SANYO RP-7160 táskarádió
(áthangolás ügyéből kifolyólag)

A lehetetlen színű doboz kétszeresen is útban van. Egyrészt a tartalma a szétszedés felé,
másrészt maga a doboz is, hiszen épp az általa elfoglalt helyre szoktam
betolni a billentyűzetet, mikor valami másra kell az asztal.

 

 

Nem egyszerű szétszedésről van szó, hanem a rádió URH részének áthangolásáról.
Hiába mondtam a kollégának, hogy nem vállalok ilyesmit, csak bepróbálkozott.
Mondtam könnyedén megeshet, hogy semmi sem lesz belőle, és még az is
csak nagyon lassan fog kiderülni. Ezen állításomat arra alapozom,
hogy szintén Norbitól van a polcomon egy botkormányba
épített videójáték. Szintén javításra. Már öt éve!

 

 

Szegény SANYO deck már majdnem jó, csak épp elrontottam, aztán valahogy azóta
sem volt kedvem megjavítani. Pedig most milyen jól jönne a helye! Persze csak
azért, ha félbe találnám hagyni a rádió áthangolását, legyen hová elraknom
az asztalról. De ha nem, hát nem. Kénytelen leszek befejezni még
aznap, mikor belekezdtem. Micsoda sanyarú egy sors...

 

 

Én, meg az én terveim...
Ezek például egy készülő detektoros rádióhoz való alkatrészek.
Mivel most nem rádióépítésről van szó, ezért jó alaposan elteszem őket.

 

 

Mikor azt hiszem, hogy végre lepucoltam a polcszéleket, mindig találok valami újabb
lomot, aminek kereshetem meg a helyét. Még tiszta szerencse,
hogy minden elrejtésére van itthon dobozom.

 

 

Na végre! Ma erről a rádióról lesz szó.

 

 

 

Működik, de az URH sávon mindössze egyetlen adót lehet vele fogni.
Ez azért érdekes, mert egyet sem kéne, hiszen a keleti norma
szerinti frekvenciasávból már kiűzték az adókat.

 

 

A hangerő és power gomb szokatlanul széles, és egy meglehetősen határozottan
kilógó pöcök jelzi rajta a kikapcsolás pontos helyét. Kár, hogy ugyan minden
gépen van valami jól eltalált részletmegoldás, csakhogy ezek sosem
akarnak egyetlen masinában összefutni.

 

 

Akit nagyon zavar, hogy az URH sávon átjön a cintányér hangja,
majd méltóztatik átbillenteni a hangszín kapcsolót low állásba.

 

 

A rádióban található egy IC, a rádió külsején pedig értelemszerűen külsérelmi nyomok.
Mindig kell találni egy újabb szlogent, amivel rá lehet venni a népet a vásárlásra.
Hogy az 5 csöves fadobozos rádió vételkészségben veri az "ícés" gépet,
az persze már senkit sem érdekel. Persze ez meg alig fogyaszt, no
meg hordozható is. Persze az asztalit is lehet vinni. Volt is egy
kép egy régi RT újságban, amin egy ember egy csöves rádiót
cipel a vállán, "megbütyköltem, már elemről is megy" aláírással.

 

 

Hullámsávváltó kapcsoló. Most a bal oldali állásával fogok megismerkedni.

 

 

A hangoló gomb is normális méretű. Szóval ez egy kézre álló, jól kezelhető készülék.

 

 

Könnyen hordozható, mert füle is van, csak nem akarta hagyni, hogy lefotózzam.

 

 

A készülék hátulján nincs más, csak a teleptartó ajtaja, meg a füles csatlakozója.
Persze nem holmi nyulat kell beledugni, hanem egy fülhallgatót.

 

 

A készülék egyik érdekessége, hogy a hátlapra nem matricázva van a magyar szöveg.

 

 

A rádió másik érdekessége az, hogy a készülék -a viszonylag apró mérete ellenére-
beépített hálózati trafóval rendelkezik. Tehát működik elemről és hálózatról is.

 

 

Pár girbegurbán elvezetett dróttól eltekintve kifejezetten rendezett képet mutat.

 

 

Mentségemre szolgáljon, hogy délutáni alvás helyett álltam neki az áthangolásnak.
Ilyenkor már alig van bennem vérnyomás, szóval bármi előfordulhat.
Például akár az is, hogy benéztem, hogy bele van ragasztva
a nyáklap a rádió dobozába. Amúgy bele van ragasztva.

 

 

Persze nem úgy kell kivenni a panelt, hogy kifeszegetem, hanem előbb le kell venni
a rádióról az előlapját. Aztán ahogy így nézegettem, rájöttem, amennyiben
kívül akarom látni azt a panelt, mégiscsak ki kell belőle feszegetni.

 

 

Két oka is volt, hogy levettem róla a skálát. Egyrészt szerintem jobb neki,
ha megmaradnak rajta a számok. Másrészt pedig épp ezen
lemez alatt található a rádió URH hangoló része.

 

 

Nézegettem a kapcsolási rajzot, hogy mégis mely alkatrészekhez kell hozzáférnem.
L101, L102, L103 tekercsek, illetve C102, C103, C107 kondenzátorok.
Jópofa az antennát követő BPF nevű alkatrész. Aki nem tud angolul,
az életben nem jön rá, hogy az egy band pass filter, vagyis sávszűrő.

 

 

Ugyan sem angolul nem tudok, sem jól nem látok, ellenben gyorsan rájöttem,
hogy csakis úgy férhetek hozzá a cserélendő alkatrészek
lábaihoz, ha leveszem a forgóról a skáladobot.

 

 

Ha leveszem a skáladobot, akkor leugrik róla a húr. Ha meg nem veszem le,
akkor biztosan elégetem a húrt a pákával. Nem valami jó kilátások...

 

 

Mivel a tekercsekkel párhuzamos kondenzátorok kapacitása már eleve alacsony volt,
ezért úgy döntöttem, hogy a tekercsek rövidítésével (kevesebb menet) fogom
áthangolni a rádiót. Ezen döntésemben erősen közrejátszott az a tény,
hogy a tekercsek lábaihoz fértem hozzá könnyebben.

 

 

Íme a már visszaforrasztott, megrövidített (kevesebb menetszámú) tekercs.

 

 

Ez így annyira veszélyes művelet lett volna a skálahúrra nézve, hogy más utat kerestem.

 

 

Ahol a piros nyíl mutatja, egyszerűen kivágtam a tekercsből két menetet.

 

 

Ugyan kit érdekel, hogy ónpaca került egy tekercs tetejére? Gondolom a kedves olvasót,
hiszen épp ezt a képet nézi. A viaszt esztétikusan visszaolvasztgattam az alkatrészekre.
Valahol e kettő között történt meg a rádió áthangolásának művelete. Mesélhetnék róla,
de nem vetne rám jó fényt, ha elárulnám, hogy fél óra woblerrel történő bűvészkedés
után feladtam, majd "csak úgy érzésre tologatva a menteket" öt perc alatt végeztem.
Amúgy a BPF nevű alkatrészt áthidalva nem változik semmi. Ennyit a sávszűrőről...

 

 

 

A lényeg, hogy működik. Konyhába háttérzajnak tökéletesen megfelel.

 

 

Az áthangoláshoz felhasznált anyagmennyiség: - mínusz pár menetnyi tekercselőhuzal

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...