Videoton RA 2311 rádió
(már megint rádiót vettem a piacon)

Mióta megláttam valahol, mindig is szerettem volna egy ilyen rádiót. No nem pont ilyen
koszosat, és nem ezt az URH sáv nélküli változatot, de ha egyszer ezt dobta az sors,
akkor ez van. Mikor megláttam a Pecsa előtti (folyton szétzavart) piacon, egyből
meg akartam venni, azonban a sokezres ára hallatán lemondtam a rádióról.
Aztán megjöttek a közterületesek, minek folyományaként a rádió
ára azonnal elfogadható szintre esett. Miután még mindig sokalltam érte
az ezer forintot, és az eladó ötszázas ajánlattételére reagálva, komor arcot vágva
letettem a rádiót a gyékényre, menten megúsztam a tranzakciót négyszázból.
Egyrészt nem szeretem a közterületeseket, mert szétzavarják a piacom.
Másrészt viszont, alkalmas pillanatban, például folyamatban lévő
alku közepén, meglepően hasznosnak tudnak bizonyulni.

 

 

Vagy hányódott valami rádió tárolására alkalmatlan helyen, vagy valaki szándékosan
összevakargatta a skálát. A Videotont ismerjük, az RA 2311 a típusszám, a három
karika a franc tudja mi akart lenni, a tolópotméter pedig a hangerőszabályozó.

 

 

A felső gomb a bekapcsoló, az alsó a hullámváltó, a nagy pedig az állomáskereső.
Ezennel végeztem is a rádió összes kezelőszervének felsorolásával.
Puritán egy szerkezet, de ennyi gomb tökéletesen elég.

 

 

 

Nem a lengyelpiaci konnektoraim kontakthibásak, hanem a rádió hálózati csatlakozója.
Méghozzá tőben! És nem ám a villásdugó, hanem belül a kábel. Mi lesz itt
később, mikor már a rádió "mondhatni legeleje" is beteges...

 

 

Jópofa méret. Kicsi, lapos, jól elfér, illetve elfért volna a polcomon. Éppen ilyesféle
méretben szerettem volna részegységeket gyártani a házi készítésű Hi-Fi tornyomhoz,
csakhogy alkalmas méretű doboz (és persze a szükséges szaktudás) hiányában nem jött
össze. Volt egy hasonló méretű (bár kissé nagyobb) dobozom, melyben felválva lakott
hol egy barkácsolt rádió, vagy épp egy erősítő. Hogy örültem volna akkoriban egy
ilyen rádiónak! Mondjuk középhullámról magnófelvételt készíteni ellenjavalt.

 

 

 

De más meg fűvel eteti a kutyáját, ami szintén nem egy normális dolog.
Szegény jószág a birkáknak való táptól nem is nőtt valami nagyra.
Persze tudom... A kutya okos állat, nem eszik meg mindent.
Ha megette a füvet, akkor biztosan szüksége is volt rá.
Vagy már rutinos, és tudja, hogy mára ez a vacsora.

 

 

A rádió hátlapján nincs semmi fakszni, mint ahogy az elején sem volt. Tápkábel,
valamint antenna és föld csatlakozó. Az alig látható letakart lyukak plusz
csatlakozóhelyek, gondolom itt lehettek valamik, amik az ehhez
a rádióhoz formában illő lapozós órával kötötték össze,
merthogy olyan változata is volt a készüléknek.

 

 

A doboz alján semmiféle érdekes műszaki részlet sem látható.

 

 

Talán csak annyi, hogy még ép rajta a plomba. Amúgy ez nem az, mert ezek a lezárt
csavarfejek nem a rádiót tartják össze, hanem csak a hálózati trafót tartják a helyén.
Gondolom azért vannak lezárva, hogy ne rázódjanak ki a helyükről, illetve, hogy
a dobozba bejutáskor ne támadjon a szerelőnek ingerenciája kitekerni őket.

 

 

Adattábla, a kettős szigetelés jele, s a szokásos figyelmeztető felirat.
Még tiszta szerencse, hogy nem vagyok ijedős...

 

 

Kihúztam a helyéről a gumilábat, de nincs alatta semmi, csak a panel.
De akkor hová vannak eldugva a dobozt egyben tartó csavarok?

 

 

Felülről vannak. Kicsit szokatlan, de mindegy...

