mérésekből mára tán elég is volt ennyi.

 

 

Gondoltam mi lenne, ha keresnék egy szép nagyfejű csavart pótlásnak. Ez nem egy
bonyolult feladat, ugyanis van olyan dobozom, melyben a fura fejű négyes
csavarokat tartom. Mint az látható, van pár igencsak különös formájú
valami a terjedelmes gyűjteményemben. Még két egyforma is akad!
Ez nálam ritkaság számba megy. Már csak azért, mert valamiből
kitekert, földről felszedett csavarok közt ritka a két egyforma.

 

 

Például van hatlapfejű, de egészen lapos fejjel.

 

 

Kézzel is könnyen betekerhető, un. műszercsavar.

 

 

Ez pedig egy csavarból levágott vég. Olyankor jön jól, mikor például egy hosszú
hernyócsavarra (hernyócsavar: fej nélküli csavar) van szükségem. Hogy ez
nem szokott előfordulni? Az kérem engem a begyűjtéstől el nem riaszt!

 

 

Ez a csavar meg olyankor jön jól, ha tegyük fel le akarok plombálni valamit. Mondhatnám,
hogy ez velem még sosem fordult elő, de ez nem igaz. Például apukám, mivel ő javítgatta
a kollégák rokonok mindenféle rádióit, egy idő után berágott, hogy mindenki mindenbe
belepiszkál. Amúgy én is. Az öregem azt találta ki, mint a gyár. Csinált egy szerszámot,
ami egy réz rúd volt, melynek egy "G" betű volt belemarva a végébe. Valamely rögzítő
csavarra pecsétviasz, majd pecsét. Legközelebb csak bele kellett nézni a lyukba. Ha ott
volt a "G" betű, akkor nem piszkálták. Ha meg nem volt ott, akkor igen. Persze mindez
egyáltalán nem zavarta a tulajdonosokat abban, hogy mindenbe belepiszkáljanak.
Ellenben apukám megemelte a javítási költséget. Ezt a plombálós dolgot
én is kipróbáltam a szomszéd bácsi rádióján. Azonnal lebukott!

 

 

Mivel nem találtam ide illő csavart, hogy legalább ne legyen lyukas,
pótoltam hiányát egy nagydarab alátéttel és egy mezei csavarral.

 

 

Kész slussz passz!
Mérleg te itt nem maradsz!

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...