 

 

 

Mielőtt még nagyon szét találnám barmolni szerencsétlent, megnézem, hogy
a hálózati kábel kontakthibájától eltekintve normálisan működik-e. Hát nem.
Sajnos csak a Kossuth adó jön be rajta. Ráadásul az is szokatlanul zajosan.
Adómentes részeken, vagyis a Kossuth frekvenciáját kivéve mindenütt,
annyira zajos a vétel, mintha az URH sávot hallgatnánk. Így elsőre
azt mondanám, hogy TCA440-es, vagy a csereszabatos NDK
A244D van benne, mert az szokott ilyen zajos lenni.

 

 

Míg ki nem bontottam, úgy gondoltam, hogy mivel a doboz nagyon lapos, ezért
biztosan egy szemből mágneses hangszóró van benne, mint mondjuk
az MK21-es kazettás magnóban. De nem! Még épp belefért
ez a viszonylag lapos, hagyományos kivitelű hangszóró.

 

 

Két hangszóró megy a sivatagban. Az egyik megszólalt, a másik Videoton volt.
Hülye vicc a régi időkből, de sajnos találó. Egyszer vettem két Videoton hangfalat.
Az mondjuk igaz, hogy háromutas hangfalat ennyi pénzből tiszta csoda volt kihozni,
mert szinte hangszóró árban adták, azonban az is igaz, hogy pont mint a viccben,
az egyik hangszóró nem szólalt meg. Mondjuk a hatból csak egy volt hibás,
és ott sem maga a hangszóró, mert miután kiszereltem a dobozból,
elég volt csak meghúzni a vezetékét, s már szólt is.

 

 

Érdekes egy szerzet ez a készülék, az már biztos! Kicsit olyan érzésem van, mintha
ráérő idejében hobbyból lapátolta volna össze egy mérnök, mégpedig azokból
a kósza alkatrészekből, amiket a műhelyben a polcokon elszórva talált.

 

 

Íme a hálózati trafó.

 

 

Pont ilyen csatlakozók voltak a Videoton tévékben az egyes részegységek között.
Jelen esetben nem sok értelmét látom, hogy le lehessen húzni a panelről a tápot,
az antenna-föld csatlakozót, és a hangszórót. Már csak azért sem, mert ezen
alkatrészek csereszükségessége erősen konvergál a nullához. Tévében
persze más a helyzet, hiszen ott előfordul, hogy elviszi a villám
a hangoló egységet, vagy mondjuk leég az eltérítő tekercs,
vagy kipurcan a tápegység. De trafó, hangszóró, csatlakozó,
nem szokott meghibásodni. Persze szereléskor könnyebb összedugni
a három csatlakozót, mint beforrasztani hat szál vezetéket, de akkor is furcsa.

 

 

Szerintem ez a hűtőborda a TBA810-es HF végfokon, pontosan
úgy néz ki, mint a tévékben szokásos hangmodulokon.

 

 

Az egyik Isostat kapcsoló a panelen van (hullámváltó), a másik viszont
az előlapra lett felcsavarozva (power). Gyanús nekem, hogy
a bekapcsoló gomb nem a primer kört szakítja meg.

 

 

Eltaláltam! A hálózati kábel, kapcsoló nélkül, közvetlenül a hálózati trafó primerjére
van kötve. Vagyis ez a rádió, mikor be van dugva a konnektorba, ha csak egy
kicsit is, de mindig fogyasztja az áramot. Ez nem valami szép dolog tőle.

 

 

Ebben a rádióban nem forgókondenzátor van, hanem variométer.
Ez a részlet szerintem egy autórádióból származik.

 

 

A skálavilágítás gyárilag nincs beszerelve.

 

 

Hogy valami pozitív dolgot is mondjak, ez egy kifejezetten jól szerelhető készülék.
Minden funkciója tökéletesen működik a rádió doboza nélkül is.

 

 

Majd óvatosan fürdetem, mert a múltkor sikerült
levarázsolnom egy rádióról a fele feliratot.

 

 

Nem tudom, hogy mi száznyolc, így ő nem jön velünk tovább.

 

 

Ez a skála is autórádióból származik. Szerintem van is ilyen rádióm a pincében,
de hogy mikor jutok el odáig a szétszedésben, az még nagyon a jövő zenéje.

 

 

Gondoltam megörökítem napfényben is, ezért elvittem a panelt az ablakig.

 

 

Ebbe a két KF tekercsbe valaki már beletúrt.

 

 

Az a tranzisztor pedig egyértelműen jobboldali elhajló.

 

 

Azért van itt ez a rengeteg lyuk, mert létezett ennek a rádiónak egy URH hullámsávval
is rendelkező változata. Vagyis a panel maga univerzális. Mivel ez a készülék csak
közép és rövidhullámot tud, ezért az URH tuner alkatrészei kimaradtak belőle.

 

 

Szerintem az előző mester KF beállítással akarta eltűntetni a sustorgást.
Merem remélni, hogy a vasmagok nincsenek beletörve a KF-be.
Amúgy nincsenek, és igazából félre sem voltak hangolva.

 

 

Mint azt már említettem, ennek a rádiónak minden funkciója működik
a doboza nélkül is, kivéve természetesen az érintésvédelmet, de majd
vigyázok, hogy ne nagyon markolásszam a hálózati trafó környékét.

 

 

Gyanús nekem ez a tranzisztor a szétálló lábaival...

 

 

 

Ráadásul, mikor ráteszem az ujjam, változik a zaj tónusa. Valami gerjedés lesz ez,
csak bevallom őszintén, ilyet még sosem tapasztaltam. Talán az elszabadult AGC
fokozat (RF szűrés hiánya) okozza. Rámértem az AGC-re, bár ez kapcsolási rajz
híján kissé nehézkes volt, de némely tranzisztornak változik a bázisán mérhető
feszültség, mégpedig attól függően, hogy adóra álltam-e, vagy sem. Tehát az
AGC jár. Mivel azt kitalálni, hogy melyik kondi szűri az AGC feszültséget,
rajz hiányában nem tudtam, ezért, ha ideiglenes jelleggel is, de az összes
szóba jöhető kondenzátort megpatkoltam. A zaj természetesen teljesen
stabilan megmaradt. Rátettem próbából az oszcilloszkópot, de nem
jutottam vele semmire. Már úgy értem, hogy teljesen mindegy,
hogy látom-e a zajt a szkóp ernyőjén, vagy pedig hallgatom
a rádió hangszórójából, ha egyszer nem hagyja abba.

 

 

Nagyfrekvenciás AF106 tranzisztorok ide vagy oda, bevallom
őszintén, én bizony mind helyett BC212-őt tettem be.

 

 

 

Miután kicseréltem benne az összes tranzisztorokat, a zaj ugyan megmaradt, azonban
az eddigi egyhez képest már három adót is befog a rádió. Még az jutott eszembe,
hogy mi van akkor, ha nem is a rádióval van baj, hanem magával a hellyel.
Már úgy értem, hogy szegény rádiót kínzom, miközben tegyük fel
a PC, vagy mondjuk az LCD monitor zavarja a vételt.

 

 

 

Átvittem a rádiót az ablak mellé, de itt is pontosan ugyan olyan zajos a vétel.
Biztosan nem a hálózati kábel okozza, mert azt lecseréltem műszerzsinórra.

 

 

A próba erejéig bevetett piros-kék zsinórjaim helyett túrtam neki egy új hálózati kábelt.
Persze ezen felül bevetettem még ezt azt. Tulajdonképpen mindenféle általános
ördöngösséget kipróbáltam, hátha abbamarad a sistergés. Sajnos ez a rádió
nem akar élni. Volt már ilyen. Múltkor a Hi-Fi feliratos kisrádiót nem
sikerült feltámasztanom, pedig rászántam egy fél napot. Van ilyen...

 

 

Íme újra egyben. Ha a karcok nem is jöttek le a skáláról, de a kosz azért igen.
Nem sajnálom különösebben, hogy nem jöttem rá a hibájára, mert így is
jól el lesz a pincében a többi kincs között. Érdekessége még ennek
a készüléknek, hogy nincs benne a kapcsolási rajza, a rádiójavítók
bibliájaként tekinthető Kádár könyvekben. Mindenesetre furcsa...

 

 

 

A rádió különösen viselkedik hangolás közben, mert a magasabb frekvenciák felé
hangolva, szó szerint leül a vétel. Általában úgy szokott lenni, hogy
a rövidhullámok felé közelítve inkább bezajosodik,
minthogy elhalkulna. Mindegy...

 

 

Kapott egy kábelkötegelőt a hálózati zsinórjára, hogy ne lengjen szanaszéjjel.
Már mehet is a pincébe többi kincs közé. Majd akkor válok
meg tőle, mikor majd kell az ára kalácsra...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...